2021. április 11. vasárnap Leó, Szaniszló

Hírek - Élelmiszer

Miért csináljuk? - Átvágjuk magunkat, mégis imádjuk ezt a tojást

A kisméretű, első ránézésre olcsóbbnak tűnő étkezési tojásokat “imádják” a magyar fogyasztók, pedig rá kellene döbbenniük arra, hogy ezek megvásárlásával végeredményben sokkal rosszabbul járhatnak. Súlyosan megszenvedi az egész hazai tojáságazat is, hogy a "tojás a hazai fogyasztók fejében nincs a helyén”.
 
 

Húsvét környéke jó alkalom arra, hogy a tojásról beszéljünk, de nem csak a keresleti csúcs időszaka miatt kell a szektor helyzetéről és kilátásairól szólni. A tojáspiacot ugyanis továbbra is súlyos ellentmondások terhelik. Miközben a legideálisabb élelmiszerek közé tartozik, a hazai fogyasztók fejében „még messze nincs a helyén tojás”, ezt pedig a szakma súlyosan megszenvedi. A Takarékbank Agrár Központja arra akarja felhívni a figyelmet, hogy tojástermelőinknek több figyelemre, tudatosabb fogyasztói magatartásra van szükségük ahhoz, hogy visszatérhessenek a növekedési pályára.

Kedvezőtlen helyzetük legjobb tükre az erősödő negatív külkereskedelmi egyenleg. A tavalyi számok különösen ijesztőek, hiszen a KSH adatai szerint a friss tojás behozatala mennyiségben 37 százalékkal ugrott meg az előző évihez képest. Eközben a kivitel csaknem felére esett. Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy az illegális behozatalt a KSH nem is látja, a valós helyzet még ennél is szomorúbb lehet. A szektor szakmai szervezete szerint az import aránya 25-30 százalék között lehet a hazai piacon.

Szerkezetében a két irány leginkább abban tér el, hogy kifelé a nagyobb, befelé a kisebb méretű tojások mozognak. A feldolgozott tojástermékek külkereskedelme mindkét irányban élénk. A friss tojások (040721) külkereskedelmét a következő táblázat tartalmazza (KSH-adatok):



Ebből az alapvető élelmiszerből messze nem vagyunk önellátók, pedig ehhez minden adottságunk megvan, és korábban saját belföldi piacunk ellátása nem is okozott gondot. A bajok forrása a jövedelmezőség tartósan alacsony szintje a szektorban, időben pedig az uniós csatlakozáshoz köthető. Akkor ugyanis elkezdett nagy mennyiségben piacunkra áramlani a többi tagállam - jellemzően kisméretű tojásból álló - feleslege.

E jelenség, amely a visszaélések terének szélesedésével is járt, a hazai termelési alapokban súlyos rombolást végzett az irreális árverseny miatt. Ezt tetézte az EU ketreccserére kényszerítő intézkedése 2012-ben. A beruházási támogatások segítségével sikerült megfelelni a kihívásnak, de kihasználni az akkor kiépült kapacitásokat még ma sem tudjuk. Mégpedig azért nem, mert az EU feleslege továbbra is talál felénk utat. Nem véletlen, hogy a csatlakozás előtti 3,4 milliárd darabos szintről egymilliárddal lejjebb került az éves hazai tojástermelés.



Vannak persze pozitív folyamatok is, hiszen a kínálat egyre szélesedik a piac felső szegmensei, a funkcionális, márkázott tojások irányába. Ezzel párhuzamosan bővül az a fogyasztói réteg, amely a prémium tojásokat keresi. Ez azonban még messze van attól, hogy érdemi piacbefolyásoló tényező legyen. A tojáspiacot továbbra is a legkisebb darabonkénti árat kereső, a kilónkénti árat figyelmen kívül hagyó fogyasztók határozzák meg. Ezzel pedig el is értünk a neuralgikus ponthoz, a fogyasztóhoz.

A tojásfogyasztás évek óta csökkenés, és ez jól mutatja a fogyasztók tájékozatlanságát a legolcsóbb fehérjeforrásként és a leginkább kedvező összetételű táplálékként szóba jövő termékről.




A legfontosabb feladat azt elérni, hogy a tojás méltó helyre kerüljön étrendünkben és a fogyasztó elszakadjon végre el a súlyban mérten drágának számító kisméretű tojás „imádatától”. Előbbit a minél szélesebb körű kommunikáció a tojás példátlan élettani hatásairól szóló, minél szélesebb körű kommunikációval, utóbbit az eladóhelyi információ-közlés fejlesztésével lehet segíteni. A tojás ugyanis nem csak a menünkben nincs a helyén, hanem a boltok pultjain sem. A tojáspultokon jellemzően nem látszik, melyik a hazai termék, melyiknek a legkedvezőbb a kilónkénti ára, melyik márkázott.

A tojáspiaci forgalom Húsvét idején duplája az átlagosnak. A szakma érdekvédelmi szervezete szerint az ünnep előtti két hétben 50-60 millió darab tojás talál gazdára. Az évek óta egyre kisebb árváltozások erre az időszakra is jellemzők lettek.



 



Fenti kép alapján a Takarékbank Agrár Központja a következőképpen látja a hazai tojáspiac jövőjét:

- A belföldi tojásfogyasztás túl van a mélypontján, de az érdemi növekedés elindulásához fogyasztói ismereteket és tudatosságot erősítő közösségi marketingre, tisztább polcképre van szükség.

- A tojóállomány és a tojástermelés csökkenése megáll, de a koncentrálódási folyamat tovább erősödik. A kis és a közepes cégek között, illetve a háztáji termelésben még számítani lehet lemorzsolódásra, csökkenésre. A ketreces és az almos tartás arányai nem változnak érdemben.

- Az illegális piac szűkülése felgyorsul, és ezt a szállítások szigorú ellenőrzése is segíti majd. Ebből elsősorban a most is a piacot vezető néhány nagyobb tojáscég profitálhat.

- A koronás tojásvédjegy használatára jogosultak tovább növelik majd piaci részesedésüket. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy amúgy is ők a piac meghatározó szereplői, másrészt a védjegy kommunikációja várhatóan erősödik.

- Az emelkedő állatjóléti, állatbetegségek megelőzését célzó, illetve állati hulla elszállítást segítő támogatások mellett a pályázati források megnyílása is segíthet a hatékonyság növelésében.

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Agrár Klub

    Óriási pénzeső jön a magyar agráriumban - Mi vár a gazdákra 2021-től?

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu