2019. május 26. vasárnap Fülöp, Evelin

Hírek - Élelmiszer

Mire figyel a magyar vásárló az élelmiszerboltban? Leleplező számok

Egy kutatás szerint egyre tudatosabbnak látjuk – vagy inkább szeretnénk láttatni - magunkat a vásárlásainknál. 10-ből 4 magyar mondja például azt, hogy visz magával szatyrot, amikor a boltba megy, viszont a megkérdezetteknek mindössze harmada tudja, hogy mi az a fair trade, és a legtöbb magyar számára az sem egyértelmű, hogy mi az az organikus élelmiszer. Az azonban továbbra sem kérdés, hogy az ár-érték arány és az alacsony ár mindennél fontosabb, amikor boltba megyünk.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.
Nem kérdés, hogy az ár-érték arány és az olcsóság a legfontosabb, amikor élelmiszert vásárolnak a magyarok

– ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a reprezentatív kutatásnak*, amit az OTP Bank készített idén nyáron a magyar vásárlóképes lakosság mezőgazdasággal, élelmiszeriparral és –kereskedelemmel kapcsolatos tudásának, tévhiteinek feltérképezésére.

A 18-59 éves lakosság döntési szempontjai közül saját bevallása szerint élelmiszer vásárlásánál kiemelkedik az ár-érték arány és második helyen található az alacsony ár. Ehhez képest azok az elvárások, amelyeket manapság a tudatos vásárláshoz szokás kötni (mint például a GMO-mentes, vagy az E-mentes termékek), egyenként legfeljebb a válaszadók negyede számára kiemelkedő szempontok.

A GMO-mentesség és az E-betűk jelentik a maximumot

Bár sokan tartják magukat tudatos vásárlónak, leginkább csak a GMO-mentességet, az „E-mentességet”, és a magyar származást említették a megkérdezettek. Az olyan, nemzetközileg is elfogadott szempontok, mint hogy a termékek organikus, csomagolásmentes, vagy fair-trade gyártási folyamatban készüljenek, végképp nagyon keveseknek számítanak.



10-ből 4 magyar emel legalább egy fogyasztói tudatossághoz kapcsolódó termékjellemzőt a legfontosabb döntési szempontok közé, a kutatást végző szakemberek őket nevezik tudatos fogyasztóknak. Ugyanakkor a többségük a jó-ár érték arányt is kiemelkedően fontosnak tartja, és csak kisebbségük (17%) az, akinél a tudatosság megelőzi akár a jó ár-érték arány szempontját is.

A tudatosságnak két elkülöníthető mozzanata van: az egyik éppen a jó ár-érték arányhoz kapcsolódik („okosan, takarékosan vásárolok”), míg a másik az, amelyet modern értelemben tudatosságnak szokás tartani („mentes” termékek, fair-trade, magyar stb.).

Azok, akik számára a tudatos vásárlás a jó ár-érték arány mellett fontos, nagyobb arányban az alacsonyabb végzettségű és jövedelmű, inaktív csoportokból kerülnek ki. Ellenben az, hogy a tudatos vásárlás szempontjai a jó ár-érték arányt is megelőzik, inkább a budapestiek, magasabb végzettségű és jövedelműek, illetve a késő középkorúak között fordul elő.

 – mondták el az agrászektor.hu-nak az OTP Agrár szakértői.

Ez a tudatosság leginkább azt jelenti, hogy

  • nem vásároljuk túl magunkat, azaz ésszerű mennyiséget vásárlunk;
  • de jelenti azt is, hogy odafigyelünk a megvásárolt termék jellemzőire, összetételére;
  • és azt is ide kapcsolják, hogy figyelnek az árra, az ár-érték arányra.


Alig számít, hogy mit eszünk


A szakértők szerint meglepő, hogy a termék összetételével, jellemzőivel kapcsolatos konkrétumok egyáltalán nem jelentek meg a spontán válaszoknál, a legtöbben már akkor megbíznak egy élelmiszerben, ha tudják, hogy az Magyarországon készült. Azaz a termék jellemzőire való odafigyelés nem konkretizálódott a GMO- vagy adalékmentesség, organikus eredet vagy más tényleges terméktulajdonságban.

Ezek fényében különösen érdekes, hogy milyennek látjuk mi magunkat. A lakosság 62%-a inkább vagy teljesen tudatos fogyasztónak tartja magát. Az előző válaszokból azonban a szakértők azt a következtetést vonják le, hogy ez sok esetben nem töltődik fel valódi tartalommal, azaz inkább csak azt hisszük magunkról, hogy tudatosak vagyunk.

A válaszadók mindössze fele tudja nagyjából, mi az organikus termék, és csak harmada, hogy mi a fair-trade. Viszont

  • 40%-a állítja, hogy mindig visz magával szatyrot a vásárláshoz;
  • 28%-a készít mindig bevásárlólistát;
  • 17%-a kerüli következetesen a túlcsomagolt termékeket;
  • 16%-a választ mindig magyar terméket
  • 10%-a keresi a témával kapcsolatos információkat.


Gluténmentes? Hát persze, hogy egészségesebb

Az OTP Agrár szakértői felhívják a figyelmet arra is, hogy a tényleges tájékozottság hiánya a tévhitekben is megnyilvánul. A megkérdezettek 13 százaléka biztos abban, 40 százaléka pedig hajlik arra, hogy a glutén- és laktózmentes termékek az ilyen érzékenységi problémákkal nem küzdők számára is egészségesebbek, mint a hagyományos élelmiszerek.

És persze az egyszerűsítésekre is hajlamosak vagyunk. 28% mondja azt, hogy minden mesterséges adalékanyag káros, és 22% azt, hogy a kizárólag természetes összetevőkből készült élelmiszerek feltétlenül egészségesebbek.

Abban lényegében senkinek sincs kétsége, hogy a speciális (gluténmentes, laktózmentes) termékek drágábbak a nem speciális termékekhez képest. Ezen belül is azonban az enyhe többség úgy gondolja, hogy ezek túlárazottak, vagyis ahhoz képest is drágák, hogy előállításuk szerint bizonyára valamivel költségesebb. Érdekes, hogy erről azok sem gondolkodnak másként, akiknek van valamilyen érzékenységtől szenvedő a családjában – ők bizonyára gyakrabban és fájóbban szembesülnek a magasabb árral.

Mire figyelünk a boltban?

A megkérdezettek igen magas arányban válaszolták, hogy bevásárláskor alaposan megnézik a termékek csomagolását. Leginkább a húsfélék, tejtermékek, tartós élelmiszerek, illetve a zöldségek és gyümölcsök esetében figyelnek oda a címkén leírtakra, míg legkevésbé az alkoholos italok vásárlásakor.

Csokoládé, kávé, tea, illetve üdítőitalok és ásványvizek esetében sokaknak megvan a bevált márkájuk, amihez ragaszkodnak, így kevésbé jellemző a csomagolás tüzetes megvizsgálása. Legtöbben praktikusan a termék árát és lejárati dátumát nézik meg, emellett minden második válaszadó figyelembe veszi a részletes összetételt, illetve a származási országot is. A termékek közötti választás legfontosabb szempontja továbbra is az ár, mind az ár-érték arány, mind az olcsóság fontos.


*NRC Omnibusz, online reprezentatív felmérés, 2018. augusztus, n=1000 fő, 18-59 éves lakosság


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Nyugat-magyarországi Agrárfórum

    Az agrárium legaktuálisabb témái

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu