2021. október 16. szombat Gál

Hírek - Élelmiszer

Ne csak termeld, add is el: A Dél-Afrikai Pinotage sikertörténetének titka a világ borpiacán

A mai bejegyzésünkben egy eddig, a Takarék Agrár24 Blogon még nem érintett földrészre „utazunk”, mégpedig Afrikába. Azon belül egészen a kontinens déli csúcsáig megyünk, mégpedig azért, hogy egy viszonylag fiatal, ám annál sikeresebb szőlő, a pinotage, illetve a Dél-Afrikai szőlő-bor ágazatot közelebb hozzuk olvasóinkhoz.
 
 

Dél-Afrikáról úgy tartja a szakma, hogy az itt készült borok félúton vannak az ó- és újvilági között. Az első szőlőtőkéket már az 1600-as évek közepén ültették, s 1659-ben az első bor is elkészült. Az igazán nagyobb fejlődés azonban 1680-tól indult, ekkor kb. 150 hugenotta érkezett Franciaországból (üldözésük elől menekülve), ők hoztak magukkal valódi szaktudást. Az 1800-as évek végén a filoxéria járvány megtizedelte az ültetvényeket. Az 1920-as évekre azonban túlkínálatos piac alakult ki (a nagyfokú újratelepítések miatt), amire kvázi válaszként megalakult az állami szövetkezet, hogy kezelje a kialakult helyzetet. 1925-ben született meg a pinot noir és cinsaut keresztezéseknént a pinotage, mint Dél-Afrika saját szőlőfajtája. Az ebből készült borok azonban csak az 1960-as években kerültek forgalomba.

Az 1990-es évek közepén privatizálták az állami szövetkezetet, és ekkor élénkült fel igazán az export, ami odáig fejlődött, hogy 2010-ben, az ország borkészítésének 351. évfordulójának évében az dél afrikai borok exportra lekörözte a franciákat a brit piacon. A dél-afrikai borászatnak van magyar vonatkozása is, Gál Tibor, egykori kiváló egri borász társtulajdonosa volt egy pincészetnek Dél-Afrikában, és szaktanácsadóként sok ottani borászatot segített a fejlődésben (megj. Gál Tibor anno az Antinori családnak is készített bort). Sajnos egy tragikus esemény is kapcsolódik ide, ugyanis Gál Tibor egy autóbalesetben itt vesztette életét.

A teljes termőterület (2019-es adat) 92 ezer hektár ebből 55 %-nyi területen fehér-, míg 45 %-nyi területen vörös szőlőt termesztenek. Az ország termőterületein gyakorlatilag nyolc borszőlő rendelkezik szemmel látható termőterülettel. A legtöbb bort Chenin Blanc szőlőből készítik, ami borkészítés szempontjátból sok lehetőséget ad - jól érlelhető fehérbort ad, sokan pezsgőt is készítenek belőle. „Fiatal” kora ellenére a pinotage a kékszőlők között a harmadik a termőterületi rangsorban. Ahogy fentebb említettük a pinotage dél-afrika saját nemesített szőlőfajtája, érdekesség, hogy Dél-Afrikában saját szövetkezete létezik a fajtának (Pinotage Association) ami vezető szerepet játszik abban, hogy az elkészült borok minősége lehetőleg mindenhol ugyanolyan magas legyen. A fajta maga viszonylag megosztó (jellemzőek az animális jegyek), azonban többen úgy tartják, hogy a dél-afrikai borászat jövője lehet a fajta.

Forrás: SAWIS South African Wine Export Report (2020), South African Wine Industry Statistics 2019 (2020)

Csak hogy beszéljünk egy kicsit a számokról is: Dél-Afrika éves bortermelése 2019-ben nagyságrendileg 836 millió liter volt (Magyarországon ugyanez 274,3 millió liter). Exportra ennek kicsivel több, mint harmada kerül (320 millió liter), aminek 45 (!) %-a palackozott tételként. Az exportra szánt palackos tételek közül a legnagyobb hányadban a 20-40 dél-afrikai randos kategória (ez kb. az 500-1000 Ft) kerül kivitelre. Viszont nagy hányadot képviselnek a drágább tételek is, ezáltal az értékbeli összetétel már másképp néz ki. Itt jegyezném meg, hogy az egyik hazai diszkontláncban kapható dél-afrikai sauvignon blanc az egyik legjobb ár-érték arányú, itthon kapható külföldi bor. Hiába olcsónak tűnik az 1 000 Ft-os ár, jelen esetben kiváló minőség párosul hozzá.

Ahogyan több, korábbi bejegyzésünkben is kiemeltük már, egy-egy nemzet agrártermékeinek sikerét sok esetben a kisebb termelők összefogása, szövetkezése segíti elő. Nincs ez másként jelen esetben sem, ugyanis a bortermelés 80 %-át szövetkezeti pincészetek adják. Ennek köszönhetően tudták megvalósítani azt, hogy az 1990-es évek közepétől megháromszorozta a kivitelét, s csak fele mennyiség megy ki lédig, tartályos borként. Lehet, hogy éppen ez a sikeres exportstratégia kulcsa (hasonlóan pl. Új-Zélandhoz), hogy egészséges egyensúlyt tartanak fenn a lédig- és palackos borkivitel mennyiség összetételében? 

Felhasznált források: Mészáros-Sánta (2011): Bortankönyv-A világ borai, https://wine.co.za/, https://www.pinotage.co.za/ 

Írta: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu