2019. december 12. csütörtök Gabriella

Hírek - Élelmiszer

Sürgős változásra van szükség: ha ez így megy tovább, komoly élelmiszerhiány lehet

A Föld népességgyarapodása és az étrend átalakulása miatt a következő 30 évben 50 százalékkal több élelmiszert kell megtermelni, többek között a globális felmelegedés, a szűkülő erőforrások és az agrártermékek iránt az iparágak között élesedő verseny körülményei közepette. Az OTP Agrár szakértői ezeknek kihívásoknak a sokrétűségét elemezték, és bemutatták, hogyan lehet képes az agrárgazdaság ezeknek megfelelni.
 
 

A világ népessége az előrejelzések alapján 2050-re 9 milliárd fő fölé emelkedhet és az életszínvonal javulása miatt az egy főre jutó kalóriabevitel is mintegy 20 százalékkal nőhet, aminek következtében a világ élelmiszerigényének bővülése az elkövetkező 30 évben meg fogja haladni az 50 százalékot. Eközben új megoldásokért kiált a gyorsuló klímaváltozás, a termőföld- és a vízkészlet csökkenése, a biotechnológia térnyerése, az élelmiszerbiztonság fenntartása, illetve a mezőgazdálkodásra alapozott energiahordozók terjedésének igénye is, olvasható az OTP Agrár szakértőinek elemzésében.

Jön az év vége kihagyhatatlan agrárrendezvénye, a kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencia! A december 4-5-i esemény egyedülálló módon foglalja össze és mutatja be az agrárgazdaság legnagyobb érdeklődésre számot tartó, legaktuálisabb témáit az államigazgatási szféra és az üzleti élet csúcsvezetőinek részvételével. A konferencián elhangzó információk segítséget nyújtanak abban, hogy az agrárium szereplői megalapozott gazdasági döntéseket hozhassanak, és még sikeresebbé tehessék gazdálkodásukat, üzleti tevékenységeiket. Regisztráljon most a december 4-5-i siófoki Agrárszektor Konferenciára!

A népesség növekedése mellett – részben az urbanizáció hatására – várhatóan a fogyasztási szokások is átalakulnak. A World Resources Institute előrejelzése szerint 2010-hez képest 2050-re a hús- és tejtermékek iránti igény 68 százalékkal fog nőni, a kérődző állatok húsa iránti pedig 88 százalékkal. Indiától Dél-Afrikán át Brazíliáig egyre többen engedhetik majd meg maguknak, hogy rendszeresen húst, sajtot, és tejterméket fogyasszanak, így várhatóan egyre több takarmányra lesz szükség, tehát a földhasználat szerkezete is átalakul.

Bár több kutató úgy látja, hogy a vöröshúsok és a cukor globális átlagfogyasztásának felére csökkentése, valamint a gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek és magvak fogyasztásának megkétszerezése jelentheti a kulcsot a fenntartható élelmezéshez, naivság lenne abban reménykedni, hogy az egész világ alkalmazkodni fog az ideális étrendhez, aminek egyik legfőbb oka az élelmiszerekhez való egyenlőtlen hozzáférés. Az utóbbi időben a hús laboratóriumi előállítása kapta a legnagyobb szakmai figyelmet. A befektetők érdeklődése soha nem látott méreteket öltött, a húsok mesterséges előállításával foglalkozó cégek szárnyalnak a tőzsdéken. Az úgynevezett műhús két típusát lehet elkülöníteni: az egyik növényi, illetve gombaalapú, míg a másikat élő állatokból vett sejtekből hozzák létre.

Fontos megemlíteni, hogy új lehetőségeket és új kihívásokat is jelent az élelmiszergazdaságban a biotechnológia alkalmazása, amely nem egyenlő a genetikai módosítással, hiszen a hagyományos és a legmodernebb technológiák széles skáláját foglalja magába. Kétségtelen azonban, hogy az érintett termékek közül a genetikailag módosított növények vannak a fókuszban, melyektől sokan ódzkodnak. Az OTP Agrár szakértőinek véleménye szerint tiszteletben kell tartani ezt az óvatosságot, de törekedni kell arra, hogy mind a közvélemény, mind a politikusok ismerjék meg a nemesítési módszerek tökéletesedésének folyamatát és a legújabb eljárásokat.

Az elmúlt harminc évben a világ élelmiszer kibocsátása évenkénti átlagban 0,2-0,3 százalékkal növekedett gyorsabban, mint népessége és ez a tendencia fenntartható, ám élni kell hozzá az innovációkban rejlő lehetőségekkel, az új technológiák adta előnyökkel, és a tudomány eredményeinek adaptálásával. Az emberiség globális szinten tehát képes lehet 2050-ben is elegendő mennyiségű és minőségű élelmiszert termelni, de átfogó és fenntartható átalakításokra van szükség, a természeti erőforrások szűkösségéből, a vízkészletek csökkenéséből és az éghajlatváltozásból adódó negatív hatások mérséklésére. Az említettek mellett az is kihívást fog jelenteni, hogy a környezetvédelmi és fenntarthatósági követelményeknek való megfelelést olcsón tudja-e megoldani az agrárgazdaság. Ha nem így alakul, az annyira megemeli a termelés költségeit és az árakat, hogy a szegényebb országok és társadalmi rétegek hozzáférése az élelemhez ismét nehezebbé válhat.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu