2019. szeptember 22. vasárnap Móric

Hírek - Élelmiszer

Tokajt támogatják, de mindenki profitálhat

Hihetetlenül nő a verseny a világ borpiacán.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Bár egyedül Tokaj-Hegyalját nyilvánította kiemelt fejlesztési borvidéki térséggé a kormány, az egész hazai borászat profitálhat abból, ha Tokajból sikertörténet lesz – állítja Tombor András, az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Zrt. felügyelőbizottságának elnöke. A piacokon egyre nagyobb a konkurencia, mivel a világ bortermelése növekszik, miközben a kereslet stagnál.

Nyolc éve nem látott szintre emelkedett 2013-ban a világ bortermelése, miközben a nemzetközi borfogyasztás évek óta stagnál. A bortermelő országok ranglistáján elsősorban azok az országok tudják pozícióikat javítani, amelyek az elmúlt években új alapokra helyezték borágazatuk működését, a minőségi termelésre összpontosítva. Mindez követendő például szolgál a Tokaji Bovidék, s ezen keresztül a teljes magyar borágazat számára is – hangsúlyozzák a Tokaj Kereskedőház Zrt. szakemberei.

Látványosan növekszik a bortermelés

Összesen mintegy 281 millió hektoliter bort állítottak elő a világ bortermelői 2013-ban. Ezzel a nemzetközi bortermelés volumene újra a 2006-os szintre emelkedett, a 2004-es rekord mennyiséget is megközelítve – derül ki az International Organization of Wines legfrissebb jelentéséből. Ugyanakkor a nemzetközi szakmai szervezet adatai szerint a termelés felfutásával párhuzamosan a világpiaci verseny is tovább erősödött. Ugyanis a világ borfogyasztása huzamosabb ideje nem haladta meg az évi 240-250 millió hektolitert.

 

„A bortermelő országok ranglistáját hosszú évek óta Olaszország, Franciaország és Spanyolország vezetik. Azonban szembetűnő, hogy egyes országok a kiéleződött verseny mellett is évről-évre képesek növelni borexportjukat” – fejtette ki Lukácsy György, a Corvinus Egyetem adjunktusa. A szőlészeti szakember szerint a feltörekvő termelő országok közül a nemzetközi ranglista 15. pozícióját elfoglaló Új-Zélandot azért érdemes kiemelni, mert a távoli szigetországban korábban szinte egyátalán nem volt hagyománya a bortermelésnek. A 7. helyén álló Chile pedig olyan, komoly bortermelési tradíciókkal rendelkező ország, amely hosszú hanyatlás után tudott új fejlődési pályára állni, és egyre komolyabb pozíciókat kivívni magának a világpiacon.

Új-Zélandi példák

Új-Zélandon a szőlő- és borágazat fejlődése csak az utóbbi 20 évben gyorsult fel, ennek ellenére a Marlborough-völgyből származó Sauvignon mára képes volt világhírre szert tenni. Az új-zélandi borok zászlóshajójának is emlegetett borfajtának köszönhetően a szigetország mostanra a világ szőlő- és bortermelésének kicsi, de fontos szereplőjévé vált, borexportjának értéke pedig tavaly már mintegy 1,2 milliárd dollár volt.

Más a helyzet Chilében, amely már a XX. század elején is fontos szereplője volt a világ borpiacának. Azonban a múlt század közepén bevezetett, és több mint négy évtizeden keresztül hatályban tartott szőlőtelepítési tilalom óriási visszaesést eredményezett a dél-amerikai ország borágazatában. „Ezt követően viszont a szektor megújítása olyan jól sikerült, hogy a borexportból származó bevétel az elmúlt két évtizedben hússzorosára emelkedett, és ma már eléri az évi 1,4 milliárd dollárt. A chilei Cabernet Sauvignon világszerte ismert termék a borpiacon, amely vezető márkaként képviseli a chilei borokat szerte a nemzetközi piacon” – mondta dr. Lukácsy György.

Feltámasztott európai borvidékek

Vannak jó példák nagy tradícióval rendelkező borvidékek sikeres „feltámasztására” Európában is. Így például a franciaországi Elzász a viharos történelmi események miatt tűnt el hosszú időre a világ bortérképéről. Azonban azt követően, hogy Elzászt 1975-ben zárt borvidékké nyilvánították, a borágazat gyors fejlődésnek indult. Ma pedig az alig 15 ezer hektáros kiterjedésű elzászi borvidék – elsősorban a rajnai rizling sikerének köszönhetően - már évi több mint 500 millió eurós árbevételt ér el palackozott borok értékesítéséből.

Szintén folyamatos megújulásának köszönheti jelenlegi előkelő pozícióját a világ legismertebb prémium borrégiói között a Champagne-i borvidék. A 34 ezer hektár termőterületet lefedő borvidéken évente mintegy 300 millió palack bort és pezsgőt állítanak elő, 2013-ban nem kevesebb mint 4,4 milliárd eurós bevételt érve el, amelyből az export 2,2 milliárd eurót tett ki.

Márkaépítés nelkül nem megy

„A négy, eltérő adottságokkal és múlttal rendelkező ország, illetve régió sikerében közös pont a szigorú sztenderdek bevezetése a szőlőtermesztés és bortermelés területén. A minőségi termelés mellett történő elköteleződés mellett mindhárom helyen megtalálták azokat a szőlő- és borfajtákat, amelyek a nemzetközi piacokon sikeres lehetnek, s az érintett országok, illetve régiók teljes borágazatára képesek húzóerőt gyakorolni. Emellett komoly erőfeszítések történtek a márkaépítés érdekében is” – hangsúlyozta Tombor András, a Tokaj Kereskedőház Zrt. felügyelőbizottságának elnöke.


MTI-fotó: Balázs Attila


A cégvezető kifejtette: a sikeres külföldi példák kiértékelése és a megfelelő következtetések levonása a magyar borok piaci sikere szempontjából is kulcsfontosságú. A magyarországi borvidékek közül Tokaj-Hegyalja rendelkezik a legkülönlegesebb – geológiai és éghajlati – adottságokkal. Itt találhatóak meg azok a feltételek, amelyek egy borvidéket feljogosíthatnak arra, hogy a világ legelismertebb prémium borvidékei közé emelkedjen. Így a tokaji bor lehet az, amely megmutathatja a magyar borok értékeit a nagyvilág borpiacán.

Valamit felismert a kormány

Tombor András szerint ezt ismerte fel a kormány a Tokaji Borvidék kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánításával, valamint a BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program elindításával. A program komplex módon, az alábbi fontos területekre koncentrál: szőlőtermesztés és borkészítés szabályozása; magas minőségű alapanyagok biztosítása, amelynek első lépése a termőhely-potenciál felmérése; borászati technológia fejlesztése; valamint a világpiacon is eredményes és hosszú távú Tokaj-brand felépítése.


MTI-fotó: Balázs Attila


„Amikor a nemzetközi piacokon a tokaji borokról van szó, valójában az összes magyar bor jövőjéről beszélünk. Tokaj-Hegyalja fejlesztésének olyan nemzetközi sikertörténetet kell eredményeznie, amelyből aztán a teljes magyar borágazat profitálhat” – emelte ki Tombor András. A felügyelőbizottság elnöke hozzátette: a cél, hogy a Tokaji Borvidék 10 éven belül a világ elismert prémium bortermelő vidékei közé emelkedjen; első számú nemzeti brandként képviselve Magyarországot a nemzetközi piacokon, és az egész magyar borágazat számára kiugrási lehetőséget kínálva.


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu