2020. október 22. csütörtök Előd

Hírek - Élelmiszer

Válaszok a kérdéseinkre: Keserű édesség – a csokoládé értéklánca

Számos olyan élelmiszeripari terméket fogyasztunk nap mint nap, melyeket a „sarki ABC”-ben is alapterméknek gondolunk, viszont vélhetően sok esetben nem is tudjuk, hogy az adott termék hogy is kerül a boltok polcaira. Jelen bejegyzésünkben egy, az életünket számos alkalommal megédesítő termék, a csokoládé történetét, termelésének hátterét mutatjuk be.
 
 

A csokoládé kakaóbabból készül, mely az Újvilágból származik (Dél-Amerika), nevét Car Von Linnétől kapta, aki egyenesen az „istenek eledelének” nevezte el. Érdekes tény, hogy korábban az aztékok fizetőeszközként is használták. A fogyasztott csokoládé az évszázadok során halmazállapot változáson is keresztülment: kezdetben a spanyol arisztokraták forró italként fogyasztották, később a folyadék formában történő fogyasztást angol családok (pl. Cadbury) tökéletesítették, később a szilárd csokoládé receptjét pedig a Fry család fejlesztette ki. Az 1800-as évek végén Henri Nestlé dolgozta ki a tejcsokoládé receptjét, Rodolphe Lindt a konsolás (más néven kenőgyúrás) eljárását találta fel, Jean Tobler pedig olyan temperálási eljárást dolgozott ki, melyek révén a csokoládé használata széles körben elterjedhetett az édességiparban. A huszadik század elejére a gyártástechnológiát Milton Hershey tökéletesítette, aki valóságos várost épített csokoládé gyára köré. Az imént felsorolt nevek vélhetően számos olvasónk számára ismerősek, a mai napig is főként ezekkel a márkákkal találkozhatunk a boltok polcain.

A csokoládé alapanyagául szolgáló kakaóbab kizárólag az egyenlítő vonalától számított 5-10 százaléknyi területen terem, ezért termelése kifejezetten koncentrált: a világ össztermelésének lényegében fele Nyugat-Afrikára koncentrálódik, azon belül Elefántcsontpart az összes kibocsátás közel harmadát adja.

A XX. századtól kezdve a csokoládé gyártását a globális termelési lánc mintapéldájának nevezhetjük. Ahogy az imént részleteztük, a kakaóbab termelés gyakorlatilag Afrikára és Dél-Amerikára koncentrálódik, míg a feldolgozás nemhogy más országban, egyenesen más kontinenseken, Észak-Amerikában és Európában történik. A kakaóbab feldolgozó vállalatok körében az 1980-as évek végére rendkívüli mértékben felgyorsult a koncentráció, mára gyakorlatilag 3 vállalat uralja (Barry Callebaut, Cargill, Olam) a piacot.

Forrás: FAOSTAT adatai alapján, Takarékbank Agrárcentrum szerk.

A termelők és a csokoládégyártók közé beékelődő feldolgozók üzemei zömmel Hollandiában találhatók, ugyanis az Afrikából oda befutó hajókról hűtés nélkül szállítható a kakaóvaj a csokoládégyárakba. Apropó csokoládé: a kakaóbab feldolgozásához hasonlóan a csokoládé gyártásban is nagyon erős koncentrációt láthatunk. A piac több, mint 60 %-a öt nagyvállalat kezében (Mars, Mondelez, Nestlé, Ferrero, Hershey’s, Lindt) van, s a csokoládé piac teljes kibocsátása több, mint 100 milliárd dollár.

Ami azonban a kakaós édesség piacán a legnagyobb egyediségét adja, az az értéklánc nagyfokú kiegyensúlyozatlansága. Amennyiben a Földet ketté osztanánk, úgy a déli félteke, ahol magának a kakaóbabnak a termelése zajlik, a fenti kibocsátásból mindössze 6 (!) %-kal részesedik, míg az északi féleteke 87 %-kal (a fennmaradó rész az adó, logisztika stb.). Kifejezetten nagy bizonytalanság figyelhető meg az árakban is. A tőzsdei határidős árakban is magas volatilitást látunk, viszont ami sajnálatos, hogy a termelőknek szinte semmi ráhatásuk nincsen a végtermék áralakulására, tekintettel arra, hogy nincsenek szervezett érdekcsoportjaik, melyek beleszólást adhatnának az árazásba. Emiatt egyértelműen árelfogadó magatartást kell tanúsítaniuk. Az árak ingadozása a tőzsdei spekulánsoknak is kedvez: amíg a kereskedők ezeket az árkockázatokat tudják kezelni azzal, hogy a holland kikötőkben megfelelő körülmények között tudják tárolni, addig a déli félteke termelőinek erre nincs lehetőségük, nekik azonnal értékesíteniük kell a terméket.

Előbbieket alapján kijelenthető, hogy az édes csokoládé is keserű, hiába mosolyog ránk a húsvéti csokinyúl vagy a csokimikulás, amíg az a boltok polcára ér, nem mindenkinek csal derűt az arcára. Láthatunk számos olyan kezdeményezést, ami igyekszik az értéklánc egyenletlenséget kisimítani, fogyasztóként annyit tehetünk, hogy ezen védjegyekkel ellátott csokoládéból igyekszünk vásárolni.

Felhasznált források: Holka László: Csokoládé, mosolygörbe (2019), Sommerberger, Südwind Keserédes csokoládé – Mi rejlik a nemzetközi csokoládéipar mögött (2016) 

Írta: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu