2017. november 23. csütörtök Kelemen, Klementina

Hírek - Élelmiszerpiac

Ha Brüsszel elzárná a pénzcsapot, mindenki veszteséges lenne

Veszteséges lenne a magyar mezőgazdasági termelők zöme, ha nem kapna uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat – nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Ezért fontos, hogy a támogatásokból keletkezett jövedelmet versenyképesség javító fejlesztésre fordítsák a piaci szereplők. Az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) jelentősen változhat 2020 után, de az elnök szerint az új uniós költségvetési ciklusban is lesznek agrártámogatások.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre

Úgy tűnik, felemás évet zár 2016-ban a magyar mezőgazdaság. A növénytermelés kiugróan jó eredményeket ér el, miközben az állattenyésztők – főként a sertés- és a tejtermelők – komoly válságidőszakot élnek át. Ez a kettősség azonban nemcsak most, hanem a korábbi években is megfigyelhető volt. Mi okozza a két ágazat közötti jelentős jövedelmezőségi különbséget?

Magyarország tradicionálisan szántóföldi növénytermelő ország. A csatlakozás óta a területalapú támogatások olyan jövedelembiztonságot adtak a növénytermesztőknek, hogy képesek voltak azokat a fejlesztéseket elvégezni, amelyek eredményeképpen mára már a gyengébb éveket is pozitívan tudják zárni. Az állattenyésztésről sajnos ugyanez nem mondható el. Bár az elmúlt években nemhogy elérte, hanem meg is haladta a többi európai uniós tagállamban kifizetett támogatásokat a hazai szubvenció, mégis az elmúlt időszak piaci zavarainak hatására kialakult rendkívül alacsony felvásárlási árak nagyon komoly problémákat okoztak az állattenyésztési ágazatokban.

Mivel a világ állatifehérje-felhasználása dinamikus mértékben növekszik, így a bővülő kereslet idővel az árak növekedésével is együtt fog járni, és biztosan megéri majd állatot tartani. Az egyetlen probléma, hogy nem tudjuk pontosan, ez a növekedés mikor következik be, és megmarad-e tartósan. Az elmúlt hónapok tendenciái kedvezőek, és reméljük meg is maradnak, így folyamatosan javulhat a piaci helyzet az állattenyésztési ágazatokban. De a kedvező piaci körülmények között sem szabad elfelejteni, hogy Magyarországon az állati termékpályákon mind a termelési, mind a feldolgozási fázisban szignifikáns hatékonyságjavulásra van szükség, ha ebben a versenyben labdába akarunk rúgni.

Tehát mindkét ágazatban kulcsszerepet játszanak a támogatások. Egyes vélemények szerint a mezőgazdasági szereplők zöme veszteséges lenne, ha nem lennének uniós agrár- és vidékfejlesztési források. Egyetért ezzel?

Sajnos az elmúlt évek tapasztalata alapján ezzel egyet kell érteni. De ez nemcsak Magyarországra, hanem a régi tagállamokra is jellemző. Véleményünk szerint arra kell törekedniük azoknak, akik hosszú távon kívánnak az ágazatban tevékenykedni, hogy ezt a támogatásokból keletkezett jövedelmet mindenképpen fejlesztésre fordítsák. Érdekes elmejáték, hogy ha minden agrártámogatást megszüntetnénk, akkor annak milyen hatása lenne mondjuk az élelmiszerárakra, és azon keresztül a termelői jövedelmekre, miként reagálnának a fogyasztók a magasabb élelmiszerárakra, és vajon rá lehetne-e venni a gazdákat a rendkívül szigorú szabályok betartására, ha nem kapnak semmilyen támogatást. Véleményünk szerint azonban erre jelenleg nincsen reális esély, ezért a mostani feltételek mellett kell a legjobb eredményeket produkálni. A támogatást, mint termelési tényezőt kell felfogni, amelyre a gazdáknak viszonylag kevés ráhatásuk van, ahogy az időjárás hatásait is csak rendkívül korlátozottan tudják befolyásolni.

MTI-fotó: Czeglédi Zsolt

Az idén dömpingszerűen jelennek meg pályázatok a magyar Vidékfejlesztési Programban (VP), de a kifizetések elmaradnak a tervezettől. A VP-s források így mennyire könnyíthetik meg a gazdálkodók helyzetét 2016-ban?

Az idei esztendőben gyakorlatilag az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és az ökológiai gazdálkodáshoz (ÖKO) kapcsolódó kifizetések könnyíthetik a gazdálkodók helyzetét. A pályázatokhoz kapcsolódó kifizetések ugyan még nem kezdődtek meg, a következő évben ezek sokkal nagyobb arányban jelentkeznek majd. A VP-pályázatok nagy részének kiírása után most már elkezdődik a támogatói döntések meghozatala. Reményeink szerint, ahogy az államtitkárság ígérte, 2016 a pályázatok, 2017 pedig a beruházások éve lesz, és beindulnak a kifizetések is. A tervek szerint 2017 közepéig megjelenik az összes VP-kiírás, így a következő időszakban mindenki számára nyitva áll még a lehetőség, hogy pályázzon.

A Közös Agrárpolitikában nagyobb részarányt képviselő közvetlen kifizetések – amelyek közé a területalapú alaptámogatás, a zöldítés vagy a termeléshez kötött támogatási forma is tartozik – 2020-ig biztosan fennmaradnak. Sokan azonban máris attól tartanak, hogy 2020 után az uniós agrártámogatások jelentősen csökkenhetnek. Ön szerint milyen forgatókönyv valósulhat meg?

Sajnos minden hétéves költségvetés tárgyalásakor napirendre kerül a közvetlen támogatások kérdése, amelyek csökkentése mellett elsősorban az EU költségvetésének nettó befizető tagállamai érvelnek hevesen. Úgy gondolom, a közvetlen támogatások az elmúlt évtizedekben bizonyították, hogy stabil alapjövedelemként, a generációs megújulás elősegítőjeként, a környezeti értékek őreként és az érzékeny ágazatok védelmezőjeként létjogosultságuk van a Közös Agrárpolitikában. Véleményem szerint a széles körű környezetvédelmi szerepvállalás okán – amely a jövőben várhatóan tovább bővül – egyre hangsúlyosabb szerephez jut az I. pillér, ezáltal sikerül majd meggyőzni a kételkedőket is, hogy a kedvező hatások kifejtéséhez a közvetlen támogatások költségvetésének legalább jelenlegi szinten történő megőrzése is szükséges.

Összefoglalva: lehet, hogy növekednek a vállalások, amiket azért kell tenni, hogy megkapjuk az egyre több jogcímen kifizetésre kerülő közvetlen támogatásokat, de véleményünk szerint 2020 után is lesznek támogatások. Nyilván vannak, akik érdekeltek abban, hogy ezzel ellentétes képet alakítsanak ki a termelőkben, és biztos, hogy a feltételek is változni fognak, de az EU költségvetésének 30 százalékát kitevő közvetlen támogatásokat nem szüntetik meg egyik napról a másikra.

Agrárszektor 2016 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban
A cikk teljes terjedelmében az „Agrárszektor 2016 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványban jelent meg. Keresse a Portfolio könyvesboltban vagy az újságárusoknál!


A cikk saját termék népszerűsítését szolgálja.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

Agrometeorológia

IDŐJÁRÁSA

A szakértő szemével

Hollósi Dávid
igazgató
Takarék Agrár Igazgatóság

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu