Itt az akcióterv, amellyel csapást mérnének az élelmiszermultikra

agrarszektor.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben az a 20 pontos akcióterv, amelyet a multinacionális cégek rossz minőségűnek mondott élelmiszereinek háttérbe szorítására kíván végrehajtani a kormány. Az intézkedésekre mintegy 2 milliárd forintot fordítanának 2017-2019-ban, egyes lépések kidolgozási határidejét viszont csak 2020. december 31-ben állapították meg. Kiemelt cél a fogyasztói tudatosság növelése, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) létszámának és laborkomplexumának bővítése is.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Most hozta nyilvánosságra a kormány, pontosan miből áll az a 20 pontos akcióterv, amelynek végrehajtásával emelnék a Magyarországon forgalmazott élelmiszerek minőségét, fejlesztenék a vásárlói tudatosságot és javítanák a hatósági tevékenységek hatékonyságát. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábbi bejelentése szerint az intézkedéseket még júliusban fogadta el a kabinet, de az ezekről szóló kormányhatározatot csak most tették közzé a Magyar Közlönyben.

Az akcióterv a következő pontokból áll.

1. A Magyar Élelmiszerkönyv irányelveinek átemelése a kötelező előírások közé, illetve az irányelvek jogszabályi szintre emelése 2020. december 31-i határidővel.

2. A Magyar Élelmiszerkönyv alap- és emelt szintű szabályozása alá eső termékkör bővítése 2020. december 31-i határidővel.

3. Az élelmiszerek objektív érzékszervi minősítését lehetővé tévő előírások kidolgozása, illetve a Magyar Élelmiszerkönyv útmutatóinak további kialakítása folyamatos határidővel.

4. Az ellenőrző hatóság szakértői- és eszközállományának bővítése 2017. december 31-i határidővel.

5. A vásárlók kötelező tájékoztatására vonatkozó előírások módosítása annak érdekében, hogy a fagyasztott húsokat ne értékesíthessék friss tőkehúsként a kiskereskedelemben 2017. december 31-i határidővel.

MTI-fotó: Mohai Balázs

6. Szemléletformáló programok kidolgozása a vásárlók élelmiszerbiztonsági, jelölési, minőségi és élelmiszer-technológiai ismereteinek bővítésére, illetve a hagyományos termékek megismertetése a gyermekekkel és a nyugdíjasokkal 2019. június 30-i határidővel.

7. Új program kidolgozása, amely közérthető formában hívja fel a vásárlók figyelmét az élelmiszerláncban rejlő kockázatokra 2018. július 30-i határidővel.

8. A játszva tanulás elvén nyugvó, gyermekeknek szóló ingyenes élelmiszerbiztonsági tananyag kidolgozása 2018. július 30-i határidővel.

9. Javaslat készítése az emberi erőforrás-fejlesztést célzó kampányok finanszírozási lehetőségeiről 2017. szeptember 30-i határidővel.

10. Az S-QR-kód alapú Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy kidolgozása a hozzá kapcsolódó elektronikus tudástár kialakításával 2018. december 31-i határidővel.

11. Online "Fórum" felület létrehozása a kórházakat és a 3-18 éves korosztályt ellátó közétkeztetési szervezetek számára, hogy hozzájuthassanak a menüsorokkal, a diétás és normál receptekkel, illetve a technológiákkal kapcsolatos információkhoz 2018. december 31-i határidővel.

12. A "Minőségérzet növelése a közétkeztetésben" elnevezésű program kidolgozása 2017. december 31- határidővel, amelynek ki kell terjednie a közétkeztetők és ételeik minősítésére, illetve az Országos Közétkeztetési Szakácsverseny rendszeres megszervezésére.

13. Rendszeres élelmiszerminőségi és jelölési képzések a fogyasztóvédelmi szervezetek számára, illetve közös kampány megszervezése a hibás termékek visszavételére 2018. december 31-i határidővel.

14. Az "Ételt csak okosan" program és a Szupermenta program bővítése a vásárlók, az élelmiszer-előállítók és a vendéglátással foglalkozók konyhatechnikai ismereteinek bővítésére, illetve a "Tökéletlen is lehet tökéletes" elnevezésű program kidolgozása a gyümölcsökkel és zöldségekkel szembeni helyes fogyasztói elvárások kialakítása érdekében 2018. december 31-i határidővel.

15. A Magyar Élelmiszerkönyv ismertségének erősítése, hogy a vásárlók a mindennapokban is használható információkhoz jussanak 2018. június 30-i határidővel.

16. Új elektronikus Nemzeti Élelmiszerlánc-minősítési és Eredetvizsgálati Rendszer kidolgozása, amely tartalmazza a laboratóriumi vizsgálatok és vállalkozói önellenőrzési rendszerek integrálásának informatikai fejlesztését, illetve átfogó tudástár létrehozását és a védjegyek, emblémák és hiteles adatok vásárlói megismertetését 2017. december 31-i határidővel.

17. A Nemzeti Élelmiszerlánc-minősítési és Eredetvizsgálati Rendszer finanszírozási lehetőségének kidolgozása uniós fejlesztési forrásokra alapozva 2017. december 31-i határidővel.

18. Előterjesztés készítése a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz tartozó új laboratóriumi komplexum kialakításáról 2017. december 31-i határidővel.

19. A Nébih racionális létszámbővítése és informatikai fejlesztése 2017. december 31-i határidővel.

20. Összesen 1,99 milliárd forint biztosítása a program egyes elemeire 2017-2019-ben.

Lázár János korábbi bejelentése szerint a programmal a kormány jó minőségű élelmiszerekhez igyekszik juttatni a hazai vásárlókat, illetve meg akarja védeni őket attól, hogy a multinacionális cégek rossz minőségű élelmiszereket adjanak el nekik. A kormány ugyanis kitart amellett, hogy a nyugati multik élelmiszereik előállításakor a magyar fogyasztók kárára "kettős mércét" alkalmaznak, bár ezt az állítást a korábbi hivatalos vizsgálatok nem támasztották alá.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter legutóbbi nyilatkozatai szerint az agrártárca a nyári termékeknél is igazoltnak látta a "kettős minőséget", a gyártókat tömörítő Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) viszont cáfolta a minisztérium állításait. Az Éfosz közleményében úgy reagált, hogy néhány termék összetételében feltárt eltérés nem jelent automatikusan minőségbeli különbséget, illetve nem minősülhet a fogyasztók kelet-nyugati alapú megkülönböztetésének sem.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?