2017. szeptember 26. kedd Jusztina

Hírek - Európai Unió

Dübörög a mezőgazdaság, de Amerika még betehet nekünk

A mezőgazdaság egyre nagyobb szerepet tölt be a magyar gazdaságba, a korábbi évtizedek útkeresését követően sikerült a magyar mezőgazdaságot növekedési pályára állítani. Az uniós források nagy részét a kormány beruházásokra kívánja fordítani, és ezen belül is kiemelt figyelemre számíthatnak a munkaintenzív tevékenységek. Helyszíni beszámolónkat olvashatják a ma reggel kezdődött Portfolio Agrárszektor 2014 konferencia nyitószekciójáról.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

A tavalyi hagyományteremtő rendezvényt követően ismét Siófokon gyűltek össze a hazai agrárium meghatározó szereplői a Portfolio Agrárszektor 2014 konferencián. A közel ötszáz fős rendezvény nyitóelőadását Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter tartotta meg „Eredmények és perspektívák az agrárszektorban” címmel.

A miniszter elmondása szerint az elmúlt négy évben szívós munkával sikerült visszaállítani a magyar vidék megbecsülését, az ágazat a nehéz körülmények ellenére is tisztes megélhetést képes biztosítani a vidéki lakosság számára. A mezőgazdaságban a korábbi csökkenések ellenére ismét 200 ezer fő felett van teljes foglalkoztatásban dolgozók száma, és szélesebb kitekintésben több mint félmillió ember megélhetését biztosítja a hazai agrárium. A mezőgazdaság szerepe a gazdaságon belül az elmúlt években jelentősen növekedett, emellett a fogyasztók részéről is egyre erősödik a jó minőségű magyar élelmiszerek iránti igény. A szektor kibocsájtása 2010 és 2013 között folyóáron 37%-kal nőtt, miközben a beruházások volumene is emelkedett.

A kormány célja, hogy mind a jövedelmezőség, mind a minőség tekintetében a világ élvonalába kerüljön. Fazekas Sándor szerint a magyar agrárdiplomácia kiemelt sikere, hogy miközben a támogatások európai szinten 11%-kal csökkentek, a hazai támogatási összeg 20%-kal emelkedett. A mezőgazdasági célú hitelezés helyzetének javulása tovább könnyíti a hazai gazdálkodók helyzetét.

A belföldi piacon már 80 százalékot ér el a magyar élelmiszerek aránya, ami mellett az export is érdemben tudott növekedni. Az elmúlt évben a hazai agrárium már 8,93 milliárd euró értékben exportált, és a külkereskedelmi többlet több mint fele a mezőgazdasághoz volt köthető. A szakminiszter reményei szerint a csökkenő terményárak ellenére idén is sikerül hozni a tavalyi rekordszintű számokat. Az orosz embargó komoly kihívást jelent a magyar mezőgazdaságra nézve is, hiszen a szankciók által nagyon sok élelmiszer keresi helyét az európai piacon, különösen a hús- és tejipar érintettek.

Fazekas Sándor elmondta, hogy két évtizedes útkeresés, botladozást követően újra növekedési pályára állt az ágazat, hamarosan elérjük az 1990-es termelési szintet. 2013-ban a hazai sertésállomány újra elérte a 3 milliót, ezt a számot 6 éven belül kívánja megduplázni a minisztérium. A szántóföldi növénytermesztés a szélsőséges időjárás ellenére is történelmi rekordévet zárt idén, hiszen 1924 óta nem volt példa ekkora terméshozamokra. Bár az árak Európa-szerte csökkentek, „Ha van termés, van mozgástér is” – fogalmazott a miniszter. A szaktárca célja, hogy kiszámítható, növekedésbarát környezetet biztosítson a szektor szereplői számára, azért, hogy az ország a megfelelő feltételek mellett akár a 10-15 millió főnél többet is képes legyen kiszolgálni élelmiszerrel. Ehhez elengedhetetlen az egyes termékpályák rendbetétele. A jövőt illetően a minőségi, egészséges GMO-mentes élelmiszertermelés a távlati cél.


Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter


Mezei Dávid a Miniszterelnökség helyettes államtitkára az agrár-vidékfejlesztés új céljairól, új irányairól, a 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program agrárpályázatairól tartott előadást. Habár a Visegrádi Négyek országainak az unió termőföldjeiből való részesedése meghatározó, ehhez a természeti potenciálhoz képest elmaradó kibocsájtás, és még alacsonyabb beruházási szintek jellemzik a régiót.

A magyarországi öntözött területek nagysága 1990-hez képest jelentősen csökkent, így komoly fejlődésre van szükség ezen a területen – még ha az unió az öntözésre használt vízmennyiség csökkentését is tervezi. Az amerikai szabadkereskedelmi egyezmény létrejöttével a magyar gazdák majd egy még inkább erősödő versenyhelyzetben találják magukat. A szakági technológiai fejlesztések elengedhetetlenek a termelékenységnövekedés érdekében.

A jövőben várható globális méretű fogyasztás-növekedés elsősorban az alacsony és közepes jövedelmű országokból fog érkezni. Várhatóan Afrika és Közel-Kelet lesz az a két régió, ahonnan a legnagyobb importnövekedés realizálódik majd. A magyar kormány szerint a régiónk, és ezen belül hazánk kiemelt szerepet tölthet be abban, hogy a globálisan növekedő fogyasztásigényt kielégítse.

A vidékfejlesztési célkitűzések között legfontosabb a foglalkoztatás növelése, ezért kiemelt kérdés a munkaintenzív ágazatok, így elsősorban az állattenyésztési és kertészeti kis és közepes gazdaságok támogatásának növelése, a fiatal gazdák földhöz juttatása. E mellett – a hozzáadott értékek növelésének érdekében – az élelmiszeripar, az élelmiszer-feldolgozás is megkülönböztetett figyelemre számíthat.

Mezei Dávid a jövőre nézve annak ellenére ígér egyszerűbb, hatékonyabb pályázati eljárásokat, hogy az EU nem érdekelt a pályázati források mielőbbi kiközvetítésében, és a szabályok várhatóan csak tovább fognak bonyolódni. A következő hat évben 1200 milliárd forintnyi támogatás állhat rendelkezésre az agrárium számára. Ezen belül a kormány a beruházásokat kívánja a leginkább támogatni, és ezek között is kiemelt súlyt kap majd az élelmiszer-feldolgozás. Az élelmiszer-feldolgozás a jövőben – különböző alapokból – összesen 300 milliárd forintnyi támogatásra számíthat. A kormány azt szeretné, hogy több gazdálkodó összefogva, kollektíven valósítsa meg ezen beruházásokat, hiszen Nyugat-Európában is kiváló példák vannak ezek sikerességére. Külön programmal kívánják majd elősegíteni az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások használatát.


Mezei Dávid a Miniszterelnökség képviseletében


A konferencia nyitószekciójának utolsó elemeként egy kerekasztal-beszélgetés keretein belül a közös agrárpolitika (KAP) került a középpontba. A KAP-pal kapcsolatos vitában Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár (FM), Fórián Zoltán a Takarékbank Agrár Központ vezető agrárszakértője, Jakab István, a MAGOSZ elnöke, Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke, Papp Gergely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese vett részt, akikhez csatlakozott a korábbi előadók közül Mezei Dávid is.

A beszélgetést megkezdve Fórián Zoltán emlékeztetett rá, hogy az ágazat számára biztosított támogatások területén évtizedek óta csökkenést lehet megfigyelni, és ez trend várhatóan 2020-tól az új uniós finanszírozási ciklustól csak gyorsulni fog. Jakab István hozzátette, hogy e mellett az európai, és ezen belül a hazai agrárium képviselőinek arra is készülnie kell, hogy az Egyesült Államokkal várhatóan a közeljövőben aláírásra kerülő szabadkereskedelmi egyezmény csak tovább növeli majd a versenyt a mezőgazdasági szereplők számra.

Szintén a verseny erősödésére hívta fel a figyelmet Nagy Tamás is, aki viszont a panel tagjaitól markánsan eltérő véleményt fogalmazott meg a magyar agrárpolitikával kapcsolatban. Meglátása szerint a jelenlegi hazai agrárpolitikai tévúton jár, és emiatt sürgősen újra kellene tárgyalni a földforgalmi törvényt, illetve a támogatások elosztását, mert a jelenleg hatályos intézkedések véleménye szerint likvidálják a hazai agrárium szereplőinek elmúlt évtizedes munkáját, és azokat a szereplőket lehetetlenítik el, amelyek a legtöbb adót fizetik, és amelyek a legtöbb embert foglalkoztatják.

Feldman Zsolt erre reagálva emlékeztetett rá, hogy az átcsoportosítások csak a területalapú támogatások 15%-át érintették, így nem lehet arról beszélni, hogy valami armageddon-szerű változás történt volna. Jakab István az államtitkárhoz csatlakozva arról beszélt, hogy a gazdálkodók azon csoportja, amelyet hátrányosan érintenek a beavatkozások, kompenzálódhatnak az állattenyésztésnél nyújtott többlettámogatásokkal.

Mezei Dávid emlékeztetett rá, hogy a magyar kormány abban érdekelt, hogy az uniós források minél nagyobb részét beruházásokra fordítsák, mert meglátásuk szerint csak így lehet javítani a hazai agrárium versenyképességén. Hozzátette, hogy ehhez Brüsszel jóváhagyása is kell, és látni kell azt is, hogy több nyugati tagállam nem érdekelt egy ilyen típusú megoldásban, hiszen ezzel a közép-európai országok is felnőhetnek hozzájuk.

Papp Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában a KAP-pal kapcsolatos tudás is versenyzik. Erre korábban kevésbé volt lehetőség, de az új szabályok mellett már ez az egyik kulcselem. Hozzátette, meglátása szerint majd 2020-ban lehet visszamenőleg látni, hogy melyik ország választott jó stratégiát a saját támogatási rendszerének megválasztásakor. Áttérve a termeléshez kötött támogatásokra, Papp üdvözölte, hogy a mostani ciklusban ismét megjelenhettek ilyen eszközök is. Feldman Zsolt ehhez kapcsolódóan kifejtette, hogy az ezzel kapcsolatos tárgyalásokon nem sikerült minden igényt érvényesíteni, így pl. a sertés, a baromfi és a dohány kimaradtak, de a szarvasmarhák, a juhok, illetve a kertészeti tevékenység tekintetében sikerült jó megoldásokat találni.


Vita a KAP-ról


A magyar programmal összefüggésben Mezei Dániel kifejtette, hogy azt szeptemberben nyújtották be az Európai Bizottság részére, és a napokban várják az első írásos észrevételeket. Ezt követően még legalább 3 hónap, míg elfogadásra kerülhet a program. Az államtitkár hozzátette, hogy jelenleg az EB még egyetlen ország programját sem hagyta jóvá, és ezért komoly bírálatok érik Brüsszelt. A Miniszterelnökség képviselője hozzátette, hogy lát rá esélyt, hogy egyes pályázatokat a kormány saját kockázatára is megnyit a közeljövőben, de ilyen megoldásra várhatóan csak az egyszerűbbek esetén lesz lehetőség.

A beszélgetés végén a közönség is véleményt nyilváníthatott a KAP jövőjével kapcsolatban. A közel 500 szavazó 46%-a arra számított, hogy a következő ciklusban csak kisebb mértékben csökkennek az EU-ban a mezőgazdasági támogatások, míg 39%-nyi szavazó drasztikus visszavágások számított 2020-tól.

Nagy Tamás ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy szerinte a fiatalságot egy támogatások nélküli időszakra kell felkészíteni, és ennek szellemében kellene felhasználni a jelenlegi forrásokat is. Meglátása szerint az EU-ban politikailag egyre kevésbé védhető, hogy egy olyan ágazat számára nyújtsanak támogatást, amely egyébként pozitív eredményt termel minden tekintetben. Hozzátette, annak idején, amikor életbe léptették az agrártámogatásokat, Európa még éhezett.

Papp ezzel szemben úgy látta, hogy nincs realitása a támogatások megszüntetésének. Véleménye szerint az EU többsége nem érdekelt ebben. Inkább arra számít, hogy újabb előírások teljesítése által, és más jogcímeken juthatnak majd a gazdálkodók a pénzükhöz. Hozzátette, hogy a támogatási rendszer felszámolása az élelmiszerek jelentős drágulását okozná, így már csak ezért sem számít a források teljes elapadására.


 
X

A címlapról ajánljuk

Agrometeorológia

IDŐJÁRÁSA

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu