2019. augusztus 23. péntek Bence

Hírek - Európai Unió

Így szavazzák meg a magyarok is a klímavédelmi célokat: legyen az EU is populistább

Június 20-án Magyarország, Csehország, Észtország és Lengyelország megtorpedózta az unió 2050-re kitűzött klímatörekvéseit, így legközelebb csak októberben nyílik lehetőség arra, hogy a célokról tárgyaljanak. Bart István klímaszakértő, a Klímastratégia 2050 Intézet alapítója, az Energiaklub társelnöke az euractiv.com oldalán fejtette ki, mi lehet az oka annak, hogy a Kelet-Európa elgáncsolta a klímacélokat. Miután az okra rámutat, megmondja a megoldást is.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Először is a keleti blokk országaiban sokkal csekélyebb a klímaérzékenység, mint a nyugati országokban - írja a klímaszakértő az angol nyelvű portálon. Ennek praktikus oka van: az itteni választópolgároknak nagyobb gondjaik is vannak a klímánál, amit a politikusok pontosan érzékelnek. Éppen ezért ebben a blokkban gyengébbek a zöld pártok is, amit a legutóbbi európai választások során megválasztott zöldpárti képviselők száma is mutat.

A nyár egyik legfontosabb és legszínvonalasabb eseménye a Kelet-magyarországi Agrárfórum, amelyet augusztus 9-én rendez meg Hajdúböszörményben a Portfolio gazdasági portál. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráljon most!

A keleti blokkban még mindig akkora a szegénység, hogy a pártok léte az energiaárak alakulásán múlhat. Például Orbán Viktor 2014-es választási győzelméhez vastagon hozzájárult az, hogy az energiára fordított lakossági kiadásokat jelentősen csökkentette, de más országokban is erősen fogják a fűtés- és az üzemanyagárakat. Míg egy átlagos európai háztartásban a jövedelem 4 százalékát költik energiaellátásra, addig ez Magyarországon 7 százalékot tett ki a rezsicsökkentés előtt, most visztont már csak 5 százalékosra tehető. Lengyelországban még mindig a  jövedelmük 8 százalékát fordítják energiahordozókra a lakosok, és Csehországban is 7 százalékos ez az arány.

És akkor még csak az átlagos fogyasztóról beszéltünk, a szegényebb néprétegek életében sokkal súlyosabb a helyzet - int Bart István. Morawiecki, Babis és Orbán támogatóinak zöme éppen ezért ezekből a társadalmi rétegekből kerül ki. Orbán a Tanács szavazása után jelezte, hogy az éghajlatváltozási célokat oly módon kell elérni, hogy az ne befolyásolja a magyar háztartások energiaköltségeit, és ez az EU finanszírozását is igényli. Morawiecki hasonlóképpen vélekedett: a 2050-es klímasemlegességi célokat csak akkor lehet elérni, ha azokhoz „konkrét kompenzációs csomagok is kapcsolódnak”.

A kormányfőkhöz hasonlóan tehát az EU-nak is egy "populista" eszközhöz kell nyúlnia Kelet-Európában. Bart István ezt a következőképpen képzeli el: az EU egy új európai éghajlati szolidaritási alap révén közvetlenül támogassa a keleti blokk legszegényebb háztartásainak energiaköltségeit.

Az emberek kapjanak közvetlen kifizetéseket az EU-tól a tagállamok szociális támogatási rendszerén keresztül. Ezzel elismernénk azt is, hogy az éghajlatváltozás jelentős társadalmi költséggel jár."

- írja a klímaszakértő, hozzátéve: a közvetlen kifizetések gyakorlatilag immunisak a korrupcióra. Vagyis egy ilyen intézkedéssel az éghajlatváltozási szolidaritási alap nemcsak a korrupció csökkentéséhez járulhatna hozzá, hanem az EU is népszerűbbé válna a választók körében. Így végeredményben elérhető lenne az is, hogy Kelet-Európa csatlakozzon a 2050-re kitűzött klímavédelmi célokhoz.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most extra kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu