2022. július 3. vasárnap Kornél, Soma

Hírek - Európai Unió

Magam írtam a nyertes pályázataimat - Interjú Kozma Kornél fiatal gazdával

Agrárszektor.hu fiatal gazdákkal készített interjú sorozatának legfrissebb epizódjában Kozma Kornél gyümölcstermelőt kérdeztük gazdaságának működéséről. 1979-ben született, nőtlen, iskoláit Keszthelyen végezte, a Nagyváthy János Szakközépiskolában érettségizett 1997-ben, majd a Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar gazdasági agrármérnök szakán szerzett diplomát. A Somogy megyei Berzencén gazdálkodik, 4 hektáron termel szamócát.
 
 

Agrárszektor.hu: Meséljen a gazdaságáról, mivel foglalkozik?

Kozma Kornél: Gyümölcstermeléssel. Szamócát termelek a Somogy megyei Berzencén, négy hektáron.

Asz.: Van valamilyen különbség a szamóca és az eper között?

K.K.: Ugyanaz a kettő. Elvileg ami az erdőben terem, az a szamóca, ami otthon, az az eper, de így is megérti mindenki, hogy miről van szó.

Asz.: Hogy értékesíti a gyümölcsöt?

K.K.: Részben nagykereskedők felé, részben egy tészen keresztül. A nagykereskedelmi értékesítés egyelőre jól működik, a tész viszont nem jött be. Nem általában a tészekkel van a baj, de ahol én tag vagyok, ott nem fizetik ki határidőn belül a leadott árut. Amikor beléptem, még ez volt az ország egyik legnagyobb tésze, és arra számítottam, hogy biztonságot jelent majd, könnyebb lesz eladni a termést. Mostanra viszont jelentkeztek az anyagi problémák.

Asz.: Közvetlen értékesítéssel nem próbálkozott?

K.K.: Nem, túl nagy mennyiség ez ahhoz, hogy rögtön a fogyasztóknak értékesítsük. Helyi szinten, a faluban adunk el néha ismerősöknek, vagy olyanoknak, akik tudják, hogy ezzel foglalkozunk, de nem ez a jellemző.

Asz.: Milyen volt ez az évük, a szamócát is megviselte az időjárás?

K.K.: Annyira vizes volt minden, hogy gyakorlatilag elfolyt az eper. A sok eső után jött a hirtelen felmelegedés, így betegebb is volt a növény, többet kellett permetezni. Lé eprünk lett az idén, amit elsősorban cukrászok vesznek, fagylalt készül belőle, nem frissen fogyasztják.

Asz.: Miért éppen ezt a gyümölcsöt termeli?

K.K.: A körülbelül húsz éves családi hagyomány miatt. Nagyapám is ezzel foglalkozott, édesapám is, én is ebbe nőttem bele. 2008-ban kezdtem el gazdálkodni, és egyelőre pozitívak a tapasztalataim. Igaz, hogy ez az év az időjárás miatt nagyon nem volt jó, és a gazdasági válság is most kezd lecsapódni, bár már tavaly kezdődött, de akkor talán még jobb volt a helyzet. Most már érezhető, hogy kevesebb pénze van az embereknek, kevesebb gyümölcsöt lehetett értékesíteni – igaz, kevesebb is termett az időjárás miatt. Azért ha valaki szakértelemmel műveli a gazdálkodást, akkor lehet vele boldogulni.

Asz.: Biztosan a támogatások is segítenek. Ön elnyerte a fiatal gazdáknak adható támogatást, mire fordította ezt az összeget?

K.K.: Gazdaságfejlesztésre. A nagy részét fóliasátrak építésére költöttem, a kisebb részéből a gépvásárlási támogatással kiegészítve erőgépet, egy kis traktort vettem.

Asz.: Milyen tapasztalatai vannak a pályázati rendszerrel kapcsolatban?

K.K.: Mindegyiket magamnak írtam meg, és nyertek is. Szerintem átlátható a pályázati rendszer, ha valamit nem értek, konzultálni kell az MVH-val, de ott is segítőkészek.

Asz.: Egyébként honnan tájékozódik?

K.K.: A pályázatokról elsősorban a Vidékfejlesztési Minisztérium és az MVH honlapjáról, de cégektől is kapok körleveleket, amikben felhívják a figyelmet a lehetőségekre. Ha valami mással kapcsolatban van kérdésem, a falugazdász, a kamara és az MVH is szívesen segít.

Asz.: Általában milyen az összetartás a környéken?

K.K.: A környékbeli epertermelőkkel heti kapcsolatban vagyunk. Ha a piacon történik valami, értesítjük egymást, ha egy helyre értékesítünk, megosztjuk a tapasztalatokat. Megbeszéljük, ki milyen fajtát termel, milyenek a tapasztalatai, látogatjuk egymást, segítünk a szakmai problémákban is. Azokhoz a gazdákhoz is bármikor fordulhatunk, akik nem ezzel foglalkoznak, ha például valamilyen gépre van szükségünk. Mindenki segít mindenkinek, amennyire lehet, összetartunk.

Asz.: Ha ilyen jó a kapcsolat, nem gondoltak még arra, hogy szövetkezzenek?

K.K.: De igen, de az nem megy olyan könnyen. Mindenki nehezen adja fel a függetlenségét, különösen, ha azt látjuk, hogy függetlenül is lehet boldogulni.

Asz.: Hogy látja, miben különbözik a fiatalok és az idősek mentalitása?

K.K.: Szerintem a mentalitásunk ugyanolyan. Inkább arról van szó, hogy ők nem annyira használják a modern eszközöket. A vállalatvezetésben, a munkaszervezésben vannak még különbségek, az idősebbek még máshogy tanulták, máshogy szokták meg ezeket a dolgokat. Úgy látom, hogy az a célravezetőbb, amit a fiatalabbak csinálnak, de meg kell hallgatni az időseket is. Jó ötleteik vannak, jó dolgokat tudnak, de ezeket át kell ültetni a modern világba.

Asz.: A válaszaiból arra következtetek, hogy Ön alapvetően elégedett azzal, amit csinál. Azért biztosan vannak olyan területek, ahol még volna min javítani. Tudna mondani olyan intézkedést, amivel segíteni lehetne az ágazatnak, a mezőgazdaságnak?

K.K.: Könnyíteni kellene az adminisztratív terheken, gondolok itt például az alkalmi munkavállalásra. Az értékesítést is segíteni kellene, hogy az állam, az üzletláncok is a magyar terméket preferálják, mert sajnos sokszor elárasztja az országot a rosszabb minőségű import – az eper esetében például elsősorban Spanyolországból, de Olaszországból, Németországból, Görögországból is.

Asz.: Említette az alkalmi munkavállalást. A kék kiskönyves rendszer jobb volt?

K.K.: Azt nem mondom, hogy jobb volt, csak azt, hogy könnyebb. Most elvárják, hogy minden nap lejelentsük a munkásokat munkakezdés előtt. Ez nem olyan egyszerű, amikor itt van reggel ötven munkás és várják a munkakezdést, arról nem is beszélve, hogy a település mellett a külterületre nem könnyű internetet szerezni.

Asz.: Mit vár a jövőtől, mik a tervei a gazdasággal?

K.K.: Tovább szeretném fejleszteni a termelési technológiát, hogy a termés ne legyen kitéve az időjárásnak, amit meg tudok termelni, az meg is teremjen. Hogy erre most még nincs biztosíték, arra jó példa az idei év: trágyáztunk, permeteztünk, dolgoztunk a gyümölccsel, költöttünk rá, és amikor már szedni kellett volna, akkor vitte el a víz. Kipróbálnék új fajtákat is, illetve járunk ki Hollandiába szakmai konferenciákra, termelőkhöz, az ottani tapasztalatokat is próbáljuk beépíteni az itteni gazdaságba. Később majd külföldre is szeretnék értékesíteni.

Asz.: Hollandiában milyen az ágazat helyzete?

K.K.: Nagyon más, mint nálunk. Szinte nincs is szabadföldi termelés, vagy üvegházban, vagy fólia alatt termelnek. Kiszámíthatóbb is minden, a gazdálkodók akár húsz évre előre is ki tudják számolni, hogy hogy térülnek meg a beruházásaik. Kiegyenlítettebb az egész mezőgazdaság, sokkal könnyebb előre tervezni.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben