Február végén kezdődött el a Megújuló Energia Irányelv (RED-II) újrafogalmazása. Ennek apropóján a francia olaj- és fehérjenövénytermesztők szövetsége (FOP), illetve az olaj- és fehérjenövénytermesztés előmozdításáért küzdő szervezet (UFOP) igyekeztek rávenni az Európai Bizottságot, a Tanácsot és a Parlamentet, hogy észszerű javaslatokat tegyenek. Erre elsősorban a meglévő ipari befektetések védelme érdekében van szükség, de egyéb érveik is akadtak..

Vagyis fokozatosan száműznék a repcét (és napraforgót) a biodízeliparból, illetve a kukoricát (és búzát) a bioetanoliparból, illetve az áramtermelő biogázerőművekből. A szakmai érdekképviseletek ellenérvei a következők:

• Ezzel a lépéssel Európa veszélyeztetné az üvegházhatású gázok csökkentésére tett vállalását.
• Sok tagállam a párizsi klímaegyezményben olyan nemzeti klímavédelmi program kidolgozására kötelezte magát, amelyben fontos szerepet szántak a termesztett növények energetikai célú felhasználásának.
• Alternatív zöld technológiákban nem bővelkedünk. Ha csak szántóföldi melléktermékekkel szolgálható ki a zöldipar, akkor alighanem jóval csekélyebb alapanyag-mennyiséggel kell kalkulálni a jelenleginél.
• Az árammal meghajtott autó még messze nem nyújt alternatívát a biodízellel vagy -etanollal szemben. A megújuló energiából nyert áram többszörös beszámítása a klímavédelmi célok teljesítésebe pedig csak bűvészkedés a számokkal: virtuális klímavédelem.
  
• Ha nincs biodízel és bioetanol, akkor a közlekedés terén gyakorlatilag semmi nem teljesíthető a klímavédelmi célokból.
• Ellenben a repcéből és kukoricából nyert zöld hajtóanyagok ténylegesen és jelentős mértékben hozzájárulnak Európa fehérjeimportjának csökkentéséhez, hiszen a biodízel és -etanol gyártása során keletkező "társtermékek" az állattenyésztés számára fontos fehérjeforrást jelentenek.
• A hazai bioüzemanyag a hazai ipart és foglalkoztatást szolgálja.
• A biodízel és bioetanol 7%-os bekeverési aránya maradjon meg.
• A szállítmányozásban 2020-ban elérendő 10%-os célkitűzést 2030-ra 15%-ra emeljék fel.
• A teljes energia-felhasználáson belül a zöldenergia részarányát pedig 35%-ra kell módosítani - ahogy azt az Európai Parlament is javasolta.
• Felül kell vizsgálni azt az álláspontot, hogy kötelező bekeverési arányt állapítsanak meg a szántóföldi melléktermékekből gyártott bioüzemanyagokra. Ugyanígy helytelen a megújuló energiából nyert áram többszörös beszámítása is a klímavédelmi célok teljesítésébe.
• Nagyon fontos lenne viszont, ha az Európai Parlament kihúzná a pálmaolajból nyert biohajtóanyagot az üvegházhatású gázkibocsátást csökkentő technológiák listájáról.
• Ezzel szemben külön támogatást érdemelne olyan kultúrák vetése, amelyekkel az állatok takarmány-, legfőképp fehérjeigénye fedezhető. (Ezen a téren Magyarország már előbbre jár, mint az unió,  hiszen a szálas és a szemes fehérjenövények termesztését is támogatjuk. A repce és a napraforgó viszont plusz ösztönzők nélkül is rentábilasan termeszthetők.)