A tárcavezetők megvitatták, milyen változások lennének szükségesek az uniós szabályozásban, hogy az élelmiszer-ellátási lánc üzleti kapcsolataiban erősödhessen a gazdák alkupozíciója, és átláthatóbb, tisztességesebb kereskedelmi és árképzési rendszer alakulhasson ki - közölte a Földművelésügyi Minisztérium. Fazekas Sándor szerint a gazdálkodók helyzetét a termelői szerveződések és azok együttműködéseinek fejlesztése erősítheti.

Szövetkezéseket kell létrehozni

Tudatosítani kell a kis- és a közepes vállalkozások képviselőiben, hogy a kereskedelmi láncoknál akkor erősödhet az alkupozíciójuk, ha termelési vagy értékesítési szövetkezések tagjaivá válnak. Szükség van a tisztességtelen forgalmazói magatartások elleni fellépésre, indokolt esetben keretszabályozás kidolgozására is.

A miniszter szerint előre kell lépni a technológiai és információs fejlesztések, a termékek jelölése, nyomonkövetése, az árstabilitást elősegítő eszközök alkalmazása terén. Elengedhetetlennek nevezte a szerződési fegyelem erősítését, az erről szóló szabályozás szigorítását a termelők javára.

Nem kell "vegyipari élelmiszer"

Az élelmiszerláncot úgy kell alakítani, hogy az a hagyományos módon megtermelt, helyi termékeket részesítse előnyben. Magyarország szembehelyezkedik azzal a törekvéssel, amely szerint az élelmezés jövője a mesterségesen, gyakorlatilag vegyipari körülmények között előállított termékek elterjedése.

Az uniós támogatásoknak a gazdák érdekeit kell szolgálniuk - nyomatékosította az agrártárca. Magyarország ellenzi, hogy a gazdák támogatására szolgáló pénzügyi forrásokat a multinacionális cégek ipari jellegű kutatási és fejlesztési tevékenységeire csoportosítsák át.

Egységes üzleti érdek

Magyarország határozott álláspontja az, hogy a termelőknek és a kereskedőknek üzleti érdekükben egységesen kell fellépniük. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni az áruforgalmi és a logisztikai ellenőrzési rendszerek összehangolására is.

A témában januárban kiadott bizottsági jelentés szerint több mint 20 tagállam tervezi, vagy már be is vezette a szabályozást nemzeti szinten. Ez felveti az uniós szintű szabályozás létjogosultságát is. Az irányelv kidolgozása lehetőséget biztosíthat a nemzetközi együttműködésre, egységes és hatékonyabb jogalkalmazásra, valamint nagyobb nyilvánosságot biztosítana a tisztességtelen forgalmazói magatartás elleni fellépésnek. A fenti célok megvalósításához a szabályozási lépések mellett az EU költségvetéséből megfelelő forrásokat is kell biztosítani - állapítja meg az agrártárca.