Som és cseresznye a szőlő mellé - interjú Dósa Sándor fiatal gazdával

agrarszektor.hu
Az Agrárszektor.hu ötödik interjúját Dósa Sándorral készítette, aki, 15 hektáron évente 120 mázsa szőlőt termeszt, de már terem 5 hektáron kajszija, cseresznyéje, szilvája, ráadásul egy éve ismét betelepített 6 hektár kajszit és cseresznyét. Sőt, nemsokára igen különleges növényt telepít: 2 hektáron lekvárnak és pálinkának való húsos som csemeték kerülnek a földbe. A tavaly elnyert 10 millió forintot gyümölcstelepítésre fordította.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

 

Agrárszektor.hu: Meséljen! Miként lesz egy építési szakemberből Fiatal Gazda uniós támogatást elnyert gazdálkodó? Nevezetesen elég nagy területtel foglalkozó szőlő- és gyümölcskertész.

Dósa Sándor: Az élet vitt rá. A szakközépiskola elvégzése után egy évtizedig a szakmámban dolgoztam, aztán a '90-es évek közepétől édesanyám kezdett mezőgazdasággal foglalkozni, majd 1998-tól családi gazdálkodó lett. Azóta magam is segítettem neki, majd egyéni gazdálkodóként kezdtem kertészkedéssel foglalkozni.

Asz.: Mekkora a birtoka?

D.S.: Cserépfalu környékén van 15 hektárnyi szőlőm, és 6 hektár termő gyümölcsösöm. Ennek nagy része kajszi, de van benne szilva és cseresznye is.

Asz.: Milyen fajtákat termeszt?

D.S.: A szőlő leányka. Ez egy kellemes savösszetételű bort adó szőlő. Hektáronként 80 mázsa terem évente.

Asz.: Ez elég sok szőlő. Bort készít belőle?

D.S.: Nem, egy borászat kialakítása igen sokba kerülne. Eladom a szőlőt. Amíg az Egervin működött, addig nekik értékesítettem sokat, de az utóbbi négy évben egy alföldi borászat vásárolja meg a termést.

Asz.: És a gyümölcsök?

D.S.: A hat hektár termő ültetvény nagyobbik része kajszibarack. De van cseresznyém és szilvám is. A termést friss áruként értékesítem. Egy jól ismert és megbízható felvásárló évek óta helyben jön a gyümölcsért, naponta szállít. Az áru 80 százalékát ő viszi el, a többi egy részét helyben, a környéken és Egerben, illetve Noszvajon egy lekvárkészítő vállalkozásnak értékesítem. Az utóbbi években ez a biztos felvásárlói háttér garantálja, hogy amit előállítunk, az gond nélkül vevőre talál.

Asz.: Irigylésre méltó helyzet.

D.S.: Nem mindig volt ez így! Megfizettem én is a tanulópénzt! Egykor a szőlővel jártam pórul: becsődölt, majd felszámolás alá került a vállalkozás, amelynek eladtam.

Asz.: Ha jól tudom, tész-tag is. Miért nem rajtuk keresztül értékesíti a gyümölcsöt?

D.S.: A tész-tagságom korábbi eredetű, mint a gyümölcstermesztés. Annak idején szántóföldi növénytermesztéssel is foglalkoztunk, akkor léptem be a tész-be, de azóta ezzel felhagytam, mert a környék földjei 3 tonnánál több búzát, vagy más gabonát nem adnak. Itt gyümölccsel kell foglalkozni, arra jó a talaj! A tész-tagságomat azonban nem adtam fel.

Asz.: Netán a gazdálkodásban felhasznált anyagokat, vegyszereket, gépeket, netán gázolajat szerzi be rajtuk keresztül jutányosabb áron?

D.S.: Nem, kialakult beszerzési forrásaim vannak. Már negyedik éve ugyanannál a cégnél vásárolok.

Asz.: Mikor pályázott a támogatásra?

D.S.: 2008-ban adtam be a Fiatal gazda támogatás igényemet, 2009-ben kaptam meg a pénzt. Ebben a falugazdász segített, aki két-három hetente látogat el hozzám. A pályázatot egy ebből élő pályázatíró készítette el, ő figyeli az aktuális kiírásokat is. Mind a 10 millió forintból gyümölcsöt telepítettem. A költségekre jellemző, hogy 4,5 hektárra volt elég. Egy hektáron 440 fát lehet elhelyezni. Csak a telepítés előtti szerves trágyázás egymillióba került.
Egyébként nem volt nehéz pályázni. Az információk rendelkezésre álltak...

Asz.: Honnan informálódik?

D.S.: Általában nézem az internetet, olvasom az újságokat, beszélgetek a gazdatársakkal, a falugazdásszal, a pályázatírással foglalkozó szakemberrel.

Asz.: Honnan szerzi be a csemetéket?

D.S.: Az érdi gyümölcskutató intézetből. Cseresznyéből két fajtát szeretek és be is jött eddig. Az egyik a Szomolyai, ez a fő fajta, a másik a Kavics nevű újdonság. Ez feketére érik, ropogós és igen jól bírja a szállítást.

Asz.: Az időjárás nem jelentett gondot az idén?

D.S.: De, sajnos sok a baj! Képzelje, a fiatal, telepített cseresznyéből úgy néz ki, hogy kipusztul jó része. Pedig dombon van az ültetvény, de mégis, már hullik a levele, a laborvizsgálatokból úgy tűnik, hogy gyökérfulladás miatt kiment a csemetefák 30-40 százaléka. Már meg is rendeltem a kutatótól a pótlást.

Asz.: Az idősebb fák bírták?

D.S.: Nem, nem pusztultak ugyan ki, de a viharok elvitték a kajszi 30, a szilva 50 százalékát.

Asz.: Mekkora a kára?

D.S.: Még nem tudom pontosan, de úgy néz ki, hogy a szőlőnek kell az idén "lábon tartani" a gazdaságot. Vagyis az abból származó bevétel lesz a meghatározó. Eddig jól néz ki a szőlő, vagyis átlagos évet zárunk, bejön, amit akartam, hektáronként 80-90 mázsa leányka szőlőt fogunk szüretelni.

Asz.: És mik a tervei a jövőben? Mi segítené a vállalkozását?

D.S.: Szőlőt akarok venni és gépeket. Néhány használt - ilyen kis területre új, drága eszközt bodorság venni - nehéztárcsa jól jönne az ültetvények sorközművelésénél. A szőlőre is van esély, csak meg kell várni a szőlő ültetvény kivágási támogatás elbírálását. Azok ugyanis, akik nem nyernek és nem akarják tovább művelni, értékesítik területeiket. Vagyis lesz kínálat, s tudok vásárolni. És van egy ötletem, amelyet már elkezdtem megvalósítani, ez pedig az igen kevés növényvédelmet igénylő húsos som termesztése. Két hektárra való csemetét rendeltem a Budapesti Corvinus Egyetem Soroksári kisérleti telepétől. Már nőnek, igaz azt mondják, hogy kicsit lassabban a vártnál és lehet, hogy egy évet várni kell a telepítéssel. Mindenesetre somot kevesen termesztenek az országban. Holott a noszvaji lekvárfőző mesterek és a pálinkafőzdék, akikkel kapcsolatban vagyok szívesen vennének a termésből.

Asz.: Újabb pályázatokra számít?

D.S.: Jó lenne, de például az agrár-környezetgazdálkodási programban nem akarok részt venni. Úgy vélem, hogy túl sok a vele járó előírás, adminisztráció. Az ember könnyen jégre futhat, aztán jönnek a szankciók. Ezt el akarom kerülni.

Névjegy

Dósa Sándor 1969-ben Miskolcon született. Egy Mezőkövesdtől északra található faluban, Cserépfaluban él, nős, két leány édesapja. A miskolci Építőipari Szakközépiskolát befejezve szakmájában helyezkedett el, majd a '90-es évektől kezdve gazdálkodik. Édesanyja családi gazdálkodó, s mellett mint egyéni vállalkozó kezdett mezőgazdasággal, konkrétan 15 hektáron szőlő-, illetve 11 hektáron gyümölcstermesztéssel foglalkozik. 2009-ben 10 millió forintot nyert el a Fiatal Gazda program támogatását.

Adatok:

Név: Dósa Sándor
Születési év: 1969
Iskolák: Miskolc, Építőipari Szakközépiskola
Ágazat: kertészet
Gazdaság területe: 15 hektár szőlő, 11 hektár kajszi, cseresznye, szilva
Alkalmazottak száma: idényben 4-6, szüretkor 60 napszámos
Éves árbevétel: -3-4 millió Ft
Elnyert támogatások: Fiatal Gazda
Családi állapot: nős, 2 leány édesapja

Elérhetőségek:
Lakcím: Cserépfalu József Attila út 19.
Telefonszám: 30/6776733
E-mail: shapi@citromail.hu

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. március 29. 06:03