Szászi Zoltán • 2025. május 17. 06:01
A világon több, mint egymillió embert lehetett volna megmenteni húsz év alatt a városok zöld felületének növelésével. A városi környezet, ahol az emberiség egyre nagyobb része él, különösen sérülékeny a klímaváltozás miatti forróságokkal szemben. A magyarok nagyrésze mára szintén városokban él, és a jelenség a magyar lakosságot is egyre jobban érinti. A zöldítés Európában kifejezetten fontos lenne, a kontinens városaiban majdnem 400 ezer halálozást kerülhettünk volna el zöldebb urbánus környezettel. Idehaza a probléma azért is szó szerint égető, mert az ország gyorsabban melegszik, mint a világ átlaga, és a forró napok száma évről évre nőni fog, ami már évek óta komoly egészségügyi terhet jelent a városi lakosságnak.
A megváltozott időjárás miatti gondok csak évről évre nőnek. Ausztrál tudósok nemrég azt elemezték, hogy a XXI. század első két évtizedében mennyi egészségkárosodáshoz és halálhoz vezetett a melegedő klíma miatti hőség. Illetve, hogy a városi zöldítés mennyit tudna csökkenteni a klíma káros egészségügyi hatásán. Az, hogy a zöldítés egyértelműen javít a városlakók egészségén, eddig sem volt kérdés, az eredmények azonban mégis meglepőek, ugyanis a városokban a fák hiánya miatti halálozások millió fölött vannak.
A magyarok is szenvednek a hőségtől
A világon minden évben az emberi halálozások 0,91 százaléka valahogyan a hőséghez kötődik, ez félmillió áldozatot jelent évente. Azonban a hőség nem egyenletesen oszlik el a Földön, de még egy adott régióban sem. A városi környezet mindig melegebb, a városi hősziget-jelenség miatt. Ennek több oka van. Egyrészt, a mesterséges, burkolt felületek, mint az aszfalt, beton, és egyéb burkolatok elnyelik a napsugárzást és éjjel visszasugározzák a hőt, így éjszaka sem tud lehűlni a város. Másrészt, a zöld felületek hiánya miatt is melegebb van, ugyanis a növényzet párolgásos hűtéssel (evapotranszpiráció) tartja alacsonyabban hőfokon a környezetet.
Harmadrészt, az emberi tevékenység maga, mint például a forgalom, az épületek infrastruktúrája, ipari termelés, fűtés, légkondícionálás is növelik a hőmérsékletet. Negyedrészt pedig, sokszor a város szerkezete maga is megakadályozza a légáramlást.
Az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének adatai 2021-ben kimtutatták, hogy Budapest belvárosa akár 10 Celsius-fokkal is melegebb lehet, mint a külső, zöldebb kerületek. Azonban ez nem csak Budapestet érinti, hanem általában a városok sajátossága, a magyaroknak pedig 72 százaléka városokban él, amik mind egyre melegebbek. Mindeközben, a WHO jelentése szerint az elmúlt 20 évben 30 százalékkal nőtt a hőség miatti halálesetek száma. Tavaly nyáron idehaza is meredeken emelkedett a hőhullám miatt kórházba kerültek száma, és akkor a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szakértője az augusztusi meleg kapcsán azt nyilatkozta, hogy legalább 10-15 százalékkal emelkedett a hőhullám alatt a halálozások száma.
A fák tényleg életet mentenek
Miután minden évben hőségrekordok dőlnek meg, időszerű a sokmillió embernek otthont adó városi környezettel foglalkozni. A nemrég megjelent ausztrál tanulmány azt vizsgálta, hogy mennyiben tudják a károkat csökkenteni a növények. A kutatás kimutatta, hogy az urbánus környezetben a zöld területek 30 százalékos növelésével 2000 és 2019 között globálisan 1,16 millió ember életét lehetett volna megmenteni.
Yuming Guo, a tanulmány vezető szerzője elmondta Euronewsnak, hogy bár nyilván a klímaváltozás kiváltó okait megszüntetve lehetne végleges megoldásokat találni, a városi környezetben élő embereknek mégis segít az élhetőbb, egészségesebb környezet elérésében a növényzet telepítése. Ennek egyik oka a városi hősziget-hatás csökkentése és a hőség mérséklése. Azonban a növényzet csökkenti a légszennyezettséget is, segít a közösségi élet és a sport fellendítésében, és még a lelki problémák kezelésében is segít, ugyanis tudományosan bizonyított tény, hogy a parkok és zöld területek nagyban javítják az emberek mentális egészségét.
Az egyes városok környezetét természetesen más-más mértékben javítaná a zöldítés, erre a földrajzi fekvés, a társadalmi és gazdasági faktorok és a demográfiai adatok is befolyással vannak, mondják a tudósok. Azonban elmondható, hogy ha a városokban 10 százalékkal növekszik a zöld felület, akkor a városi környezet hőmérséklete évente átlagosan 0,08 Celsius-fokkal hűl. Ha 20 százalékkal nő a zöld felület, akkor már 0,14 fokkal csökken az átlag hőmérséklet. Ha pedig 30 százalékkal nő, akkor 0,19 fokkal lesz hűvösebb a városban.
Ez azt jelenti, hogy a világ városaiban a zöldítés 10 százalékos növelése 860 ezer ember életét mentette volna meg az utóbbi két évtizedben. A 20 százalékkal több növényzet már 1,02 millió, 30 százalékkal megnövelt zöld terület pedig 1,16 millió életet mentett volna meg.
A világ városaiban eltérő urbánus környezet kapcsán pedig a tanulmány azt találta, hogy Dél-Kelet Ázsia és Kelet-Ázsia mellett Kelet-Európa látná a legnagyobb csökkenést a városi hőmérsékletben a zöldítés hatására. Ez azt jelenti, hogy ha 30 százalékkal több zöld felület lett volna a kontinensünk városokban, akkor 2000 és 2019 között 397 ezer ember életét lehetett volna megmenteni Európában.
A meleg csak egyre halálosabb lesz
Yuming Guo azt is elmondta, hogy a lglobális felmelegedés legpesszimistább forgatókönyve szerint a hőséggel összefüggő halálozások aránya a 2090-es évekre jóval magasabbra fog emelkedni. Észak-Európában az összes haláleset 2,5 százalékát fogja kitenni, ám Délkelet-Ázsiában 16,7 százalék is lehet a hőség miatti halálozás. Magyarországon már évek óta érezzük a bőrünkon a megváltozott klíma hatását, elég csak a 2022-es aszályra, vagy a nyári hőhullámokra gondolni. Az idősoros adatok alapján az ország felmelegedése az utbbi száz évben gyorsabb volt, mint a világátlag. Míg egy évászad alatt a bolygó átlagban 0,9 Celsius-fokot melegedett, 1907 és 2017 között Magyarország 1,15 fokkal lett melegebb. Ez kifejezetten a nyári és őszi hőmérséklet emelkedésével jár, és a déli és keleti országrészt érinti legintenzívebben. Egy 2022-es tanulmány szerint az országban a XXI. század második felére a trópusi éjszakák száma (20 Celsius-fok feletti hőmérséklet) akár négyszeresére is nőhet.
A forró napok száma (30 fok feletti hőmérséklet) kétszeresére emelkedhet. A csapadékeloszlás is egyre egyenetlenebb lesz. A heves csapadékos napok 30-40 százalékkal fognak növekedni. Mindeközben az összefüggő aszályos időszakok is 20 százalékkal hosszabbak lesznek a XXI. század második felére.