Itt a szigorú szabályozás, amiről sok magyar nem is tud: ezen életek múlhatnak

Tarjányi Lili2025. augusztus 29. 13:31

A mezőgazdasági munkák során a gazdálkodók nap mint nap találkozhatnak olyan helyzetekkel, amikor döntéseik nemcsak a termelés sikerét, hanem a természet védelmét is befolyásolják. Ez különösen igaz a tavaszi és nyári időszakban, amikor sok madárfaj költ és neveli fiókáit. A földön fészkelő madarak, mint például a túzok vagy a hamvas rétihéja, a mezőgazdasági területeken is gyakran választanak fészkelőhelyet, mivel természetes élőhelyeik beszűkültek. Ezeknek a fajoknak a védelme nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem a hazai természeti értékek megőrzésének egyik legfontosabb feladata is.

Ha a gazdálkodó fokozottan védett madárfaj fészkét vagy fiókáit találja meg, az első és legfontosabb teendő az, hogy értesítse a területileg illetékes természetvédelmi őrt vagy a nemzeti park igazgatóságát. Ezt követően a fészek körül védőzónát kell kialakítani, ahol a munkavégzés ideiglenesen tilos. Ez a védőzóna a hatóság által elrendelt eseti korlátozásnak minősül, és beszámítható a kötelezően meghagyandó kaszálatlan területbe, amely minden kaszálás során legalább 5, legfeljebb 10 százalék. Ez a megoldás nemcsak a fészek biztonságát garantálja, hanem a jogszabályi előírásoknak is megfelel - fogalmaz a Madárvédelem Natura 2000 gyepterületeken című tájékoztató.

A madarak védelmét Magyarországon a természet védelméről szóló törvény biztosítja. A jogszabály világosan kimondja, hogy tilos a védett állatfajok zavarása, károsítása, elpusztítása, valamint költőhelyeik lerombolása. Ez azt jelenti, hogy minden olyan gazdálkodási tevékenység, amely veszélyezteti a madarak szaporodását, törvénysértésnek számít. Ehhez kapcsolódik a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírása is, amely szerint március 1. és augusztus 31. között tilos a fák, bokrok és sövények kivágása. Ez az időszak ugyanis a legtöbb madárfaj számára a költési időszak, amikor a növényzet eltávolítása közvetlen veszélyt jelentene a fészkekre és fiókákra.

Ezek a területek gyakran magukban foglalnak intenzíven művelt agrárterületeket is, mert a madarak természetes élőhelyeinek csökkenése miatt egyre gyakrabban jelennek meg szántókon és gyepeken. A belvízlevezetés tilalma szintén fontos előírás ezeken a területeken, mivel az időszakos vízállások partimadaraknak és más vízhez kötődő fajoknak biztosítanak élőhelyet, és például a bíbic számára költési lehetőséget.

Szigorú szabályok mentén

A földön fészkelő madarak védelmére a gyepgazdálkodásban is szigorú szabályok vonatkoznak. A gépi munkavégzés napnyugtától napkeltéig tilos, mert bizonyos madarak éjszaka a talajszinten pihennek, így ekkor a legvédtelenebbek. A kaszálást úgynevezett kiszorító módszerrel kell végezni: a tábla közepétől indulva kifelé kell haladni, hogy az állatoknak legyen menekülési útvonaluk. A munkagépeken vadriasztó lánc használata kötelező, amelyet a kasza előtt legalább 4 méterre kell elhelyezni, hogy az időben megzavarja a vegetációban megbúvó állatokat, és esélyt adjon nekik a menekülésre. Emellett a gépek sebessége nem haladhatja meg az 5 km/órát, mert a túl gyors haladás még vadriasztó lánc esetén sem hagy elég időt a madaraknak a menekülésre.

A kaszálás során minden esetben meg kell hagyni a terület 5–10 százalékát kaszálatlanul, és ennek helyét évente változtatni kell. Ezek a hagyássávok és foltok kulcsfontosságúak, mert búvóhelyet és táplálkozóterületet biztosítanak, sőt, egyes fajok számára fészkelési lehetőséget is jelentenek. A sávok szélessége legalább 6 méter legyen, és célszerű olyan részeket meghagyni, amelyek változatos növényzetűek, vagy ahol várhatóan madarak költenek. A hagyássávok nemcsak a költési időszakban fontosak, hanem télen is, amikor a magasabb növényzet rejtekhelyet nyújt például a rozsdás csuk számára.

Hogyan kell időzíteni a kaszálást?

A kaszálás időzítése az egyik legkritikusabb tényező a madárvédelem szempontjából. Ha a munka túl korán kezdődik, a fészekaljak pusztulása elkerülhetetlen, különösen olyan fajok esetében, mint a túzok, a haris vagy a réti fülesbagoly. Ezért a kaszálást lehetőleg június 15. után kell elkezdeni, amikor a legtöbb madárfaj már felnevelte fiókáit. A gazdálkodónak a kaszálás tervezett időpontját legalább öt munkanappal korábban be kell jelentenie az illetékes nemzeti park igazgatóságának, amely így ellenőrizheti, hogy a tervezett időpont nem veszélyezteti-e a védett madarak állományát.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
támogatás, mezőgazdaság, gazdálkodó, madár, természet, gazdálkodás, védett, környezetgazdálkodás, kaszálás, madárvédelem, mezőgazdasági, madárfaj, túzok,