agrarszektor.hu • 2025. szeptember 16. 15:34
Az Eurofins Environment Testing mikroműanyagokkal foglalkozó szakértői csoportja által vezetett nemzetközi kutatás aggasztó mértékű mikroműanyag-szennyezést tárt fel: egyes városi területeken a lerakódási arány elérheti a napi 1 300 mikroműanyag-részecskét négyzetméterenként. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a mikroműanyagok mindenütt jelen vannak a belélegzett levegőben. A PlasticDustCloud projekt földrajzi lefedettségét és módszertani egységességét tekintve eddig az egyik legátfogóbb mikroműanyag-vizsgálat, 12 mintavételi helyről gyűjtött adatokat 9 országban, 3 kontinensen, köztük Magyarországon, Budapesten is.
A mikroműanyagok 5 milliméternél kisebb plasztikrészecskék, amelyeket a kutatások során sajnos egyre nagyobb mennyiségben mérnek az óceánokban, tengerekben, felszíni vizekben, a talajban, illetve az elmúlt években már a levegőben is. Friss kutatások kimutatták jelenlétüket az emberi tüdőben, a vérben, sőt az anyatejben is. Ezek a részecskék veszélyes vegyi anyagokat hordozhatnak, és potenciális kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre és környezetre, így jelenlétük a levegőben egyre nagyobb aggodalomra ad okot. A városi levegőbe kerülő mikroműanyagok a szél és a légáramlatok révén távoli, városi forrásoktól messze eső helyeken is megjelenhetnek - olvasható az Eurofins közleményében.
Az Eurofins mintavételei 2024 július-augusztusi időszakban zajlottak, egységesített nedves-száraz lerakódási módszerrel, üvegpalackkal ellátott tölcsérek segítségével. A mintákat egyhetes expozíciós időszak után párhuzamosan gyűjtötték be három kontinensen, az alábbi városokban: Melbourne (Ausztrália), Budapest (Magyarország), Bergen (Norvágia), Gijón (Spanyolország), Rovaniemi (Finnország), Aabybro (Dánia), Barneveld (Hollandia), Northampton (Anglia), Sacramento és South Bend (Egyesült Államok). Összehasonlításként vidéki mintavételi helyek is szerepeltek: Pelkosenniemi (Finnország) és Alta (Norvégia).
A minták szűrését, előkészítését és elemzését a Eurofins Environment Testing korszerű mikroműanyag-vizsgáló laboratóriumaiban végezték, többféle detektálási technológia alkalmazásával, mint például a vibrációs spektroszkópia (FTIR, LDIR, Raman), illetve különböző termoanalitikai módszerek (Pyrolysis-GC/MS, TED-GC/MS). A teljes folyamat során szigorú minőségbiztosítási és ellenőrzési protokollokat alkalmaztak.
Az eredmények a mintavételi helytől és az alkalmazott technológiától függően változó lerakódási arányokat mutattak: vibrációs spektroszkópiával napi 1 250 részecske/m² (medián: 143 részecske/m²), termoanalitikai módszerekkel pedig napi 3 110 µg/m² (medián: 19 µg/m²). A leggyakrabban azonosított polimerek a polietilén (PE) és a polipropilén (PP) voltak, amelyek a globális műanyaggyártási trendeket tükrözik. A műanyagokon túl azonosítottak gumiabroncs-kopásból származó részecskéket is, amelyek mennyisége elérte a napi 304 µg/m²-t (medián: 2,4 µg/m²), a közúti forgalom tehát jelentős mikroműanyag-forrás.
A vibrációs spektroszkópiával azonosított részecskék többsége 100 µm-nél kisebb, tehát a belélegezhető mérettartományba esik. Az eredmények jelentős eltéréseket mutattak még az egymáshoz közeli mintavételi pontok között is, ugyanazon technológiával mérve, ami a levegőben található mikroműanyagok heterogenitását és a pontos mérés összetettségét mutatja. Ez a kutatás fontos adatokkal járul hozzá ahhoz az egyre növekvő tudományos adathalmazhoz, amely egyértelműen megmutatja, hogy a mikroműanyag-szennyezés nem csupán tengeri vagy szárazföldi probléma, hanem nemzetközi szinten összehangolt fellépést igénylő globális levegőminőségi kihívás is. A PlastiDustCloud projekt legfontosabb megállapításai:
- Lerakódási arányok: akár napi 1 300 részecske/m² (spektroszkópia) és 3,1 mg/m² (spektrometria), a mintavételi helytől és technológiától függően.
- Polimerösszetétel: a polimertípusok helyszínenként változtak, a PE és PP a leggyakoribbak.
- Méret: a részecskék többsége 100 µm-nél kisebb, tehát belélegezhető.
- Analitikai módszerek: nincs univerzálisan alkalmazható technika; a módszerválasztásnak a kutatási célokhoz kell igazodnia.
- Globális szabványosítás szükséges: a kutatás sürgeti a levegőben található mikroműanyagok egységes nemzetközi monitorozási protokolljának kialakítását.