agrarszektor.hu • 2026. július 25. 12:59
Több mint egyharmadával emelkedett az erdőtüzek száma 2026 első felében az előző év egészéhez képest.
Több mint egyharmadával emelkedett az erdőtüzek száma 2026 első felében az előző év egészéhez képest, ráadásul a tüzek túlnyomó többségét továbbra is emberi mulasztás okozza. A fokozódó kockázat miatt kulcsfontosságúvá vált a felelős lakossági magatartás, az erdőgazdálkodók aktív megelőző tevékenysége, valamint a védekezést és a helyreállítást segítő agrártámogatások hatékony kihasználása - számolt be a NAK.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatai drasztikus emelkedést mutatnak, hiszen míg 2025-ben országszerte 892 erdőtüzet regisztráltak, addig 2026 első hat hónapjában már 1189 ilyen eset történt. A korábbi évben leginkább a nyári, különösen a júniustól augusztusig tartó időszak bizonyult kritikusnak, idén azonban már a tavaszi hónapok is komoly gondot okoztak, így márciusban és áprilisban a tűzesetek száma már megközelítette a nyolcszázat.
A legtöbb riasztás Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun vármegyéből érkezett. A leégett terület nagyságát tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye szenvedte el a legnagyobb veszteséget, ahol közel 2682 hektáron pusztítottak a lángok, de Hajdú-Bihar és Pest vármegyében is több száz hektárnyi erdő károsodott.
A katasztrófavédelmi tapasztalatok és a beszámolók egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a tüzek döntő többsége emberi gondatlanságra vezethető vissza. A leggyakoribb kiváltó okok között szerepelnek az eldobott cigarettacsikkek, a felügyelet nélkül hagyott tűzrakások, a szabálytalan zöldhulladék-égetések, valamint a mezőgazdasági gépekből vagy vasúti szerelvényekből kipattanó szikrák. Szárazság idején egyetlen szikra is elegendő ahhoz, hogy a kiszáradt aljnövényzet lángra kapjon, és a felszíni tűz gyorsan átterjedjen a fák lombkoronájára.
Az éghajlatváltozás miatt egyre sűrűsödő aszályos időszakokban az erdőgazdálkodóknak is kulcsszerepük van a megelőzésben. A jogszabályok által előírt erdőtűzvédelmi tervek alapján gondoskodniuk kell az erdei utak és nyiladékok folyamatos karbantartásáról, biztosítva a tűzoltó járművek gyors helyszínre jutását. Emellett kiemelten fontos a gyúlékony erdei hulladék és a tűzterjedést elősegítő biomassza mennyiségének csökkentése, a közutak melletti erdősávok ellenőrzése, valamint a lakosság tájékoztatása. A gyors észlelés és a megfelelően karbantartott infrastruktúra együttesen jelentősen mérsékelheti a pusztítást.
A védekezéshez és a kárelhárításhoz a Közös Agrárpolitika (KAP) is jelentős anyagi támogatást nyújt. A megelőzést célzó pályázatok segítségével az erdőgazdálkodók a tűzvédelmi hálózat fejlesztését és az erdők ellenálló képességének növelését finanszírozhatják. Ehhez az érintetteknek erdőkármegelőzési tervet kell készíteniük, amely nemcsak a felkészülést támogatja, hanem vészhelyzetben a hatóságok munkáját is felgyorsítja. Amennyiben a tűz már pusztított, és emiatt erdőfelújításra van szükség, a károsodott állományok és az ökológiai egyensúly helyreállítására külön támogatási konstrukció vehető igénybe, amelynek részleteiről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértői nyújtanak tájékoztatást a gazdáknak.
Az erdők megóvása azonban nem kizárólag a szakemberek és a hatóságok feladata, hanem közös felelősségünk. Kiemelten fontos a tűzgyújtási tilalom betartása, amely fokozott veszély idején nemcsak az erdőkben és a kijelölt tűzrakóhelyeken, hanem a fásított területek kétszáz méteres körzetében is szigorúan tiltja a nyílt láng használatát. Az aktuális korlátozásokról a Nébih erdőtűz-megelőzési oldalán, valamint a katasztrófavédelem felületein célszerű tájékozódni minden kirándulás vagy szabadtéri munka előtt.
Amennyiben valaki mégis tüzet vagy füstöt észlel az erdőben, haladéktalanul hívnia kell a 112-es segélyhívót, a lehető legpontosabban megadva a helyszínt és a tűz kiterjedését. Kisebb tüzet csak akkor szabad saját kezűleg oltani, ha az nem veszélyezteti a testi épséget, a gyors bejelentés ugyanis életeket és hatalmas erdőterületeket menthet meg a pusztulástól.