agrarszektor.hu • 2020. február 8. 17:30
A mezőgazdaság mindig is a gazdaság és a társadalom fontos része volt Spanyolországban és Portugáliában, de az elmúlt évtizedek során a bányászatnak és a nagyméretű gazdálkodásnak köszönhetően a vidék bizonyos részei borzalmas állapotba kerültek. De most ezek a leromlott állapotú területek egy európai projekt keretén belül esélyt kaptak az újjáéledésre.
Egy tudósokból és szakemberekből álló csoport ugyanis azon kezdett dolgozni, hogy organikus komposzt és emberkéz alkotta műtalajok, úgynevezett technosolok segítségével ezek a halott földek újra életre keljenek és termőképessé váljanak, írta meg az Euronews. A projekt a Res2ValHUM néven fut, és három portugál város (Braga, Guimarães és Porto), valamint négy spanyol település (Santiago de Compostelát, Ourense, Touro és A Coruña) együttműködése alkotja. A kezdeményezésnek ezen kívül van hét másik partnere is, két egyetemi laboratórium és öt technológiai cég, amelyek technosolokra, azaz műtalajokra, valamint organikus komposzt előállítására szakosodtak. A projekt teljes költségvetése 2,1 millió euró, vagyis több mint 710 millió forint. Ebből összesen 1,58 millió euro, azaz több mint 530 millió forint az Európai Kohéziós Alapból származik.
A Res2ValHUM egyik sikeres átalakítási projektje a régi Mina de Touro, ami korábban egy elhagyatott rézbánya volt Spanyolországban. Húsz éve semmi nem nőtt itt, most viszont ismét fákat, madarakat és hüllőket láthatunk a területen, mi több, az organikus hulladékgazdálkodás is elindult a környéken. Felipe Macías Vázquez, a Santiago de Compostela-i Egyetem professzor emeritusa elmondta, hogy a projekt előtt ez a környék teljesen halott volt.
- mondta Felipe Macías Vázquez.
A Santiago de Compostela-i Egyetem kutatói a különféle komposztfajtákat vizsgálják, mint például a szerves növényi maradványokat, a háztartási hulladékot, valamint a különféle trágyákat és az algákat. Kielemzik az összetevőik kémiai tulajdonságait, valamint azt a képességüket, hogy reakcióba lépjenek a különféle talajtípusokkal. Sarah Fiol López, a Santiago de Compostela-i Egyetem munkatársa és a Res2ValHUM koordinátora elmondta, hogy az a komposzt képes kivonni az alkotóelemeiből a hozzáadott értékeket.
- mondta Sarah Fiol López.
A kutatók megosztják egymás, és a projekt többi partnere között az eredményeiket. Így például megkapja őket a Lipor nevű, portugál hulladékgazdálkodási cég, amely évente 60 ezer tonna biohulladékot kap, amelyből néhány hét leforgása alatt organikus komposztot állít elő, évi 12 ezer tonnányi mennyiségben. Susanna Lopes, a Lipor környezetmérnöke elmondta, hogy a hozzájuk hasonló üzemek teszik lehetővé, hogy a hulladékból ki lehet nyerni a szerves anyagokat, és visszajuttatni azokat a talajba. A környezetmérnök elmondta, hogy a komposzt egy nagyon fontos és hatékony szén-dioxid-elnyelő.