2020. december 5. szombat Vilma

Hírek - Föld

A következő 20 év

Koncepciójának ismertetése óta nem múlik el hét az új földtörvényhez kapcsolódó hírek, kritikák, vélemények, érvek és ellenérvek napvilágra kerülése nélkül. Miközben mindenki fújja a magáét a vitának egyre kevésbé nevezhető egyoldalú kinyilatkoztatások során, ember legyen a talpán, aki képes maradéktalanul átlátni miről is van szó, nemhogy igazságot tenni.
 
 

20 év problémái

Az új földtörvény lényegében korántsem új kérdésekre keresi a választ, hatályba lépésekor hosszú időre meghatározza majd azoknak a körét, akik Magyarországon földet birtokolhatnak, illetve művelhetnek. Közvetve ugyancsak hosszú távon határozza majd meg a hazai mezőgazdaság szerkezetét, így abszolút érthető, miért érzik a legkülönfélébb akár az agráriumban, akár az ahhoz kapcsolódó területeken tevékenykedő szervezetek fontosnak, hogy véleményükkel saját érdekeiknek megfelelően befolyásolják a döntéshozókat. Elméletileg a koncepció világos, a jelenlegi kormány a kis, családi rendszerben üzemeltetett gazdaságok felzárkóztatásában, a középgazdaságok megerősítésében látja a jövőt. Kritikusai szerint ugyan főleg a kommunikáció terén gyakorolja ennek megvalósítását, de ne rohanjunk ennyire előre.

Agrárbank jöhet
A pénzintézetek közül csak a jelzálogbankok szerezhetnek tulajdonjogot, de csak korlátozott időre. A Magyar Bankszövetség emiatt a kitétel miatt szeptemberben felhívta rá a figyelmet, hogy ebben a formájában a javaslat komoly problémát okoz majd a mezőgazdasági üzemek finanszírozásában, és növeli a hitelezés kockázatát. Lázár János államtitkár erre úgy reagált, elkerülhetetlen egy állami agrárbank létrehozása, ha a kereskedelmi bankok nem kívánják finanszírozni a földművesek tevékenységét.

Egy dologban minden érintett egyetért: a mezőgazdaság szerkezeti átalakítására feltétlenül szükség van. A rendszerváltást követően teljesen széthullott az addig jól-rosszul működő struktúra, a téeszek és állami gazdaságok helyét azokhoz képest elenyésző méretű magánbirtokok vették át, míg a nagybirtokos termelés jellemzően az államtól bérelt földeken zajlik a mai napig. A termelőeszközök és a művelési módszerek az esetek többségében elavultak, ráadásul még ezek gazdaságos működtetése is bőséggel hagy maga után kívánnivalót, lévén az egy tulajdonban lévő földek is gyakran nem egybefüggő területen találhatók.

A szétaprózott tulajdonviszonyok azonban nem csak a termelés hatékonyságára nyomják rá a bélyegüket, a földvásárlást is roppantmód körülményessé teszik. Éppen ezért hazánkban a földbérlés intézménye terjedt el, államtól vagy magánbérlőtől egyaránt. Előbbivel a Nemzeti Földalap gazdálkodik az állam nevében, azonban messze nincs olyan könnyű helyzetben, mint az elsőre tűnne. Egyfelől a hazai földtulajdon-viszonyok szétaprózottsága köszön itt is vissza, másrészt jellemzően mindig adott aktuálpolitikai stratégiák mentén kell kifejtenie tevékenységét. Az uralkodó nézet gyakori változását nem tudják követni a jellemzően hosszú távú bérleti szerződések, elviekben egy-egy irányvonalat át is tud ugrani némely földbérlet lejárta, annyira szélkakasszerűen változik merről is fúj épp az aktuálpolitika szele.

Pénz beszél

A jelenlegi vita tárgyét képező földtörvény aktualitását az egyszer már meghosszabbított földvásárlási moratórium közelgő lejárta adja. 2010 végén az EU belement a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező uniós polgárok földvásárlási tilalmának meghosszabbításába, elismerve, hogy az valóban súlyos zavarokat idézne elő a hazai piacon. A határidő ugyan a végéhez közeledik, valójában azonban semmivel sem kedvezőbb a helyzet a korábbinál. A moratórium lejártával azonban a hazai árak is az EU-ban jellemző szinthez fognak igazodni, ami bizonyos szemszögből nézve annyit tesz, rengeteg potenciális gazdálkodó számára zárul le a földvásárlás lehetősége, pusztán anyagi okok miatt. Másfelől vizsgálva a dolgokat még a moratórium lejárta előtt viszonylag kedvezményesen „be lehet vásárolni”, azaz egyáltalán nem mindegy, kinek lesz jogosultsága földet szerezni, mint ahogy az sem, mennyit.

Ki vehet?
A jelenlegi változat szerint csak az, aki megfelel a földműves definíciójának, azaz egyéni vállalkozóként, őstermelőként vagy családi gazdálkodóként van nyilvántartásba véve, mezőgazdasági tevékenységet folytat, és legalább középfokú szakképesítése is van, illetőleg ezüst- vagy aranykalászos gazda, továbbá az, akinek a hatóság igazolást ad arról, hogy legalább három éve mezőgazdasággal foglalkozik.

Nem vehet jogi személy, továbbá olyan állam polgára, ahol a magyarok földvásárlását vagy haszonélvezeti jogát tiltják vagy ellehetetlenítik. Városlakók legfeljebb egy hektárnyi földet vehetnek önkormányzatok által erre a célra kijelölt zártkertes övezetekben.

Nem véletlen tehát, miért annyira sokat hangoztatott tényező a spekulánsok elleni védelem beiktatásának szükségessége, ezzel az alapgondolattal elméletileg valamennyi parlamenti párt egyetért. A kritikák inkább ennek hatékonyságát érintik, így a vita egyik alapvető területe a megfelelő garanciák, feltételek megtalálása. Röviden az „azé a föld, aki megműveli” elv érvényesül, vagyis csak az vásárolhat földet, aki megfelel a törvényben foglalt földműves definíciójának. Emellett él egy bizonyos földrajzi korlát is, azaz a megvásárolni kívánt területtől legfeljebb 20 kilométeres körzetben lévő település lakosa léphet fel vásárlói szándékkal. Ez alól egy kivételt enged a javaslat, mégpedig ha a területet állattenyésztés céljából takarmánytermelésre használja a vevő, amivel máris elérkeztünk az egyik sokat kritizált kiskapuhoz.

A méret a lényeg

Messze nem ez az egyetlen persze, elég csak a birtokmaximum kérdésköréig továbbmenni, ezt is szabályozni kívánja ugyanis az új törvény. Őstermelő tulajdonában és bármilyen jogcímen használatában legfeljebb 50 hektár lehet, egyéni vállalkozónak pedig legalább 10, legfeljebb 300 hektár. A családi gazdaság legkisebb mérete 50, a legnagyobb 500 hektár lehet. Közeli hozzátartozóknak együtt összesen 1200 hektár föld lehet a tulajdonában. A gazdasági társaságok által bérelhető földterület nagyságát a javaslat az alkalmazottak számához köti: tíz fő alatt legfeljebb 300 hektár, legalább három éve foglalkoztatott száz alkalmazott felett már 1200 hektár földet bérelhetnek. Ebbe a korlátozásba nem kell beleszámítani azokat a földeket, amelyeket a cég a saját tulajdonosaitól bérel, de még így is számos nagybirtok van Magyarországon, amelynek területe meghaladja ezt a területnagyságot. Visszamenőleges hatállyal ugyan nem rendelkezik majd a törvény, így a már megkötött szerződéseket nem érinti, így ezeknek egyelőre nem kell aggódniuk, sőt lehet hogy azután sem. A javaslat ugyanis tartalmaz egy olyan kitételt, mely szerint egy másik törvény eltérhet ezektől a szabályoktól. Ez biztosíthat ugyan némi rugalmasságot a gyors megoldásokat igénylő válsághelyzetek megoldására, ám leginkább csak egy szép tágas kiskaput jelent, ami bármikor bevethető bármely termelői csoport helyzetbe hozására.


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu