Takarék Agrár24 • 2020. augusztus 3. 07:00
Ismert, hogy a hazai birtokstruktúra koncentrálódik. Várhatóan az osztatlan közös tulajdonok felszámolása adhat a folyamatnak további lendületet. Nézzük meg mélyebben, mi van a statisztikák mögött és hogy tudjuk-e ennek hatásait eredménypotenciálban számszerűsíteni?
A koncentráció a hatékonyságnövekedés egy sokadik, de nem elfelejthető összetevője. Általa egy optimálisabb géphasználat, hatékonyabb logisztika valósítható meg, a nap végén pedig a megtakarított termelési költség jövedelemtöbblet formájában jelentkezik.
A hazai mezőgazdaságban egy természetes koncentráció zajlik. Míg az átlagos birtokméret 2007-ben 8 hektár volt, 2016-ban mindez már 11,9 hektár. Az átlag csaknem 50%-os növekedését főként a minigazdaságok számának drasztikus csökkenése okozta: míg 2007-ben 409 ezer darab egy hektárnál kevesebbet művelő - jellemzően egyéni - gazdaság működött, a statisztikai hivatal ugyanebben a kategóriában 2016-ban már csak 210 ezer gazdálkodót tartott nyilván. Egy évtized alatt az 1000 hektár feletti kategória arányában is jelentős változás volt látható: ezeket a területeket 2007-ben összesen 622, 2016-ban 532 gazdaság művelte. Fontos megjegyezni, hogy e kategóriában az egyes években 3-6 fő volt az egyéni gazdaságok száma, azaz ekkora üzemméreteket jellemzően gazdasági társasági keretekbe szerveznek.
Megállapításként elmondható, hogy ezzel szemben a középméretű gazdaságok súlya erősödik, a kisüzemek többsége az 50-500 hektár üzemméret felé tart. Ennek a mostani támogatási rendszer, de még inkább a 2020 utáni új KAP is lökést adhat. A birtokösszevonásokat a kormányzati intézkedések is elősegítik, például 2021-től az osztatlan közös tulajdon megszüntetése egyszerűbbé válik.
A nagybirtokok súlya a korábbi támogatási rendszer sajátosságai miatt ("capping") látszólag csökkent a szétírásokkal és ezt a folyamatot a várható új támogatási szabályok tovább ösztönözhetik. A birtokkoncentráció valós mértéke ezért erősebb, mint a statisztikákban, mert valójában ezek is egy gazdasági egységet képeznek.
Amennyiben a teljes mezőgazdasági terület ötödén a koncentráció miatt fajlagosan 10%-kal alacsonyabb közvetlen termelési költséggel gazdálkodunk, úgy 4,6 millió hektár x 20% x 150 ezer Ft/hektár x 10% = 13,8 milliárd Ft többlet eredmény realizálódik nemzetgazdasági szinten; ez egy 200 hektáros gazdaságra vetítve - amennyiben ő érintett egy ilyen racionalizálással - akár 3 millió Ft eredménytöbbletet is jelenthet.
Írta: Kittlinger Csaba,Takarékbank Agrárcentrum