2020. április 4. szombat Izidor

Hírek - Föld

Drasztikus vagyonvesztés jöhet az agrárszektorban, ha elfogadják a földtörvénytervezetet

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége részletes elemzésben értékelte a földtörvénytervezet gazdasági hatásait. A MOSZ szerint a birtokolható területnagyság korlátozása több tízmilliárd vagyonveszteséget jelentene. Ezen felül EU-s forrásokat kellene visszafizetni, a mezőgazdasági termelési érték pedig nagyjából 20-25 százalékot csökkenne. A tovagyűrűző hatások miatt visszaesne az élelmiszer-feldolgozás, az agrárkereskedelem, ami további jelentős létszámleépítést, adóbevétel kiesést, GDP-csökkenést és külkereskedelmi mérlegromlást eredményezne.
 
 
A kormány július 12-én benyújtotta az Országggyűlés elé az új földtörvény (hivatalos nevén a Mező-és erdőgazdasági földek fogalmáról szóló törvény) tervezetét. Cikksorozatunkban a mezőgazdasági szektor meghatározó szereplői mondják el véleményüket az új törvénytervezetről.


A MOSZ megítélése szerint a tervezet törvénybe iktatása drasztikusan átrendezné a földhasználati viszonyokat és ennek következtében az agrárágazat termelését. A szervezet hét fő szempontból értékelte a tervezet gazdasági hatásait. Az első a területcsökkenés, a második a foglalkoztatási kényszer, a harmadik az állattenyésztés, a negyedik az Európai Uniós támogatások, az ötödik a bruttó termelési érték változása és az export, a hatodik a foglalkoztatás és a költségvetési kapcsolatok, a hetedik pedig a földár és a földbérleti díjak.

Drasztikus területcsökkenés

A földtörvény tervezete 1200 hektárban maximalizálja a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek földhasználatát, és ezen belül területnagysághoz igazodó foglalkoztatási kötelezettséget írna elő. A 2010-es adatok szerint 472 gazdálkodó szervezet használ 1200 hektárnál nagyobb földterületet. Ezek együttesen mintegy 1 millió hektárt használnak, ami azt jelenti, hogy a birtokméret maximálása miatt területük mintegy feléről (450 ezer hektárról) kellene lemondaniuk. Emellett az irreális foglalkoztatási kényszer miatt további jelentős területek kerülhetnek ki a gazdasági szervezetek használatából. A MOSZ becslése szerint összesen mintegy 600 ezer hektárral csökkenne a gazdasági szervezetek által használt földterület.

A területcsökkenés egyik legsúlyosabb következménye az lenne, hogy a területcsökkentésre kényszerülő érintett gazdálkodó szervezeteknél drasztikus vagyonvesztés következne be. Ha valaki 2500 hektárra szerelte fel (gépesítette) gazdaságát, akkor eszközeinek fele fölöslegessé válik. Ha csak növénytermeléssel foglalkozik, a MOSZ becslése szerint ez gazdaságonként 100-300 millió forint közötti (aminek a nagysága természetesen nagymértékben függ eszközeinek, gépeinek, épületeinek kor összetételétől), ágazati szinten 50-60 milliárd forintnyi vagyonvesztést jelent.

Ráadásul a 2007-2013. évi EU költségvetési periódusban jelentős, összesen 112 milliárd forint gép, szárító stb. támogatás került odaítélésre. Mivel az uniós támogatás legalább öt éves használatot ír elő, emiatt felvetődhet, hogy a feleslegessé váló eszközök értékesítése miatt a támogatást vissza kell fizetni, ami mind a gazdálkodó szervezetnek, de a magyar nemzetgazdaságnak is veszteséget jelentene.

Irreális foglalkoztatási elvárások

Az előzőeknél is nagyobb problémát jelent a tervezetben a földhasználathoz előírt foglalkoztatási kényszer. A tervezet szerinti elvárások teljesítése mellett 500 hektárig legfeljebb 33,3, 800 hektárig 26,7, 1000 hektárig 16,7, 1200 hektárnál pedig 12 hektár jut egy munkavállalóra. A 2010. évi statisztikai adatok szerint a jogi személyiségű társaságok használatában mintegy 2,5 millió hektár van. A foglalkoztatottak statisztikai létszáma mintegy 73 ezer fő, ami az Agrárgazdasági Kutató Intézet kimutatása szerint – a részmunkaidők figyelembe vételével – 155 ezer fő munkaviszonyát jelenti. Egy statisztikai létszámra tehát 34,2 hektár jut. Ez azt jelenti, hogy ebben a körben több mint kétszeresére kellene növelni a foglalkoztatottak statisztikai állományi létszámát. Erre azonban a mezőgazdasági tevékenységből nincs fedezet. Ha 2010-ben a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások teljes eredményükről lemondtak volna, akkor is legfeljebb átlagbéren számolva 20 százalékkal tudták volna növelni foglalkoztatásukat.

Eltűnne a tenénállomány ötöde

A területméret korlátozás megvalósulása legsúlyosabban az állattenyésztést érintené, ezen belül is kiemelten a tejelő tehenészeteket, valamint a sertéstartókat. A tejelő tehénállomány minimum 20-25 százaléka, azaz az összes tehénállomány 20 százaléka elvész, ami - figyelemmel arra, hogy a nagyobb telepek fajlagos tejhozama 20-30 százalékkal haladja meg a nemzetgazdasági átlagot -, a tejtermelés minimum 30 százalékkal történő csökkenését okozza. Ez 50 milliárd forint bruttó termelési értékcsökkenést jelent, ami 2-3 százaléka a teljes agrártermelési értéknek.

A tejelő tehénállomány közel 90 százaléka a jogi személyiségű társaságoknál van és ebből a 300 hektárnál nagyobb földterülettel rendelkező gazdálkodó szervezeteknél van ezen állomány 87 százaléka, azaz az összes tehénállománynak mintegy 75 százaléka. A sertés-anyakoca állomány közel 70 százaléka van a jogi személyiségű társaságok tulajdonában. Zömük a 300 hektárnál nagyobb földterületen gazdálkodóknál található. A sertésállomány megfeleződhet, ami a teljes állomány 30-40 százalékát jelenti és 40-50 milliárd forintos termelés kiesést okoz. Ez a mezőgazdasági bruttó termelés értékének mintegy 2 százaléka.

EU-s forrásokat vesztíhetünk

A tejtermeléssel és sertéstartással kapcsolatban további nagyon súlyos problémát jelent, hogy a mai napig az állattenyésztési telepek korszerűsítésére 235 milliárd forint támogatás került odaítélésre, melynek legalább harmadát érintheti a termeléscsökkenés, azaz 80-100 milliárd forint támogatás visszafizetésére kényszerülnének az érintett gazdálkodók, valamint ugyanennyit veszítene el az EU-s forrásokból Magyarország.

A társas vállalkozások is folytatnak egyéb mezőgazdasági tevékenységet, illetve széles körben nyújtanak mezőgazdasági szolgáltatásokat, ami szintén része a mezőgazdaság bruttó termelési értékének. Összességében tehát a mezőgazdasági termelési érték 20-25 százalékos csökkenése reálisan becsülhető. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a magyar export árualap eltűnik.

A képet tovább árnyalja, hogy ha az így felszabadult területeknek előbb-utóbb lesz földműves használója (természetesen itt is számos kétely van a miatt, hogy az őstermelő maximális birtokmérete 50 hektár, a családi gazdálkodóé 500 hektár ) a magyar mezőgazdaság szerkezete a jelenleginél is torzabbá válik. A növénytermesztésben kalkulált kiesések fele-harmada néhány év alatt pótlódhat, míg az állattenyésztésnél az állománycsökkenés tartósa megmarad. Ez azt jelenti, hogy tejből, húsból Magyarországnak tartósan importra kell berendezkednie. Ez természetesen a környező országoknak lenne kedvező, hiszen gyengébb minőségű termékeiknek stabil piacot teremtene a magyar földtörvény hatása.

Drasztikus létszámcsökkenés

A statisztika szerint a társas vállalkozások 73 ezer főt foglalkoztatnak. Ha a fenti kényszerű mezőgazdasági termeléscsökkenés e körben bekövetkezik - különös tekintettel arra, hogy a legnagyobb csökkenést az állattartás szenvedi el -, összesen legalább 40 százalékos létszámcsökkentéssel kell számolnunk. (Ebből az állattenyésztésből a létszámleépítés meghaladja az 50 százalékot, míg a növénytermesztésnél 20-30 százalékos létszámcsökkenést lehet valószínűsíthetni).

A társas gazdaságok által befizetett adó (társasági adó, munkát terhelő adó, beleértve az alkalmazottak után fizetett SZJA-t, helyi adót, nyugdíjjárulékot, szociális járulékot, stb.) 2010-ben 80 milliárd forint volt. Ezen adóbevétel minimum a felének elvesztésével kell számolnia a költségvetésnek. Ezen túl számolni kell a forgalmi jellegű adóknak a termelés visszaeséséből származó csökkenésével is.

Földet csak földművesnek

Jelenleg Magyarországon közel 2 millió földtulajdonost tartanak nyilván. Többségük tulajdonában rendkívül kis terület van. Az új földtörvény tervezet a termőföldet vevők lehetséges körét a jelenleginél jóval szűkebb körben határozza meg. A hatályos földtörvény értelmében 300 hektárig bármely magyar állampolgár vehet földet, azaz a potenciális vevők száma közel 10 millió.

Ezzel szemben az új földtörvény tervezete a vevők körét drasztikusan leszűkíti, kizárólag az úgynevezett földműves vehetne földet. A földműves az, aki fő- vagy mellékfoglalkozásban mezőgazdasági tevékenységet folytat és agrárvégzettséggel, vagy meghatározott idejű mezőgazdasági termelői gyakorlattal bír. E megkötések gyakorlatilag őstermelőkre és egyéni vállalkozókra szűkíti le a vevői kört, ami legfeljebb 5-600 ezer potenciális vásárlót jelent.

Ha hatályba lépne a tervezett szabályozás, akkor a jelenleg mintegy kétmillió földtulajdonos száma hosszú távon 15 ezer főre, illetve családra csökken. Ezt azt jelenti, hogy a termőföld tulajdon egy szűk csoport privilégiuma lesz Magyarországon.

Tovagyűrűző negatív hatások


A MOSZ az elemzésében a tovagyűrűző hatásokra is felhívja a figyelmet: ha elfogadják a tervezetet, az a fentebb leírt okok miatt visszaesést fog okozni az élelmiszer-feldolgozásban, az agrárkereskedelemben, ami további jelentős létszámleépítést, adóbevétel kiesést, GDP-csökkenést és külkereskedelmi mérlegromlást eredményez.

A MOSZ végkövetkeztetése, hogy összességében az új földtörvény tervezet a mezőgazdasági társas szektor ellehetetlenítését célozza azzal, hogy indokolatlanul és ésszerűtlenül korlátozza az üzemméretet, a termelőeszközhöz való hozzáférést (föld), és a foglalkoztatás előírásával beleszól a vállalkozás működtetésébe. Súlyosan rontja a mezőgazdasági termelőüzemek versenyképességét, miközben versenytársaink, az EU termelői - mivel fejlesztenek és növelik hatékonyságukat - kettős versenyelőnyhöz jutnak.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu