Eldurvult a helyzet a magyar földeken: nincs mese, ezt sok gazdának meg kell lépnie

Veres Virág Cintia2022. június 20. 06:00

A mezőgazdaság a földi életünk egyik alapja, ez kétségtelen. Azt is tapasztalhatta már mindenki a saját bőrén, hogy az időjárás az elmúlt években minden volt, csak nem kegyes - különösképpen a gazdákkal nem. Bár több problémával is meg kell birkózniuk (és lényegében mindig meg is kellett), egyre hosszabbak Magyarországon a csapadékmentes időszakok, amiket viszont mesterséges öntözés nélkül nem igazán lehet "túlélni". Ezt azonban csak egy kis töredéke tudja megvalósítani a gazdáknak, ami, mondani sem kell, komoly problémákat okoz a szektorban. De vajon van kiút a gazdáknak? Ha igen, mi? Hogyan lehetne növelni Magyarországon az öntözött területek számát? Ezekre és sok más kérdésre is kerestük a választ, melyeket meg is találtunk.

Sokan úgy tartják, hogy Magyarország "víznagyhatalom", jelenleg mintegy 5 millió hektár mezőgazdaságilag művelhető terület van hazánkban. Ennek az 5 milliónak azonban mindössze 2%-án zajlik mesterséges öntözés, ami különösképp furcsa lehet egy "víznagyhatalomtól". Bizonyára már fel is tettük magunkban a kérdést, hogy akkor mégis, hol van a hiba? Először fontos tisztában lenni azzal, hogy az öntözés nem egy könnyű folyamat, számos szabálynak és paraméternek kell megfelelni. Hazánkban azért is van ilyen kevés öntözött terület, mert vagy nincs természetes vízfolyás a közelben vagy a felszín alatti vizek nem alkalmasak mezőgazdasági felhasználásra - tudtuk meg Szigeti Tamástól, a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség vezetőjétől.

Idén is év végi díjeső az agráriumban - Nevezzen és nyerjen Ön is!

Idén nyolcadik alkalommal hirdeti meg a Portfolio Csoport rangos agrárdíjas pályázatát, amelynek célja, hogy egy-egy évben díjazni lehessen a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket. A november 30. -december 1-i kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencián az ágazat szereplői az Év női agrárvállalkozója díjat, az Év fiatal agrárszakembere díjat, az Év kertészete díjat, az Év állattenyésztője díjat, az Év növénytermelője díjat, az Év agrárinnovációja díjat, az Év agrárberuházása díjat és a Portfolio Agrárgazdaságért díjat nyerhetik el. A rangos díjakat - amelyeket a november 30-i szakmai program zárásaként, ünnepélyes keretek között adunk át - színvonalas szakmai zsűri ítéli oda. A díjakra a hazai agrárgazdasági élet bármely szereplője pályázhat, illetve javasolhat jelölteket. A Portfolio a nevezéseket az agrarszektordijak@portfolio.hu e-mail címen fogadja 2022. július 31-ig. A jelentkezésekhez, illetve a nevezésekhez egy űrlapot kell kitölteni és beküldeni, amely a portfolio.hu portálon, az Agrárszektor Konferencia weboldalán érhető el. Az űrlapot ide kattintva is le lehet tölteni. Legyen Ön is az év végi agrár-díjeső részese, nevezzen vagy jelöljön a rangos díjakra!

Mentőövet dobhat a Kormány

Mint említettük, nem megy egyik napról a másikra a mesterséges öntözés kialakítása, hiszen sok esetben a víztestek és a víz minősége sem teszi azt lehetővé. A víznek például legalább jó minőségűnek kell lennie, annál rosszabb nem lehet. Magyarországon viszont sok helyen jónál rosszabb a vízminőség, így nem tudnak pályázni a gazdák a fejlesztésre. Nagy kérdés, hogy vajon, hogyan lehetne növelni az öntözött területek számát? 

A Kormány számos lépést tett meg annak érdekében, hogy ez a 2% felfelé mozduljon. A régi öntözőcsatornák kitisztítását például magukra vállalták, de ezt nem is lehetne máshogyan, hiszen a helyi önkormányzatoknak nincsen elegendő pénzük erre. Nagyon sok helyen vannak elavult csatornák, amiket ki kellene tisztítani, ez fontos feladat lesz  

- vélekedett a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség vezetője.

Hozzátette, hogy a másik dolog, amivel növelni lehetne ezen területek számát, az az engedélyeztetési folyamatok gyorsabbá és gördülékenyebbé tétele. Mióta létrejött az NFK Öntözésfejlesztési Főosztálya, gyorsabb lett ugyan az ügyintézés és az akadály is kevesebb, de még mindig van hova fejlődni a gyorsabb ügyintézés érdekében.
Mindezek mellett egyéb intézkedések is segítik a gazdákat, az egyik például ilyen a tartósan vízhiányos időszak. Ilyenkor ugyanis nem kell vízkészletjárulékot fizetniük a mezőgazdasági termelőknek, és vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egyszer rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy öntözéssel mérsékelhetők legyenek a szárazság hatásai.

Forrás: Szigeti Tamás

Pályázhatnak is a gazdák

Jelenleg kettő nyitott pályázat van a Vidékfejlesztési Programon belül, mely az öntözésfejlesztést segíti: az egyik, "A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése", a másik pedig "Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása". Előbbi a mezőgazdasági termelők mezőgazdasági üzemeinek gazdasági teljesítmény növelésének, szerkezet átalakításának és modernizáció ösztönzésének, illetve a mezőgazdasági vízfelhasználás hatékonysága fokozásának megvalósítása érdekében jött létre. Utóbbi pedig az önkéntes együttműködések, öntözési közösségek létrejöttét ösztönzi, annak érdekében, hogy tevékenységükkel az öntözéses gazdálkodást hatékonyan megszervezzék. Az egy projektre adható maximális támogatási összeg legfeljebb 250 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az egy naptári évben igényelhető támogatás mértéke nem haladhatja meg a teljes támogatási összeg 75%-át. A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 90 %-a. Szigeti Tamástól megtudtuk, hogy ilyen öntözési közösségből 113 van jelenleg az országban, ami mintegy 55 ezer hektár területet fed le, amiből 39 ezer hektár újonnan behozott terület.

Kritikusan kevés a szakember

A precíziós szakmérnökök száma a 300-at sem éri el az országban, éppen ezért nagy szerep hárulhat az oktatásra. De vajon, hogyan lehetne vonzóbbá tenni ezt a szakterületet a fiatalok vagy a tanulni vágyók számára? Szigeti Tamás szerint már a legfiatalabb generációknál is el kellene kezdeni népszerűsíteni az agrárszakmát, a hazai agrároktatás átalakítása pedig nagyon időszerű és fontos volt. A gyakorlati oktatásra pedig mindenhol nagyobb hangsúlyt kell fektetni, legyen szó középiskoláról vagy egyetemről. A gazdaságokkal való együttműködés is kiemelt szerepet kaphatna, hiszen a hallgatók így még több tudást magukba tudnak szívni.

Forrás: Szigeti Tamás
A helyzet súlyosságát jól mutatja az is, hogy precíziós szakmérnökből például körülbelül 10 darab van megyénként, ez rendkívül kevés. Most látszik igazán, hogy egyre inkább felértékelődik a szerepük, nagyon sok múlik rajtuk, hogy a modernizáció és a precíziós gazdálkodás ténylegesen tovább terjedhessen az agráriumban. A nyugati országokkal csak így vehetjük fel a versenyt  

- vélekedett Szigeti Tamás. A szakember szerint az is lényeges, hogy a reformokat bizony nemcsak a gazdáknak, hanem a hatóságnak és a partnereknek is követnie kell, de az engedélyezési folyamatoknak is tartaniuk kell a lépést. 

Hasznosak a drónok, csak épp van, ahol illegálisak

A drónok elengedhetetlen részei lehetnek a modern mezőgazdaságnak, sok problémára megoldást nyújthatnak, akár az öntözésben és a növényvédelemben is. Bizonyára sokan hallhattak már ezekről a "kütyükről", sőt, már hivatalos képzések is léteznek, ahol e szakterület sajátosságait ki lehet tanulni. Igen ám, de mint ahogyan lapunk megtudta, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara hivatalos álláspontja szerint a permetező drónok alkalmazása előtt három fő akadály áll:

  • Nem áll rendelkezésre szabályszerűen használható eszköz.
  • Nincs pilóta, aki rendelkezik a szükséges képzettségi feltételekkel.
  • Nincs drónnal alkalmazható növényvédőszer. 

Idő, pénz, pénz, idő

Kétségtelen, hogy egy öntözésfejlesztési beruházás hosszú időtávban tud működni és megtérülni. Azt viszont nagyon nehéz megmondani, hogy mennyi is ez a bizonyos idő pontosan, hiszen számos dologtól, például a földrajzi adottságoktól és az időjárási körülményektől is függ. Ugyanakkor elmondható nagy általánosságban, hogy körülbelül 5-8 év szükséges, de ez nagyban függ a növénykultúráktól is.

Az öntözésfejlesztés nagy szak-és háttértudást igényel. Szoktuk mondani, hogy megfelelő időben, helyen és mennyiségben kell végezni, hiszen rossz kultúrát rossz időben hiába öntözi az ember. A Dél-Alföldön például öntözés nélkül már elképzelhetetlen lesz a termesztés. Ez szerencsére egyre többekben tudatosul, és az is, hogy ez sajnos már nem lesz jobb, csak rosszabb. Éppen ezért is fontos az edukáció és a gyakorlat. Ha ebben tudunk nagyot fejlődni, fel tudjuk venni a harcot a kedvezőtlen körülmények ellen.

Címkék:
öntözés, agrároktatás, klímaváltozás, precíziós-gazdálkodás, versenyképesség, öntözésfejlesztés, öntözési-rendszer, precíziós-eszköz, öntözési-közösség, fontosság, öntözéses-gazdálkodás, klímaválság,