2019. szeptember 18. szerda Diána

Hírek - Föld

Háromszorosára nőhet a termőföld ára!

Cees Veerman holland akadémikus, korábbi mezőgazdasági miniszter szerint a következő években fokozatosan megnövekszik a termőföld stratégiai jelentősége, mivel a klímaváltozás által kiváltott negatív hatások a várható vízhiánnyal együtt egybeesnek a világ népességének növekedésével - hívja fel figyelmünket elemzésében Kiss Zoltán, a TiszaCash Zrt. elemzője.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A holland szakértő szerint a vidéki körzetek a jövőben egyszerre több különböző funkciót töltenek be, nevezetesen az élelmiszerek, bioüzemanyagok és ipari nyersanyagok termelése, a természet- és tájvédelem, valamint a rekreáció helyéül szolgálnak.

Európának, és ezen belül Magyarországnak megvan a lehetősége, hogy a globális élelmiszerpiac vezető szerepét játssza, különös tekintettel arra, hogy a mezőgazdaság a jövőben fokozott mértékben tudásalapú lesz, amiben földrészünk más fontos termelési körzetekkel szemben számos előnnyel rendelkezik.

Magyarország mezőgazdasági adottságai nemzetközi összehasonlításban is átlag felettiek. Az összes területhez képest az alföldek aránya magas, a domborzati viszonyok kedvezőek a mezőgazdasági termeléshez, általában a jó minőségű mezőségi, illetve barna erdőtalaj előfordulása a jellemző. Az éghajlati adottságok lehetővé teszik szinte az összes mérsékeltövi növény termesztését.

Magyarország földterületének valamivel több, mint négyötöde termőterület. Az ország 9 303 400 hektár területének 49,5 %-a szántó és konyhakert, 2 %-a gyümölcsös és szőlő, 10,9 %-a gyep, 19,6 %-a erdő, 1 %-a nádas, halastó és 17 %-a művelés alól kivett terület.


A magyar mezőgazdaság helyzetét jól reprezentálja, hogy az ágazatra jellemző fontosabb mutatók némelyike magasabb az EU átlagánál. A 2007. évi adatok szerint a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékhez való 4,2 %-os hozzájárulásának aránya az EU országai között a 4. legmagasabb.

Magyarországon a természeti tényezők, köztük a talajadottságok az európai átlagnál magasabb szintű mezőgazdasági termelés lehetőségét biztosítják. A mezőgazdasági terület részaránya az európai országok közül hazánkban a legnagyobb. Földdel való ellátottság tekintetében, a 45 hektáros európai átlaggal szemben Magyarországon 58 hektár mezőgazdasági terület jut minden száz lakosra. Ez azt is jelzi, hogy a saját népesség ellátásán túl Magyarország jelentős mezőgazdasági exportárualap előállítására is képes.

Sajátos geológiai adottságai miatt hazánk földkérge vékonyabb mint máshol, ezáltal az országban világviszonylatban is kiemelkedően sok – összesen 1440 – forró vizet adó hévíz kutat tartanak számon. Hasznosításukra a zöld gazdaság fejlesztésén belül, elsősorban a kertészetben kínálkozik lehetőség. Geotermikus energiára alapozva, az üvegházi zöldségtermesztés nagyobb arányú elterjesztésével Magyarország rövid időn belül zöldségtermesztő nagyhatalommá válhat.

A Földmérési és Távérzékelési Intézet felmérése szerint a hazai szántóterületek közel ötven százaléka kimagasló agrárpotenciálú, azaz a mezőgazdasági termelésre való alkalmassága átlag feletti. Ugyanakkor jelenleg olyan kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeket is szántóföldi művelés alatt tartanak, melyek arra igazából alkalmatlanok. Ezek a területek (egyes becslések szerint 0,8 – 1 millió hektár) viszont jó eredménnyel hasznosíthatóak energetikai növénytermesztés céljára.

Magyarországon a rendszerváltást követően nem sokkal került sor a földprivatizációra, amely az állami és szövetkezeti földtulajdonból kialakított kárpótlási és részarány-tulajdoni földalapokra terjedt ki. A kilencvenes évek végére az 5,9 millió hektár mezőgazdasági területnek – az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint – már 88 százaléka volt magántulajdonban, egy elenyésző hányad (2 %) társas vállalkozók tulajdonát képezték. A magánszemélyek mellett az állam maradt a másik, viszonylag jelentős földtulajdonos, amely 1999-ben mintegy 10 százaléknyi területet birtokolt. Az azóta létrehozott Nemzeti Földalapban lévő, elsősorban a „Földet életjáradékért” program keretében állami tulajdonba került, folyamatosan változó mennyiségű terület nagysága mára kb. 2 millió hektár.

A privatizációs folyamat eredményeként gyökeresen átrendeződött a föld tulajdoni szerkezete, aminek következtében az üzemi méretek is átalakultak. 1994-ben a gazdaságok 77 százaléka fél hektárnál kisebb földterületet használt, és csak alig több mint egy százaléka 10 hektárnál nagyobbat.

A földbérleti rendszer elterjedésével és a földforgalom megmozdulásával a kilencvenes évek végére lassan megindult az agrártermelés koncentrálódása, némileg növekedett az életképes méretű gazdaságok száma. A 2000. évi mezőgazdasági összeíráskor az egyéni gazdaságok által használt földterület nagysága 2,75 hektárra emelkedett. A föld 56 százalékát művelő gazdasági szervezetek esetében ugyanez az érték 663 hektár volt. Az egyéni gazdaságok tekintetében a földkoncentráció folytatódott, 2007-ben a földterületek átlagos nagysága esetükben megközelítette a 4 hektárt.

A földforgalom megindulásával elkezdődött Magyarország mezőgazdasági hasznosítású földterületeinek „beárazása”. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2006-ban vállalkozott először arra, hogy felmérje a termőföld árát Magyarországon. Az intézet adatai szerint ekkor egy hektár szántóterület az országban átlagosan 388 ezer forintot ért. Természetesen régiónként, megyénként, azon belül is a föld minőségétől, fekvésétől, művelési ágától függően az átlagtól jelentős eltérés is tapasztalható volt. A termőföld ára Magyarországon, a nemzetközi trendnek megfelelően, de azt meghaladva folyamatosan emelkedik. Ma egy hektár szántót átlagosan 800 ezer forintért lehet megvásárolni. Az árak manapság is széles skálán mozognak, a forgalomképes 25-30 hektárnál nagyobb területű jó minőségű termőföldek a milliós kategóriában is mozoghatnak. A hazai termőföld ára ezzel együtt még mindig jelentősen elmarad az EU-ban tapasztalhatótól. Az Eurostat adatai szerint például Németországban az átlagárak hektáronként (mai árfolyamon számolva) 2,5 millió forintba, Spanyolországban 3 millió forintba, Belgiumban 8 millió forintba, Hollandiában 11,5 millió forintba, Máltán 36 millió forintba kerülnek. Szakemberek körében általánosan elfogadott vélemény, hogy a magyarországi földárak belátható időn (5-6 éven) belül el fogják érni a hektáronkénti 2-2,5 millió forintot, megközelítve az uniós átlagot. Ez tehát két és fél, háromszoros árakat jelent a mai árszínvonalhoz képest.

A rendszerváltás utáni Magyarországon a társadalom átalakulásával, a tulajdoni viszonyok megváltozásával a termőföld megítélése is alapvetően megváltozott. Ma a már nem csak termelési eszközként, hanem szakértő közreműködés mellett egy könnyen kezelhető, biztos, magas hozamú pénzügyi befektetésként is nagy jelentőséggel bír. 


Összességében elmondható, hogy Magyarország termőföld vagyona az ország gazdaságát és társadalmát alapvetően és hosszútávon meghatározó, folyamatosan megújuló erőforrás, melynek helyes felhasználása közös érdek és felelősség.

 

Forrás: TiszaCash zrt.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu