2022. május 25. szerda Orbán

Hírek - Föld

Így trükköztek az osztrákok a magyar földeken

Százmilliárdot biztos elköltöttek. Mégsem lehet a föld az övék. Bankok is bukhatnak?
 
 

Akár százmilliárd forintot is költhettek magyar termőföldszerzésekre osztrák állampolgárok, akik most e befektetéseiket nem tudják tulajdonra váltani. Sok esetben a magyar termőföldekre haszonélvezeti jogot jegyeztethettek be, amelyet a tavaly nyáron elfogadott, de számos lényeges ponton csak idén május elsejétől hatályba lépő földforgalmi törvény ezután sem enged földtulajdonra cserélni. Osztrák bankok is sokat bukhatnak az ügyön, mert jelentős részben azok finanszírozhatták az ausztriai befektetők itteni földszerzéseit, miközben a kihelyezett hitelek mögött álló földfedezet most bizonytalanná válhat. Vélhetően ezért „szólt be” a közelmúltban Magyarországnak többször is olyan „idegesen” az osztrák agrárminiszter, aki ezzel felháborodást és sértődést váltott ki a magyar agrárvezetésben.

Összesen 200 ezer hektárra tehető annak a magyarországi földterületnek a nagysága, amelyet 1994 – vagyis az elmúlt húsz évben hatályos földtörvény életbe lépése – óta osztrák gazdálkodók szerezhettek meg – legalábbi ezt állítják ausztriai források a mára elfajult magyar-osztrák földvitában. Andrä Rupprechter osztrák agrárminiszter szerint Magyarország az 1994-es földtörvényt felváltó, számos lényeges pontjában idén május elsejétől hatályos új földforgalmi törvénnyel az osztrák gazdákat megfosztja „törvényesen megszerzett magyarországi földtulajdonuktól”, akik azért „minden szabályt betartva előre fizettek”.

 

Szakértők szerint nem tényleges földtulajdon-szerzésekről lehet szó, mivel ezt külföldi állampolgárok számára az 1994-es földtörvény kategorikusan tiltotta. Ehelyett osztrák gazdálkodók a területek nagy részére vélhetően haszonélvezeti jogot jegyeztettek be. Ennek alapján saját maguk használták a földeket vagy bérbe adták olyan társaságoknak, amelyek valamilyen módon saját érdekeltségükbe tartoztak.

Így a haszonélvezeti joggal gyakorlatilag tulajdonosi jogokat gyakoroltak, bár a termőföldek jogi értelemben az eredeti magyar tulajdonosok nevén maradtak. Ennek ellenére az osztrák befektetők a haszonélvezeti jogért cserében előre kifizették a vételárat, mert arra számítottak, hogy később a szóban forgó területeken a haszonélvezeti jogot tényleges földtulajdonra válthatják.

 

 

Ehhez az első valódi pillanat akkor jöhetett volna el, amikor a külföldiek magyarországi földtulajdonszerzését tiltó hazai moratórium lejár. Ezt Magyarország a 2004-es uniós csatlakozáskor léptette élet hét évre, amelyet később három évvel meghosszabbíthatott. A tízéves időszak tehát 2014. május elsején fejeződik be, és ekkortól Magyarországnak elvileg fel kellett volna szabadítania földpiacát az uniós állampolgárok előtt.

Az új földforgalmi törvénnyel azonban nem ez következett be, mivel a kormány, illetve a parlament úgy határozott, hogy inkább a magyar állampolgárok nagy részét is – akik természetes személyként eddig háromszáz hektárt vehettek - kitiltja a földvásárlásokból, csak hogy a külföldieket továbbra is távol tarthassa. Az új szabályozás azt írja elő, hogy májustól lényegében csak földművesek vásárolhatnak Magyarországon termőföldeket.

Aki nem földműves természetes személy, maximum egy hektárt vehet, akár hazai, akár tagállami állampolgárnak minősül. Így a korlátozás úgy lehet drasztikusan szigorú, hogy eközben – az unió által elvárt módon - diszkriminációmentes marad. Ezzel azonban az osztrák befektetőknek is azzal kell szembesülniük, hogy a remélt módon májustól nem válthatják tulajdonra haszonélvezeti státusukat.

 

 

 

Ha igaz a 200 ezer hektárról szóló adat, az osztrák gazdák-befektetők nagyon komoly összeget költöttek magyarországi földszerzésekre az elmúlt években. Mivel a hazai földárak folyamatosan változtak (növekedtek), ma már nehéz meghatározni pontos összeget, hiszen 1994-ben egy hektár néhány tízezer forintot érhetett, míg ma már 1-1,5 milliót. (Ebből következően a 200 ezer hektáros terület piaci értéke most 200-300 milliárd forint lehet).

Ha ötszázezer forintos átlagárat veszünk alapul, a 200 ezer hektárnyi magyar termőföld „megszerzése” százmilliárd forintnyi tőkét igényelhetett. A haszonélvezeti jog mellett a kifizetett összeg egy része lehetett haszonbérleti díj is, de itt is felmerül annak a lehetősége, hogy az osztrák bérlők tényleges tulajdonszerzésre törekedtek volna, ha májustól élni tudtak volna elővásárlási jogukkal. A szigorú korlátok miatt azonban e módon sem szerezhetnek tulajdont, ráadásául – további biztosítékként – ma már a Magyar Államot képviselő nemzeti földalapkezelő szervezet (NFA) áll az első helyen az elővásárlási rangsorban, így az osztrák vevőket egyébként is „beelőzhette” volna, ha ehhez költségvetési forrásokkal is felvértezik.

 

A földszabályozási változások kifejezetten kellemetlenül érinthetnek több osztrák tulajdonú, nálunk is érdekelt pénzintézetet, amelyeknél a magyar devizahitelesek ügyei már eddig is komoly konfliktusokat okoztak. Feltehető ugyanis, hogy jelentős részben az anyabankok finanszírozhatták az osztrák befektetők itteni földszerzéseit, de mostanra a pénzintézetek számára is nyilvánvaló válhatott, hogy a hitelek mögül a fedezetül szolgáló földek kicsúszhatnak, mivel azokat az osztrák befektetők nem vehetik meg. Ezért nem kizárt, hogy a banki lobbi is szerepet játszott az osztrák agrárminiszter közelmúltbeli földügyi kirohanásaiban, amelyek miatt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter felháborodott és megsértődött, majd elzárkózott attól, hogy osztrák kollégájával a nézeteltérések rendezése érdekében találkozzon.

Bár a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az osztrák földszerzési kísérleteket zsebszerződés gyanús ügyeknek minősítette, a próbálkozások mögött valójában főként olyan spekulációs szándék húzódhatott meg, amely egyrészt az éppen aktuális hazai földszabályozáshoz igazodott, másrészt a jövőbeni kedvezőbb földvásárlási szabályozási változásokra apellált, amelyek viszont nem következtek be.

Részben alátámaszthatja azonban a VM „zsebszerződéses” álláspontját az az osztrák közlés, amely a 200 ezer hektárnyi magyarországi "osztrák" területet mindössze 200 ausztriai gazdával hozza összefüggésbe. Így ugyanis személyenként átlagosan 1000 hektárnyi magyar terület adódik, ez pedig jóval meghaladja azt a területnagyságot, amelyen külföldiek 1994 óta Magyarországon legálisan egyáltalán gazdálkodhattak.

 

 

 

Az eddigi földtörvény ugyanis úgy rendelkezett, hogy külföldi magán és jogi személyek egyaránt 300 hektárt művelhettek (bérelhettek) törvényesen az országban. Ez tehát azt jelenti, hogy a legális bérleti lehetőségekből e területnagyságig nem voltak kizárva. A földhasználatot a májustól hatályos, új földforgalmi törvény is lehetővé teszi a számukra, sőt elméletileg jelentősen bővíti is a tagállami állampolgárok és jogi személyek lehetőségeit, ha egyébként megfelelnek a földműves, illetve a mezőgazdasági termelőszervezet újonnan bevezetett fogalmának. (Ennek nagyjából az a lényege, hogy májustól akkor bérelhet bárki magyar mezőgazdasági területeket, ha közvetlenül mezőgazdasággal foglalkozik. Ez a magyar állampolgárokra és jogi személyekre is egyaránt vonatkozik).

Bár első hallásra meglepetésnek tűnhet, az uniós állampolgárok (így az osztrák gazdák) az EU-csatlakozás óta nem voltak teljesen kizárva a magyarországi földvásárlásokból, mivel természetes személyként 300 hektár tulajdonjogát eddig is megszerezhették, ha itt telepedtek le és életvitelszerű mezőgazdasági tevékenységet folytattak. A 300 hektáros vételi esélyt az uniós földművesek számára az új földforgalmi törvény is megengedi majd, de ehhez továbbra is meg kell felelniük a kötelezően előírt gazdálkodási-szakképesítési kritériumoknak.

 

 

Nincsenek ugyan részletes statisztikák, de nyilvánvaló, hogy a törvényes földvásárlási lehetőséggel eddig is kevés uniós állampolgár élt, és ez várhatóan ezután is így lesz. Ezért valószínűsíthető, hogy a mostani magyar-osztrák vitát kiváltó ügyet is azoknak az ausztriai befektetőknek a felháborodása robbantotta ki, akik spekulációs céllal próbáltak meg magyar termőföldekhez jutni, de számításukat a szigorú földforgalmi törvény most keresztülhúzza.


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben