2018. június 20. szerda Rafael

Hírek - Föld

Kormány kontra Brüsszel: kiújult a vita a magyar földekről

A külföldi földspekulánsok oldalára állt Brüsszel a Földművelésügyi Minisztérium értelmezése szerint abban a földvitában, amely a magyarországi haszonélvezeti jogok korábbi megszüntetése miatt folyik. A luxemburgi Európai Bíróság (EB) a napokban hozott állásfoglalást egy konkrét perben, és az uniós joggal ellentétesnek minősítette, hogy Magyarország a törvényesen bejegyzett haszonélvezeti jogokat 2014-ben törölte. Az Európai Bíróság mostani döntéséhez azonban Brüsszelnek nincs köze, mivel az EB állásfoglalását nem az Európai Bizottság, hanem a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kérte. Igaz, a haszonélvezeti jogok megszüntetése miatt az Európai Bizottság korábban beperelte Magyarországot Luxemburgban, de az EB itt még nem hozott ítéletet.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Összemosta az Európai Bíróság előtti folyó ügyeket a Földművelésügyi Minisztérium, amikor közleményben támadta a brüsszeli Európai Bizottságot a magyarországi termőföldekre bejegyzett, külföldi haszonélvezeti jogok törlése miatti vitában. A tárca azért adott ki közleményt, mert a luxemburgi bíróság a napokban az uniós joggal ellentétesnek minősítette, hogy Magyarország az úgynevezett földforgalmi törvény 2014-es hatálybalépése után megszüntette a nem közeli hozzátartozók számára korábban bejegyzett haszonélvezeti jogokat, és e lépés számos európai uniós állampolgárt is érintett.

Az agrártárca az EB döntését úgy értelmezte, hogy „Brüsszel a külföldi földspekulánsok oldalára állt”, holott a mostani bírósági állásfoglaláshoz az Európai Bizottságnak nincs köze, mivel egy konkrét ügyben a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fordult az EB-hez. Egy német tulajdonban lévő, SEGRO nevű Vas megyei társaság, illetve egy Günther Horváth nevű osztrák állampolgár ugyanis a szombathelyi bírósághoz még korábban keresetett nyújtott be, amely arra irányult, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a bejegyzett haszonélvezeti jogokat kártalanítás nélkül megszüntető magyar hatósági határozatokat. A szombathelyi bíróság e per kapcsán kért jogértelmezést az Európai Bíróságtól, amely most csupán állásfoglalást adott ki, amely nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát, hanem ezt majd a szombathelyi testületnek kell elbírálnia.


Az EB a konkrét ügy kapcsán úgy foglalt állást, hogy a haszonélvezeti jogokat érintő, vitatott magyar szabályozás korlátozza a tőke szabad mozgását függetlenül attól, hogy rendelkezik-e a haszonélvezeti joguktól megfosztott személyek kártalanításáról. Emellett a luxemburgi testület szerint a szabályozás állampolgárságon, illetve a tőke eredetén alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek tűnik, miközben az érintett haszonélvezeti jogok létrehozása idején az ingatlannyilvántartási bejegyzéseket a magyar jogszabályok nem tiltották.

Mint ismert, a haszonélvezeti jogok 2014-es eltörlése nemzetközi bonyodalmat is okozott, amely nyomán az osztrák kormány Brüsszelhez fordult. A panasz miatt az Európai Bizottság előbb kötelezettségszegési eljárást indított, majd ennek eredménytelensége után az Európai Bíróságon beperelte Magyarországot. Az agrárszektor.hu értesülései szerint ugyanakkor e perben a luxemburgi testület még nem hozott ítéletet, így a brüsszeli kezdeményezésre indult eljárás végeredménye nem ismert. Így a konkrét szombathelyi eset kapcsán az agrártárca most az április országgyűlési választási kampány közepén olyan bírósági állásfoglalás, illetve ügy miatt bírálta Brüsszelt, amelyben az Európai Bizottság peres félként nem is szerepel.

Orbán Viktor máris utasította az agrárminisztert
Bár a Brüsszel által indított perben még nics ítélet, a kormány az Európai Bíróság mostani állásfoglalása után máris lépni kíván. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök utasította Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, hogy a tárca dolgozzon ki további jogi eszközöket a külföldi földszerzések megakadályozása érdekében. Lázár János új jogi lépéseket helyezett kilátásba, de nem részletezte, milyen jellegű megoldásokra lehet számítani.


Magyarország egyébként a haszonélvezeti jogok eltörlését elsősorban azzal indokolta, hogy ezek mögött valójában olyan „zsebszerződések” álltak, amelyekkel a külföldi állampolgárok a rájuk vonatkozó, 2014-ig hatályos általános termőföldvásárlási tilalmat akarták kijátszani, és ez összesen 600 ezer hektárnyi magyar termőföldet érinthetett. Ez a minisztérium szerint azt jelentette, hogy ekkora nagyságú, haszonélvezeti joggal „lefoglalt” terület kerülhetett volna külföldi tulajdonba, amikor az uniós állampolgárokat érintő földvásárlási tiltást – a 2004-es csatlakozás után tíz évig fenntartott moratórium lejártával – 2014-től fel kellett oldani.

Van egy másik eljárás is, de azt "altatják"
Magyarország ellen nem csak a külföldieket érintő haszonélvezeti jogok eltörlése, hanem a földforgalmi törvény általános felülvizsgálata miatt is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság az elmúlt években. Ez a második procedúra azonban nem csak bennünket érintett, hanem a velünk együtt csatlakozott tagállamok földszabályozására is kiterjedt. Az agrárszektor.hu információi szerint a második kötelezettségszegési eljárás még nem zárult le, mivel az elmúlt másfél-két évben Brüsszel „altatta” az ügyet.


A vitatott korlátozás nem mutat semmilyen kapcsolatot a spekulatív célú földszerzések megakadályozásával – rögzítette ugyanakkor a szombathelyi perben hozott állásfoglalásában az Európai Bíróság. A testület szerint a magyar szabályozás a visszaélésszerű gyakorlat általános vélelmét állítottal, de például a 2014-től megkövetelt hozzátartozói viszony sem garantálhatja, hogy a haszonélvező nem spekulatív szándékkal szerezte meg a haszonélvezeti jogot. Ennek fordítottjaként az ilyen hozzátartozónak nem minősülő személy maga is megművelheti a földet anélkül, hogy szándéka a spekulatív megszerzésre irányulna – szögezi le véleményében az Európai Bíróság.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Hollósi Dávid
    igazgató
    Takarék Agrár Igazgatóság

    Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu