Az államfő az adatkezelési szabályokkal kapcsolatban egyes pontoknál hiányolta az adatkezelés céljának meghatározását, és azzal sem értett egyet, hogy az előterjesztést előzetesen nem véleményezte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. Az államfő emellett megállapította, hogy a jogszabály nyilvános közzétételt ír elő olyan adatokra, amelyek az infotörvény értelmében speciális védelmet élveznek, így nem tehetők közzé.

A bizottsági ülésen jelen volt a NAIH elnöke, Péterfalvi Attila, aki szóban kezdeményezett módosításokat az előterjesztésen. Mint mondta, azok által a jogszabály mind a magyar infotörvénynek, mind a GDPR-nak megfelel majd. Az agrártárca államtitkára, Farkas Sándor ugyancsak szóban adta elő javaslatát az államfő kifogásainak kiküszöbölése érdekében.

Az így elfogadott változtatások a többi között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hatósági feladatainak ellátását nevezik meg a kifogásolt adatkezelés céljának. Szűkül azon adatok köre is, amelyek a jogszabály értelmében nyilvánosak lesznek.

A jogszabályt november 17-én fogadta el kétharmados többséggel az Országgyűlés. A törvény egyszerűsíti a jelenlegi mezőgazdasági őstermelők, illetve családi gazdálkodók működésének jogszabályi hátterét. A törvényalkotási bizottság ugyancsak módosításokat fogadott el a közbeszerzésről szóló előterjesztésen. Ezek értelmében uniós forrásfelhasználásnál az eddigieknél hosszabb idő áll rendelkezésre eljárást kezdeményezni a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.

A változtatás számos pontja pedig nem január 1-jétől, hanem már a kihirdetést követő napon hatályba lép, hogy a koronavírus-járványhoz kapcsolódó beszerzések minél hamarabb gördülékenyebbé válhassanak, olvasható a módosítás indoklásában. Ugyanígy a Közbeszerzési Döntőbizottság tárgyalása is mihamarabb elektronikussá válik. Változhat a területfejlesztési törvény is, eszerint mind a Balaton Fejlesztési Tanácsba, mind a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanácsba, mind pedig a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanácsba delegálhat egy-egy tagot a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A kormányzati személyügyi döntésirányító rendszerről szóló törvény változtatása kiterjesztené korrupció elleni védekezést szolgáló megbízhatósági vizsgálatot minden a kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv foglalkoztatottjaira. A kormány rendeletben határozhatja meg azok szervek körét, amelyek munkavállalóin ez nem végezhető el. Az indoklás szerint ugyanakkor ezt indokolt kiterjeszteni az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állókra. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatályba lépéséhez szükséges módosítás kimondaná, hogy önkormányzati képviselő nem lehet a NAV azon szervének tisztviselője, amelynek illetékességi területén az adott önkormányzat működik.