2020. december 5. szombat Vilma

Hírek - Föld

Megosztó az uniós ökogazdálkodási terv: nincs egyetértés az ágazat szereplői között

Az október végén elfogadott uniós biodiverzitás stratégia szerint 2030-ig az ökogazdálkodás arányát 25%-ra kell növelni, a káros növényvédő szerek használatát pedig 50%-ra kell csökkenteni az Európai Unióban. A magyar kormány, bár elfogadta az irányelvet, különvéleményt fogalmazott meg, miszerint a célok nem reálisak, és így Magyarország számára nem betarthatók, írta meg az Infostart.
 
 

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy a biológiai sokféleség megóvásának fontosságát nem vitatják, de nincs meg az eszközrendszere az ökológiai mezőgazdaság 25%-os térhódításának Magyarországon, olvasható az Infostart oldalán.

Az elmúlt öt évben Magyarországon, alapvetően támogatáspolitikai eszközökkel, megdupláztuk az ökogazdálkodásba bevont területeknek a nagyságát. Ez durván százmilliárdos támogatással volt lehetséges. Ha viszont 25%-ra kellene emelni a célt, ennek nemcsak a támogatási eszközrendszere, hanem ami a fontosabb, a piaca sem látszik egész Európában

– magyarázta Feldman Zsolt.

A magyar kormány számára a legfontosabb, hogy milyen eszközökkel, mikor és milyen ütemezéssel tudnak előrelépni ezen a területen. Feldman Zsolt emlékeztetett, a jelenlegi közös agrárpolitikában a források 40%-át már közvetlenül a környezet- és klímavédelmi intézkedésekre fordítják, ugyanakkor ez a jóval nagyobb ambíciószint, a több előírás óhatatlanul a termelési körülmények drágulását jelenti. Éppen ezért az is fontos szempont, hogy egyszerre legyen megóvva a magyar és az európai élelmezésbiztonság, másfelől viszont lehessen előre haladni a termelés zöldebbé tétele érdekében. Az európai önkorlátozás azonban semmit sem ér, ha az elvárásokat az EU a behozott élelmiszerek előállítása és termelése során nem érvényesíti.

A Greenpeace Magyarország szerint megvan az innováció és a környezeti feltétel is ahhoz, hogy az európai uniós irányelvet érvényesíteni lehessen. Rodics Katalin, a szervezet biodiverzitási kampányfelelőse kiemelte, hogy Magyarország termőterületeinek 80%-a alkalmas arra, hogy vegyszerek nélküli ökológiai termelést folytassanak rajta. A szakértő hozzátette, hogy ma már 400-500 féle, egyenként ellenőrzött vegyi anyagot használ a mezőgazdaság, de hogy ezek egymásra milyen hatással vannak, mennyire erősítik egymás hatását, azt képtelenség kivizsgálni.

Miközben több tanulmány szerint is etethető lenne az emberiség kizárólag ökológiai gazdálkodással, helyben termeléssel, a nagyüzemi mezőgazdaság a súlyos klímagondok előidézése mellett az élővilágot is pusztítja. Így a méheket, a beporzókat és a madarakat is, amelyek az emberiség segítői lehetnének, hogy féken tartsák a mezőgazdasági kártevőket, magyarázta a szakember. Rodics Katalin arra is figyelmeztetett, hogy egyre több növényvédőszer-maradvány van az élelmiszerekben, és ennek nagyon súlyos egészségügyi következményei is vannak. Mindeközben a tudás, a talaj, a klíma, tehát minden megvan ahhoz, hogy a területek 25%-án természetbarát módszerekkel termeljenek a magyarok, visszafogva a vegyi anyagoknak a használatát.

Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezető igazgatója az InfoRádiónak úgy nyilatkozott, hogy szerinte sem reálisak Magyarország tekintetében az európai uniós célok, de gazdaságilag megtérülő lehet a minél gyorsabb átállás, mert dinamikusan nő az ökotermékek piaca. Magyarországon, ahol 5-5,5%-os az ökoterületek aránya az összes mezőgazdasági területhez képest, már a 15% is szép, ambiciózus szám lenne. Az EU ráadásul nem is rögzítette a 2020 utáni közös agrárpolitikában a 25%-ot, csak azt, hogy minden tagállamnak helyi tervet kell készítenie a maga által meghatározott célértékekkel.

Drexler Dóra arra is kitért, a hozamok, amiket egy műtrágyás, kémiai növényvédő szeres mezőgazdasággal el lehet érni, magasabbak átlagosan az ökotermesztésnél, szántóföldi viszonylatban 10-15%-os lehet a különbség. Ugyanakkor a mai világban már nem szabad csak azt nézni, hogy hány tonna kukorica vagy búza jön le egy hektárról, kiváltképp annak fényében, hogy Magyarországon jelenleg 25 millió embernek elegendő nyersanyagot állítanak elő egy évben.

Viszont gazdasági értelemben az ökotermékek piaca évi 8-10%-os bővüléssel egy hosszabb távú, fenntartható alternatíva tud lenni, még akkor is, ha a termésátlagok összességében alacsonyabbak. Mindeközben megóvjuk a talajt, a vízkészleteinket, természeti értékeinket

– mondta Drexler Dóra.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu