2019. október 21. hétfő Orsolya

Hírek - Föld

Miért drágult ennyit a szántóföld?

Alacsony betéti kamatok, jogi hézagok, Kelet-Németország sajátosságai - ezek az okai annak, hogy egyfolytában nő a szántók ára Németországban. Mindez sok tanulsággal szolgál a hazai folyamatok megértéséhez is. Andreas Tietz, a Thünen-Institut szakembere a Középnémet Rádióban magyarázta el, mi köze van a kamatoknak,a földtörvénynek és a tulajdonosi szerkezetnek az árak emelkedéséhez.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A Középnémet Rádióban elhangzott riport szerint 2007 óta lendületesen emelkednek a németországi földárak. Szász-Anhalt tartományban az elmúlt 10 évben például több mint megháromszorozódott a termőterület értéke.

Évről évre több mint 20 százalékos drágulást mérünk. Ma egy átlagos hektár 18 ezer euróba (5,8 millió forint) kerül, míg 10 évvel ezelőtt 7 ezret (2,2 millió forint) sem kellett fizetni érte

- mondja a riporternek Andreas Tietz. Ennek egyik oka a szakértő szerint, hogy Kelet-Németországban 2007-ben megváltozott a földprivatizációs politika, ettől az időponttól a földalap kezelésében lévő területeket nyilvánosan meg kell hirdetni, így már az ország nyugati felében is értesültek az itteni földekről. Az árak szintén nyilvánossá váltak, és ezzel megnőtt a transzparancia a földpiacon. Olyan befektetők is felfigyeltek a lehetőségre, akik enélkül nem jelentek volnak meg a potenciális vevők között.


A nyugat-németországi árak már 10 éve is 16-17 ezer euró körül jártak hektáronként, a keleti országrésznek tehát volt hová felfejlődnie. Egy másik oka az áremelkedésnek, hogy

a tőkepiacon nagyon keveset ér a befektetett pénz, hiszen nagyon alacsonyak az elérhető kamatok.

A szabad tőke biztos és jól fizető célpontokat keres - ilyen az évi 20 százalékos értéknövekedést produkáló föld. Azonkívül a föld bérbe adható, ráadásul a lakáshoz képest ez szinte semmilyen erőfeszítést nem igényel a bérbeadó részéről. Megjegyezzük: Magyarországon a bérleti díjat adó sem terheli, nem úgy, mint Németországban. Nálunk a földtörvény szabott gátat a befektetők étvágyának, amikor kikötötte, a földet csak "földműves" szerezheti meg. Ezzel szemben Németerszágban ellepték a földpiacot az ágazaton kívülről jött, pénzes befektetők.

Pedig a helyi földtörvény is elsőbbséget biztosít a földművesek számára. Azaz, ha egyforma árat ajánl egy termelő és egy ágazaton kívülről érkező, akkor a termelőé lehet a föld. Az esetek többségében azonban szó sincs róla, hogy a gazda annyit tudjon ajánlani a területért, mint egy befektető. Ha a tőkerős jelentkező magánszemély, azt is szívesen látják a keleti országrészben, ahol

a szövetkezetekben és jogi személyiségű társaságokban éppen most öregszik ki egy generáció, a nyugdíjba vonulók pedig szeretnék eladni az üzletrészüket

- magyaráz a Andreas Tietz. Ezek az agrárvállalkozások maguk is birtokolnak területeket (ez Magyarországon már nem lehetséges), ezek az üzletrésszel együtt kvázi az új tulajdonos kezébe kerülnek. Ezt a folyamatot eddig ráadásul egyetlen jogszabály sem szabályozta, a földügyi hatóság számára láthatatlanul folyt, hiszen a föld tulajdonosa továbbra is ugyanaz az agrárcég maradt.


A földtörvény nem készült fel erre az esetre, hiszen a nyugati országrészben a család a vállalkozás és a föld tulajdonosa, ebbe a körbe "idegent" nem szokás beengedni. Keleten ellenben Andreas Tietz számításai szerint

a földek 20 százaléka úgy cserélt gazdát, hogy papíron közben semmi sem történt, hiszen csak bevásárolták magukat a cégbe az új tulajdonosok.

(A magyar földtörvény éppen ebből az okból zárta ki a jogi személyt a földszerzésből.) A szakember megjegyzi: mindennek a bérleti piacra is nagy hatása van: a felvert földárak megdrágítják a földbérletet is.  Hiszen ha sokat kell kiadni a földért, akkor a gyors megtérülés reményben drágán kínálják a bérleti lehetőséget is.

A jövőt illetően Andreas Tietz kicsit optimistább: "A tavalyi aszály megmutatta a pénzügyi befektetőknek, hogy a mezőgazdaságban nem lehet minden évben profitot termelni, hanem olykor veszteséget is hozhat. Abban bízunk, hogy ez egy kicsit elgondolkodtatja őket." Az árak alakulására az Európai Központi Bank kamatpolitikája van még nagy hatással - teszi hozzá.

Ameddig ilyen keveset fialnak más befektetési formák, mindig lesz olyan, aki a földbe menekíti a tőkéjét."

De ludas az Európai Unió is, amikor ennyi támogatást ad egy hektár művelésére. Ez a pénz ugyanis a bérbeadók zsebében landol bérleti díj formájában. Andreas Tietz  szerint ezért nem hektár alapon, hanem bizonyos teljesítmények, például környezetbarát művelésmódok után kellene támogatást adni.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu