2021. április 11. vasárnap Leó, Szaniszló

Hírek - Föld

Ők azok a külföldiek, akik licitálhatnak a magyar földekre

Összesen 222 külföldi állampolgár vetette magát máig nyilvántartásba Magyarországon földművesként, és szerzett jogot arra, hogy maximum 300 hektár magyar termőföldet vegyen. Részt vehetnek az állami földárveréseken is, ahonnan eredetileg ki voltak tiltva, de élhetnek elővásárlási jogukkal is, ha a licitekre nem mennek el. Összesen - nem csak az árveréseken, hanem a teljes hazai földpiacon - legálisan mintegy 66 ezer hektárt vehetnek meg, amely a mezőgazdasági terület nagyjából egy százalékát teszi ki. Bár az agrártárcának nincs "megyékre lebontott" nyilvántartása, ez az arány nagyobb lehet Nyugat-Magyarországon, ahol vélhetően a legtöbb regisztrált külföldi földműves - főként osztrák gazda - termel. Ők például megvásárolhatják Simicska Lajos agrárcégeinek Vas és Győr-Moson-Sopron megyei állami földjeit is, amelyeket november 16-tól az első között árvereznek el.
 
 

Egészen pontosan 222 uniós tagállami állampolgár szerepel ma abban a nyilvántartásban, amely a Magyarországon regisztrált földműveseket tartalmazza – közölte az agrárszektor.hu-val a Földművelésügyi Minisztérium (FM). A földműves kategória azért (is) lényeges, mert Magyarországon a 2014 óta hatályos földforgalmi törvény szerint csak földműves természetes személyek vehetnek egy hektár nagyobb, de legfeljebb 300 hektáros földterületeket.

 

Válaszokat akar a hazai agrárszektor legégetőbb kérdéseire? Kivételes kapcsolatépítési lehetőségeket keres az agráriumban és az élelmiszeriparban?
Jelentkezzen most a Portfolio kétnapos agrárkonferenciájára!
Agrárszektor 2015: két nap, 60 előadó, 700 résztvevő, és a magyar agrárszektor legforróbb témái


E szempontból viszont a jogszabály nem tesz különbséget magyar és tagállami állampolgárok között, vagyis utóbbiak is földműveseknek (és földvásárlásra jogosultaknak) minősülhetnek, ha eleget tesznek az előírt kritériumoknak. Ezek közül az első, hogy meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségűeknek kell lenniük. Ha valakinek ilyen végzettsége nincs, akkor minősülhet földművesnek, ha legalább három éve saját kockázatra agrártevékenységet folytat Magyarországon, illetve – minimum 25 százalékban - bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet tagja, ahol az agrártevékenységet személyes közreműködésként végzi. Ha e feltételek valamelyikének eleget tesznek, a belföldi vagy tagállami természetes személyek a földhivataloknál vetethetik nyilvántartásba magukat.



A besorolás azért is lényeges, mert a kormány ilyen regisztrált földműveseknek értékesíti a licitekre bocsátott állami földeket, amelyek nyilvános árverései november 16-tól kezdődnek meg. (A három hektár alatti területeket nyilvános hirdetéseken adják el). Igaz, egy idevonatkozó kormányrendelet-módosítás a liciteken eredetileg csak helyben lakó magyar földművesek részvételét tette lehetővé, de a kormány egy e heti, újabb korrekcióval törölte a jogszabályból a "magyar földműves" szövegrészt.

Ez azt jelenti, hogy a földműves tagállami állampolgárok közvetlenül is részt vehetnek az állami földek árverésein, ha helyben lakónak minősülnek. Emellett a földforgalmi törvény azt sem tiltja a számukra, hogy élhessenek elővásárlási jogukkal, amikor az árverezéseken nyertes vevőkkel megkötött adásvételi szerződéseket hatvan napra kifüggesztik. Eszerint akkor is bejelenthetik elővásárlási jogukat, ha például nem mennek el az árverésekre, de olyan helyen gazdálkodnak, amelynek közelében állami területeket árvereztek el.

 

Az FM az agrárszektor.hu kérdésére azt közölte, nincsenek adatai arról, hogy a 222 regisztrált külföldi földműves „megyei bontásban” hol él Magyarországon. Számuk egyébként nem sok ahhoz képest, hogy a kormány statisztikái szerint a nyilvántartásban eddig körülbelül 105 ezren regisztráltatták magukat, vagyis nagy részük magyar természetes személy földművesnek számít.

Tény ugyanakkor, hogy a földműves külföldieket nem tudja kizárni az állami, illetve a piaci földvásárlásokból a kormány. Ha mindegyikük kimerítené 300 hektáros földvásárlási lehetőségét, ma legálisan összesen 66 600 hektár magyar termőföldet tulajdonolhatnának. Ez most az 5,3-5,5 millió hektáros hazai mezőgazdasági terület nagyjából egy százalékát teheti ki, de folyamatosan növekedhet, ahogy további tagállami állampolgárok szerzik meg a földműves státust.  

Nyugat-Magyarországon viszont már jelenleg is nagyobb lehet az arány, mivel valószínűsíthető, hogy a 222 tagállami földműves zöme – nagyrészt osztrák állampolgár - ott gazdálkodik. Így nagyobb arányban fordulhat elő az is, hogy az állami földértékesítések kapcsán élnek elővásárlási jogukkal.

E szempontból különösen „veszélyeztettek” lehetnek például azok a Vas és Győr-Moson-Sopron megyei állami földterületek, amelyeket Simicska Lajos nagybefektető agrárcégei használnak, mivel az általuk bérelt területekből e két megyében sokat hirdetett meg a nemzeti földalapkezelő szervezet (NFA). A szervezet eddig több mint 14 ezer hektár „Simicska-féle” állami területet írt ki licitekre, és ezekre külföldi földművesek is bejelentkezhetnek, ha épp az elárverezett földek közelében – a helyben lakó státusba még beleférő, 20 kilométeres körzetben – élnek. Így nem zárható ki, hogy a 2001-ben még kedvezményes, 50 éves haszonbérbe adott állami földrészletek egyike-másika külföldi tulajdonba kerül, ha a lehetséges vevőket nem riasztja el a sokára, csak 2051-ben lejáró haszonbérleti idő.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Agrár Klub

    Óriási pénzeső jön a magyar agráriumban - Mi vár a gazdákra 2021-től?

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu