Paradoxon: A környezetvédelem nyírja ki az erdőket

agrarszektor.hu
Világszerte 12 millió hektár trópusi erdő tűnt el tavaly egy tanulmány szerint. Nemcsak a meleg égövi erdők vannak veszélyben, bár a globális klíma szempontjából ezek a legfontosabbak, hanem a tajga eddig kimeríthetetlen kincsét is dézsmálják. Ironikus módon mindkettő hátterében más országok környezetvédelmi céljai állnak.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Zsugorodó őserdők - az EU végre reagál

Az index.hu számolt be róla, hogy 12 millió hektár trópusi erdő elvesztése a harmadik legnagyobb károkozás a műholdas mérések 2001-es kezdete óta. Az adatok a GWF közlése szerint a Marylandi Egyetemtől származnak és műholdas felvételek elemzése alapján születtek. A jelentés nemcsak a fakitermelést, hanem az erdőtüzek okozta pusztítást is figyelembe vette. Az erdők számtalan állat- és növényfaj számára nyújtanak otthont, emellett jelentős hatással vannak a klímára is. Az esőerdők világszerte az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok 30 százalékát nyelik el, több mint egymilliárd tonnát évente.

A 2016-os és 2017-es évekhez képest némileg csökkent az erdők eltűnésének mértéke.

2016-ban 16,95 millió hektárnyi, 2017-ben 15,81 millió hektárnyi trópusi erdő tűnt el. Percenként 30 focipályányi terület vész el.

A legnagyobb terület tavaly Brazíliában semmisült meg: 1,35 millió hektárnyi erdő. Az új elnök, Jair Bolsonaro kinyilvánította, hogy a környezetvédelem nem tartozik a prioritásai közé: nem akar új természetvédelmi területet kijelölni az Amazonas-vidéken, és az esőerdőben további erdőirtásokat engedélyez. A tanulmány pozitív példaként mutatja be Indonéziát. A délkelet-ázsiai országban 2003 óta a legalacsonyabb mértékűre csökkent az erdőveszteség, a kormány védelmi intézkedései eredményt hoztak. Az erdők irtásának fő okaiÁzsiában és Afrikában elsősorban a pálmaolaj-termesztés, Dél-Amerikában a bioüzemanyagok előállításához szükséges gabona termesztése.

Ezért döntött úgy az Európai Unió, hogy új megújulóenergia-politikájában (RED II) fokozatosan lemond a pálmaolaj bioüzemanyagként való hasznosításáról.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kivágják az orosz tajgát

A greenfo.hu tette közzé, hogy Kína számára Oroszország a legnagyobb faforrás. Az ENSZ adatai szerint 2017-ben 22 millió tonna fát vásároltak szomszédjuktól. A szakemberek szerint a fák 70%-át illegálisan vágják ki Szibériában, így a kivágott fák mennyisége ennél sokkal több lehet. 2010-ben az orosz nyomozók csempész-útvonalakat találtak a Bajkálontúli és az Irkutszk térségben. Ezen az útvonalon az eddigi számítások szerint mintegy 250 millió rubel értékben csempésztek át fát a kínaiak. A kivágott tajga a nyári hónapokban a kétszeresére forrósodik fel, így nyáron szokatlan mélységekig felenged a talaja, és ezzel az oxigéntermelés helyett a szén-dioxid felszabadulása dominálja a hatalmas térséget.

Ironikus módon itt is a környzetvédelmi célok motiválják a pusztítást. Ahogy a pálmaolaj termelése Európa bioüzemanyag-őrülete miatt lángolt fel, úgy Kínában a "zöld forradalom" elvárásai miatt kényszerülnek a favágók áthelyezni tevékenységüket Oroszországba, ahol még nem korlátozzák a fakitermelést.

Tavaly év végén a Jingyi International Investment Company LLC vállalat fél évszázadra 137 ezer hektár területet bérelt ki a Tomszki területen. Kína mezőgazdasági művelésre alkalmas földeket is bérbe vesz a határ mentén. 2015-ben vált ismertté a terv, mely szerint 115 ezer hektáron 49 év évig gazdálkodhatnak orosz felségterületen.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?