2019. május 20. hétfő Bernát, Felícia

Hírek - Föld

Paradoxon: A környezetvédelem nyírja ki az erdőket

Világszerte 12 millió hektár trópusi erdő tűnt el tavaly egy tanulmány szerint. Nemcsak a meleg égövi erdők vannak veszélyben, bár a globális klíma szempontjából ezek a legfontosabbak, hanem a tajga eddig kimeríthetetlen kincsét is dézsmálják. Ironikus módon mindkettő hátterében más országok környezetvédelmi céljai állnak.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Zsugorodó őserdők - az EU végre reagál

Az index.hu számolt be róla, hogy 12 millió hektár trópusi erdő elvesztése a harmadik legnagyobb károkozás a műholdas mérések 2001-es kezdete óta. Az adatok a GWF közlése szerint a Marylandi Egyetemtől származnak és műholdas felvételek elemzése alapján születtek. A jelentés nemcsak a fakitermelést, hanem az erdőtüzek okozta pusztítást is figyelembe vette. Az erdők számtalan állat- és növényfaj számára nyújtanak otthont, emellett jelentős hatással vannak a klímára is. Az esőerdők világszerte az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok 30 százalékát nyelik el, több mint egymilliárd tonnát évente.

A 2016-os és 2017-es évekhez képest némileg csökkent az erdők eltűnésének mértéke.

2016-ban 16,95 millió hektárnyi, 2017-ben 15,81 millió hektárnyi trópusi erdő tűnt el. Percenként 30 focipályányi terület vész el.

A legnagyobb terület tavaly Brazíliában semmisült meg: 1,35 millió hektárnyi erdő. Az új elnök, Jair Bolsonaro kinyilvánította, hogy a környezetvédelem nem tartozik a prioritásai közé: nem akar új természetvédelmi területet kijelölni az Amazonas-vidéken, és az esőerdőben további erdőirtásokat engedélyez. A tanulmány pozitív példaként mutatja be Indonéziát. A délkelet-ázsiai országban 2003 óta a legalacsonyabb mértékűre csökkent az erdőveszteség, a kormány védelmi intézkedései eredményt hoztak. Az erdők irtásának fő okai Ázsiában és Afrikában elsősorban a pálmaolaj-termesztés, Dél-Amerikában a bioüzemanyagok előállításához szükséges gabona termesztése.

Ezért döntött úgy az Európai Unió, hogy új megújulóenergia-politikájában (RED II) fokozatosan lemond a pálmaolaj bioüzemanyagként való hasznosításáról.

Kivágják az orosz tajgát

A greenfo.hu tette közzé, hogy Kína számára Oroszország a legnagyobb faforrás. Az ENSZ adatai szerint 2017-ben 22 millió tonna fát vásároltak szomszédjuktól. A szakemberek szerint a fák 70%-át illegálisan vágják ki Szibériában, így a kivágott fák mennyisége ennél sokkal több lehet. 2010-ben az orosz nyomozók csempész-útvonalakat találtak a Bajkálontúli és az Irkutszk térségben. Ezen az útvonalon az eddigi számítások szerint mintegy 250 millió rubel értékben csempésztek át fát a kínaiak. A kivágott tajga a nyári hónapokban a kétszeresére forrósodik fel, így nyáron szokatlan mélységekig felenged a talaja, és ezzel az oxigéntermelés helyett a szén-dioxid felszabadulása dominálja a hatalmas térséget.

Ironikus módon itt is a környzetvédelmi célok motiválják a pusztítást. Ahogy a pálmaolaj termelése Európa bioüzemanyag-őrülete miatt lángolt fel, úgy Kínában a "zöld forradalom" elvárásai miatt kényszerülnek a favágók áthelyezni tevékenységüket Oroszországba, ahol még nem korlátozzák a fakitermelést.

Tavaly év végén a Jingyi International Investment Company LLC vállalat fél évszázadra 137 ezer hektár területet bérelt ki a Tomszki területen. Kína mezőgazdasági művelésre alkalmas földeket is bérbe vesz a határ mentén. 2015-ben vált ismertté a terv, mely szerint 115 ezer hektáron 49 év évig gazdálkodhatnak orosz felségterületen.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Nyugat-magyarországi Agrárfórum

    Az agrárium legaktuálisabb témái

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu