2019. augusztus 23. péntek Bence

Hírek - Föld

Pénzügyi befektetők hajtják fel a föld árát

A handelsblatt.com videójában arról beszélnek, hogy Kelet-Németországban 5 ezer hektárosnál is nagyobb agrárüzemek uralják a régiót. Mögöttük nagy családi cégbirodalmak és befektetési alapok állnak. Az itteni kisebb gazdaságok aggódva figyelik a folyamatot, leginkább azért, mert a föld kezd megvásárolhatatlanul drága lenni a számukra.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

"A folyamat a gazdasági válsággal kezdődött, amikor a nagybefektetők értéktartó terméket kerestek, és ezt a földben találták meg. Ez persze felhajtotta az árakat a termőföld- és a bérleti piacon is" - magyarázza a videóban egy marhatartó gazda, Reinhard Jung. Hozzáteszi: "Ez egyfelől azt jelenti, hogy gyarapodott a vagyonunk - ami nem vigasztal minket, hiszen nem eladni akarjuk, hanem művelni a földet -, másrészt elesünk attól a lehetőségtől, hogy bővíthessük a  gazdaságunkat."

A nyár egyik legfontosabb és legszínvonalasabb eseménye a Kelet-magyarországi Agrárfórum, amelyet augusztus 9-én rendez meg Hajdúböszörményben a Portfolio gazdasági portál. A konferencia napirendre veszi az agrárium legjelentősebb és legaktuálisabb témáit az ágazat csúcsvezetőinek és döntéshozóinak részvételével. Szó lesz a magyar agrárgazdaság agrárpolitikai célkitűzéseiről, a nagy horderejű földszabályozási változásokról, a nyereséges növénytermelés alapvető feltételeiről és az állattenyésztés előtt álló fejlesztési-piaci lehetőségekről. A konferencia a Hajdúsági Expó programsorozatába illeszkedik, amely a térség legnagyobb agrárkiállításával és gépshow-jával is várja az érdeklődőket. Az augusztus 9-i konferencián a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráljon most!

A nyugat-németek csaknem 30 évvel a Fal leomlása után is rácsodálkoznak a szocializmus gazdaságméreteire. A riporter egy 15 ezer hektárnál is nagyobb területet művelő társaságtól megtudja, hogy ez nagyjából 170 millió eurós földvagyont jelent, azaz egy hektár 11,3 ezer eurót kóstál a régióban, magyar pénzben 3,6 millió forintba kerül. Ez nem is sok a hajdúsági árakhoz mérten.


Egy másik megkérdezett "kisgazda" is 800 hektárral rendelkezik, amit a rendszerváltáskor a felbomló téesztől vett meg. Hozzáteszi, akkoriban még számonkérték a mezőgazdasági szaktudást, képzettséget a vásárlótól, ma viszont már csak az anyagiak számítanak.

Ma már a hajdani NDK szántóterületének 25 százaléka pénzügyi befektetők kezében van

- derül ki a kisfilből. A helyiek amiatt is dühösek, mert úgy érzik, az idegeneknek nincs kapcsolatuk a régióval, a bérmunkát is számukra ismeretlenek szolgáltatják a társaságoknak. "Számukra az agrárportfólió csak egy biztosíték a gazdasági válságok idejére" - hangzik el.

A magyar földtörvény - éppen a nehezen ellenőrizhető tulajdonosi háttér miatt - nem teszi lehetővé gazdasági társaságok számára a földszerzést, és maximalizálja az egy gazdaság által művelhető földterületet. A szigorú szabályozás épphogy csak fékezi a birtokkoncentrációt, a legnagyobb földesurak 30 ezer hektárnál is több szántóval rendelkeznek.

Egyébként nemcsak a föld drágult meg az utolsó pénzügyi krízis idején. A világ minden gazdája szemtanúja lehetett a terményárak robbanásának, amikor a tőzsdecápák - otthagyva az aranyat - búzával, kukoricával, szójával kezdtek el bizniszelni az árupiacon. Ennek máig érezhető a hatása a mezőgazdasági árakra.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most extra kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu