Soha vissza nem térő lehetőséget kínálnak a most induló állami földlicitek azoknak, akik nagyobb, egybefüggő birtoktestekhez akarnak jutni. A piacon ugyanis egészen kivételes esetben lehet megvásárolni több száz hektáros nagyobb területeket, az NFA viszont most ilyeneket is elárvereztet.

Persze az állami értékesítési programban szereplő, 350-380 ezer hektárnyi föld jelentős része nem nagy, hanem elaprózott terület. A korábbi bejelentések szerint 41 ezer, három hektár alatti földrészletet adnak el nyilvános hirdetéseken és körülbelül 10 ezer, három hektárnál nagyobbat nyilvános árveréseken. Ez utóbbiak között viszont jócskán akadnak olyanok, amelyek kivételesen jó lehetőséget kínálhatnak nem csak gazdálkodási, hanem befektetési szempontból is.

Egyáltalán nem ritka például, hogy az NFA száz hektár körüli birtokokat dob piacra. Ezt máris látni, ha például megnézzük a Simicska Lajos nagybefektető érdekeltségeinek művelésében lévő állami területeket, amelyek közöl a földalap eddig több mint 14 ezer hektárt írt ki licitekre Vas és Győr-Moson-Sopron megyében, és e területek eladása már meg is kezdődött. Bár a Simicska-cégek állami földjeit sok részletben dobják piacra, közülük többet 80-100 hektáros, egybefüggő méretben értékesítenek.

MTI-fotó: Czeglédi Zsolt

Az eddig hivatalosan is bejelentett, legnagyobb állami birtok 258,8496 hektáros, vagyis csaknem 259 hektár tesz ki. A Hajdú-Bihar megyei Hajdúdorogon található területet szántó, legelő, rét és "kivett saját használati út" művelési ágként sorolják be, de mindegyik alrészlet egy helyrajzi számon szerepel. Ezt az állami földet az NFA tájékoztatása szerint a Tedej-Befektető Mezőgazdasági Kft. bérli, és 2030-ig aranykoronánként 1250 forintot fizet. A területet az állam 614,5 millió forintos kikiáltási áron hirdette meg.

Az agrárszektor.hu információi szerint tíz körüli lehet azoknak a licitre bocsátott állami birtokoknak a száma, amelyek meghaladják a 200 hektárt, a 100 hektár körülieké viszont sokkal több. Ugyanakkor számos árverési hirdetményből kitűnik, hogy az összefüggő nagyobb állami földeket - ahogy a 259 hektáros hajdú-Bihar megyei területnél is - hektáronként 2-3 millió forintért akarják eladni, amely jóval meghaladja az inkább 1-1,5 egymillió körüli, földminőségtől (aranykoronától) is függő piaci "átlagárat".

MTI-fotó: Czeglédi Zsolt

Bár a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. a vásárlóknak maximum 300 millió forintos hitelt nyújt 10-20 százalékos önerő mellett, valószínűsíthető, hogy a gazdálkodók a nagy birtokok megszerzéséért így sem mernek, vagy tudnak labdába rúgni. Nem beszélve olyan esetekről, mint a hajdúdorogi, amikor a 600 millió forint feletti vételárhoz a 300 milliós MFB-hitel is kevés. Ezért - figyelembe véve az általában hosszú lejáratú bérleti időt is, amely miatt új tulajdonosként sokáig nem lehet hozzáférni a megvett állami földekhez - a nagy birtoktestekért inkább olyan spekulánsok szállhatnak ringbe, akik megfelelnek a helyben lakó földművesek kritériumainak és/vagy kellő tőkét tudnak mozgatni a vásárlásokhoz. Másrészt - mivel az ilyen nagy állami területeket általában agrártársaságok művelik - a tőkeerős bérlőcégek tulajdonosai is megszervezhetik, hogy a meghirdetett földeket megvegyék. Ehhez több földműves vevő (családtag) kell, akik egyenként maximum 300 hektárt vásárolhatnak. Így ha tízezer hektáros nagyságrendben nem is, de több ezerhektárosban esély nyílhat a számukra ahhoz, hogy megszerezzék az állami földeket (és így jelentősen stabilizálják cégeik működését is).

A nagy tőkeigény, illetve a magas hektáronkénti kikiáltási ár ahhoz vezethet, hogy a meghirdetett nagyobb birtokok árverésein csupán egyetlen vevő jelenik meg, vagyis nem alakul ki licit a gazdálkodók távolmaradása miatt. Mindjárt ez volt a helyzet az állami földek Érden megtartott első árverésén is. Igaz, itt csak egy 20 hektáros területet vett meg az egyetlen megjelent vevő, de a földért 80 millió - vagyis hektáronként négymillió - forintot kellett fizetnie Többnyire szintén egy-egy vásárló vett részt a Simicska-féle állami földek első árverésein is.