Rengetegen támadják a mezőgazdaságot: ezzel vádolják a legtöbben

Rengetegen támadják a mezőgazdaságot: ezzel vádolják a legtöbben

MTI
Sokszor vádolják a mezőgazdaságot, hogy a fő károsítója a természetnek, de tudatosítani kell, hogy az agrárium és az abban dolgozók a teremtett világ megőrzésének küzdelmében a legnagyobb szövetségesek - jelentette ki az agrárminiszter pénteken a zalaegerszegi GreenTech 2021 Zöld Energia és Fenntarthatóság Szakkiállítás, Konferencia keretében.

Már csak néhány nap és jön az Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét - Ne hagyja ki!

A résztvevők 15% kedvezménnyel regisztrálhatnak két új májusi agrár konferenciánkra, az AgroFood 2024 és AgroFuture 2024 konferenciára!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Nagy István kifejtette, hogy a jelenlegi termelési és technológiai szinten is 850 millió ember éhezik a Földön, 2050-re pedig 2,5 milliárd emberrel többnek 30%-kal kevesebb ivóvize és 40%-kal kisebb területű termőföldje lesz. Az agrárminiszter szerint a tudomány és az új innovációk révén a csökkenő természeti adottságok ellenére is képes lesz az emberiség ezt a feladatot megoldani.

A tárcavezető kifejtette, hogy a magyar agrárpolitika jelenleg is nagy hangsúlyt fektet a természeti erőforrások védelmére és az éghajlatváltozással szembeni küzdelemre, a fenntartható mezőgazdaság előmozdítására, megfelelve az egyre erősödő fogyasztói és társadalmi elvárásoknak. A környezeti fenntarthatóság követelményei mellett a mezőgazdaságnak azonban a piac minőségi és mennyiségi kihívásainak, továbbá a versenyképességi elvárásoknak, a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság elveinek is meg kell felelnie. Az európai uniós Közös Agrárpolitika jelenlegi eszközei közé tartoznak a környezeti többletvállalások költségeit kompenzáló gazdálkodói támogatások, az ökológiai gazdálkodás ösztönzése, az erdőtelepítés támogatása, de a termeléshez szükséges infrastruktúra, technológia korszerűsítését, megújítását szolgáló fejlesztési támogatások is - emelte ki Nagy István.

Az agrárminiszter jelezte, hogy a legszélesebb kört talán az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések érik el, legutóbb 360 milliárd forint keretösszegű felhívást tettek közzé a mezőgazdasági termelők számára. Az ökológiai gazdálkodást segítő pályázati felhívás ugyancsak most jelent meg, ennek 40 milliárd forint a keretösszege. Ezekről a felhívásokról az Agrárszektor is beszámolt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nagy István kitért arra is, hogy az erdősültség növelése és az erdők gazdasági értékének növelése érdekében a Vidékfejlesztési Program keretei között több támogatási lehetőséget is biztosítanak. Eddig 112 milliárd forint erdőtelepítési támogatásról született döntés, amelynek jóvoltából több mint 25 ezer hektárral nőhet Magyarország erdőterülete. Kiemelt támogatási cél a mezőgazdasághoz kapcsolódó beruházások ösztönzése, amelyet 24 különböző pályázati felhívás támogat elkülönített forráskerettel, mintegy 168 milliárd forint hozzárendelésével. Emellett hét további felhívás az energiafelhasználás hatékonyságának fokozását, illetve megújuló energia felhasználására vonatkozó beruházásokat támogat - ismertette a tárcavezető.

A miniszter beszélt arról is, hogy a növénytermesztés a legtöbb ágazatában öntözés nélkül ma már nem valósítható meg gazdaságosan és versenyképesen. A gazdálkodók a teljes öntözési infrastruktúra kiépítéséhez és korszerűsítéséhez igényelhetnek támogatást, eddig 692 projekt részesült mintegy 36 milliárd forint támogatásban. Az öntözés jelentőségét mutatja, hogy ha jókor esik az eső, akkor a kukoricában plusz 100 milliárd forint van, ha rosszkor, akkor ugyanennyi a mínusz - érzékeltette Nagy István, milyen fontos a termelés biztonságának megoldása.

Az agrártárca vezetője arról is beszámolt, hogy a mezőgazdasági és erdészeti eredetű biomassza fontos szerepet játszik a megújuló energiatermelésében. A megújuló energia felhasználásán belül a biomassza aránya igen jelentős, 2019-ben mintegy 73 százalék volt, erőművekben, fűtőművekben és biogáz-üzemekben több mint 3,2 millió tonna biomasszát használtak fel, tavaly már 3,5 millió tonnát.

Nagyon fontos odafigyelnünk erre a területre és biztosítani a lehető legnagyobb fenntarthatósági szintet, de fel kell tenni azt a kérdést, hogy a biomassza az erőművekbe vagy a talajba kerüljön? A talaj mikroanyag-tartalma az elmúlt 50 évben a tizedére csökkent, mert elhordták róla a szerves anyagot. Ez intő jel, nagy kihívás, hogy miként biztosítható fenntartható módon a talaj termőképessége és ezzel együtt az energetikai célok kiszolgálása is

- fogalmazott Nagy István.

(A cikkben szereplő fotók az MTI/Varga György tulajdonát képzik.)

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?