Sokkal hamarabb indult útjára a földi élet, mint azt eddig hittük

agrarszektor.hu
Evolúcióbiológusok egy csoportja egymilliárd éves gombák nyomaira bukkant Kanadában. Ez azt jelenti, hogy az állati fejlődés is sokkal hamarabb indulhatott meg a Földön, mint azt korábban feltételezték. A qubit.hu cikkét adjuk közre.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Evolúcióbiológusok egy csoportja egymilliárd éves gombák nyomaira bukkant Kanadában. Egy kanadai-francia-belga kutatócsoport, amely a Nature-ben tette közzé eredményeit, Kanada sarkköri övezetében egy kőzetben akadt az ősi élet nyomaira, két 900, illetve 1000 millió éves kőzetréteg között. Noha a fosszíliákat rejtő réteg pontos kormeghatározása egyelőre várat magára, az azt közrefogó rétegek korának meghatározása alapján szinte biztosnak tűnik, hogy az ősgombáknak látszó képződmények mintegy félmilliárd évvel idősebbek, mint az eddig talált legidősebb gombafosszíliák.

Az ősi élet nyomait kutató evolúcióbiológusok régóta vitatkoznak azon, mikor alakulhattak ki az első többsejtű élőlények a földfelszínt mintegy négymilliárd évvel ezelőtt borító, először még élettelen, majd szerves molekulákkal, később pedig egysejtűekkel telített őslevesben. Az általánosan elfogadott feltételezések szerint ez legkorábban 500-600 millió évvel ezelőtt történhetett meg.

Léteznek viszont ennek ellentmondó, a többsejtű élet nyomait kétszer korábbra, 1-1,2 milliárd évvel ezelőttre datáló leletek is. Egy nemzetközi kutatócsoport például 2017-ben a Geology szaklapban igyekezett bizonyítani, hogy az ugyancsak Kanada partjainál, a Somerset-szigeteken általuk talált vörösmoszat-fosszília valamikor 1,2 milliárd évvel ezelőtt élt. Ha pedig így volt, akkoriban már fotoszintetizált, vagyis a napfény energiáját felhasználva szervetlen anyagból szerves anyagot és oxigént állított elő.

A belga-kanadai-francia kutatócsoport mostani gombalelete nemcsak azért lehet érdekes, mert gombából még nem találtak ilyen idős példányokat. Ha a mostani leletről meggyőzően bebizonyosodik az életkora, az egyúttal azt is jelentheti, hogy az állatok fejlődése is korábban indulhatott a feltételezettnél - mondta a kanadai lelet jelentőségéről a Qubitnek Zachar István evolúcióbiológus.

A gombák és az állatok, köztük is a tudomány mai ismeretei szerint elsőként a szivacsok ugyanis közös ágon kezdtek fejlődni, az eddigi feltételezések szerint közvetlenül a kambriumot megelőző időszakban. Ha a közös ősről kiderül, hogy félmilliárd évvel korábban is élt már, az egyúttal nemcsak a gombák, hanem az állati szervezetek fejlődését is jónéhány millió évvel korábbra hozhatja. Sőt, akár még az is lehetséges, hogy a szivacsoknál ősibb állati szervezetek is létezhettek, mondta Zachar.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?