Teljesen átírták az új földtörvény javaslatát

agrarszektor.hu
Nyolcvan százalékban biztosan változnak a földtörvény stratégiai jelentőségű részei, ami elsősorban nem a jogszabályhoz érkezett több mint kétszázhetven módosítóval van összefüggésben, sokkal inkább azzal, hogy tavaly decemberben az országgyűlés úgy döntött, hogy a földforgalmi törvényben foglalt szabályok sarkalatos törvénynek minősülnek - mondta a 180 percben Simon Attila István jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár. A tavaly júliusban benyújtott új földtörvény részletes vitája az Országgyűlés keddi ülésén kapott helyet. A törvényjavaslat és a benyújtott módosító javaslatok ismét éles viták kereszttüzében állt.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tisztségviselője elmondta, a földtörvény terjedelmét és tartalmát is módosítani kellett, hiszen olyan szabályok is benne voltak az eredeti javaslatban, amelyek feles törvénybe szánt technikai szabályokként készültek, így ezeket értelmetlen volna kétharmados törvényben rögzíteni.

Simon Attila István emlékeztetett arra, hogy talán ma nincs olyan jogszabály, amely olyan sokáig állt érdemi társadalmi, szakmai, politikai vita kereszttüzében, mint az elfogadás előtt álló földforgalmi törvény. Emlékeztetett rá, hogy a koncepciót több mint egy éve bocsátották társadalmi vitára, és 2012 júliusában, tehát lassan tizenegy hónapja, hogy a kormány az eredeti törvényjavaslatot benyújtotta az országgyűlésnek, azóta pedig folyamatosak voltak az egyeztetések azokkal a társadalmi szervezetekkel, akiknek véleménye volt az ügyben. Ezek szintén hozzájárultak, hogy átdolgozták a jogszabály tervezetét.

Ősszel jön az üzemszabályozási törvény

A helyettes államtitkár elmondta még, a kormány célja a magyar családi gazdaságok erősítése. Csak magánszemély vásárolhat majd termőföldet, és közülük is csak az, aki megfelel a földműves fogalomnak, vagyis rendelkezik a professzionális mezőgazdasághoz megkövetelhető szakmai és tárgyi tudással. Ez potenciálisan félmillió vásárlót jelent - tette hozzá a helyettes államtitkár. Arra a felvetésre, hogy a családi gazdaságok földbirtokának 500 hektáros felső határa helyett, egy új javaslat szerint a családtagoknak külön-külön akár 1200 hektárja is lehet, Simon Attila István azt mondta, ezt egy másik, a várhatóan ősszel elfogadásra kerülő, üzemszabályozásról szóló törvény szabályozza majd. Itt lesznek meghatározva a különböző mezőgazdasági üzemtípusok, ezek egészítik ki a földforgalmi törvényben már formálódó szabályokat.

Hatósági engedélyeztetés és földbizottságok

A 2014. május elsején hatályba lépő új földforgalmi törvény kapcsán a VM tisztségviselője hangsúlyozta, nem tudunk attól eltekinteni, hogy jövőre már tíz éve leszünk az Európai Unió tagjai, ezért formálisan minden uniós polgár egyenlő esélyekkel indul a magyar földekért, aki megfelel a földműves fogalmának. "Ugyanakkor az összes olyan jogi és eljárási technikát, gyakorlatot beépítettük ebbe a törvényjavaslatba, amelyet a nyugati államok használnak a saját földjeik védelme érdekében" - mondta.

Hozzátette: ezért lesz hatósági engedélyeztetése minden termőföldvásárlásról szóló szerződésnek, illetve "egy kicsit magyar sajátosságként" lesznek helyi földbizottságok is, amelyek minden egyes, az adott közigazgatási területen lévő földet érintő kontraktus esetében vétójoggal felérő véleményezési jogot kapnak. Nem igaz, tehát az a kritika, hogy a kormány rázúdítja az EU 500 millió állampolgárát a magyar termőföldre, a folyamat ezzel éppen ellentétes - hangsúlyozta a Kossuth Rádió műsorában Simon Attila István, a VM helyettes államtitkára.

Részletes vita az új földtörvényről

A tavaly júliusban benyújtott új földtörvény részletes vitája az Országgyűlés keddi ülésén kapott helyet. A törvénytervezet és a benyújtott módosító javaslatok ismét éles viták kereszttüzében állt.

A fideszes Ángyán József és Bencsik János egyaránt arra hívták a fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági bizottság földtörvényhez benyújtott módosító javaslata "zárójelbe teszi" a kormány eredeti előterjesztését. Ángyán József, volt agárügyi államtitkár, aki az elmúlt időszakban többször is a bírálta a javaslatot, azt mondta: meglepetten szembesültek azzal, hogy a kormány által összeállított, de bizottsági módosítónak nevezett anyaggal, egy teljesen új földtörvény került be az Országgyűlés elé, ezért az egyetlen tisztességes megoldásnak azt tartotta, ha a kormány visszavonja az eredeti javaslatot és újra kezdik az általános vitát.

Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági bizottság ülésén a kormány a bizottsági módosítón kívül nem támogatott egyetlen más módosító javaslatot sem, a testület elnöke pedig a több mint 200 előterjesztést együtt tette fel szavazásra. Azt is felvetette, hogy az eredeti szöveghez nincs értelme kapcsolódó módosító indítványt benyújtani, de kérdés, hogy a bizottsági módosítóhoz a házszabály szerint lehet-e. Az elnöklő Lezsák Sándor erre reagálva jelezte: a módosítókhoz lehet beadni a kapcsolódó módosító indítványokat.

Ángyán József felhívta a figyelmet arra: a törvényjavaslat deklarálja, hogy a nagy érdekcsoportok kikerülnek a szabályozás alól, ugyanakkor még nem ismerik az integrált mezőgazdaság-szervezésről szóló normaszöveget. Később, több felszólalásában a képviselő a helybeliség kérdését vetette fel, szerinte ugyanis lehetőség lesz arra, hogy egy cég áttegye üzemközpontját, az így áttelepült vállalkozások pedig jogosultak lesznek 20 km-es körzetben a földekre. Mint mondta, ez volt az egyik botrányköve az állami földbérleti pályázatoknak is. A kormány azt mondja, hogy a kis-közepes családi gazdaságok irányába akarja átalakítani a birtokstruktúrát, de hogy vihető ez keresztül, ha a 15-20 évre megkötött földbérleti szerződések érinthetetlenek, és ezeket zömében tőkés társaságok, nagy magángazdaságok használják - tette fel a kérdést.

Gőgös Zoltán (MSZP) úgy vélte, a kísérőtörvények - az üzemszabályozási és az integrációs törvény - nélkül értelmezhetetlen és nem igazán tárgyalható a földtörvényről szóló javaslat, amit ezért vissza kellene vonni.

Turi-Kovács Béla (Fidesz)azt mondta: a kisgazdák alapállása szerint egyetlen földforgalmi törvénnyel nem lehet elindítani az agrárreformot. Hangsúlyozta: az üzemtörvénynek, a földtörvénynek, az integrációról szóló törvénynek és a mezőgazdasági társas gazdaságokról szóló törvénynek egy kódexben kell megjelennie, de most azért támogatja, hogy a földforgalmi törvényt külön tárgyalják, mert szorít a határidő, a tulajdonjogra vonatkozó szabályokat el kell tudni fogadni kellő időben, hogy megvédjék a magyar termőföldet.

Varga Géza (Jobbik) szintén méltatlannak tartotta a javaslat előterjesztésének folyamatát, frakciótársa Magyar Zoltán pedig arra kérte a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárát, hogy kapcsolódjon be a vitába. Varga Géza szerint a kormány a javaslattal a nagyobb gazdaságok felé nyitja a terepet.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?