2022. május 25. szerda Orbán

Hírek - Föld

Újabb rejtélyek a földpiacon - Ki vette meg a földeket?

Az árak szárnyalnak, mégis meghökkentően kevés föld cserélt gazdát.
 
 

Országos átlagban 11 százalékkal nőtt 2013-ban a termőföld átlagára az előző évhez képest, a legtöbbet Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyében ért tavaly egy hektárnyi terület – derül ki a frissen publikált OTP Jelzálogbank Termőföld Értéktérkép elemezésből. Látványos trend a korábban olcsó területek felzárkózása, így a járási, vagy megyei szintű különbségek egyre csökkennek. Érdekes, hogy az árnövekedés minimálisan csökkenő forgalom mellett valósult meg; a tavalyi áralakulást vélhetően a keresleti piac és a változó jogszabályi környezet mozgatta. Az idei évben a lokális piacok kialakulása esetén, az új szabályozás eredményeként akár további áremelkedés is valószínűsíthető.

A tavalyi év a hazai termőföld további drágulását hozta: a 2012-es 10 százalékos növekedés után 2013-ban újabb 11 százalékkal emelkedett az átlagár Magyarországon, így átlagosan 695 ezer forintba került egy hektár termőföld – derül ki a frissen publikált OTP Jelzálogbank Termőföld Értéktérkép elemzésből. A művelési ágakra jellemző átlagárat az eladott hektárterületekkel súlyozva vizsgálva az árváltozást minden megyében áremelkedést látunk, 12 megyében 10% felett nőttek az árak. Megyék szintjén Győr-Moson-Sopronban, Hajdú-Biharban és Békésben volt a legdrágább tavaly a termőföld, míg Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében került a legkevesebbe átlagosan egy hektár termőföld. A legjobban, közel 23 százalékkal Hajdú-Bihar megyében nőtt 2013-ban az átlagos termőföld hektárár.

A megyék képzeletbeli hektárár-toplistáján 2012 és 2013 között látványos átrendeződést nem látunk (ld. 1. diagram). Leginkább Hajdú-Bihar és Baranya megye 3-3 hellyel való előre, illetve Somogy megye ugyanennyi helyezéssel való visszalépése említésre méltó. Három év távlatában látható, hogy a termőföld árak emelkedő üteme lényegében töretlen (egyedül Pest és Nógrád megyékben esett vissza minimálisan az árszint 2012-ben, amit azonban tavaly nagyobb korrekció követett). Tavaly a legjobban, közel 23%-kal Hajdú-Bihar megyében nőtt az átlagos termőföld hektárár.

„Érdekesség, hogy megyei és járási szinten egyaránt egyre csökken a különbség a termőföld átlagárai között, szembetűnő trend a korábban olcsó területek felzárkózása” – jegyzi meg Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. Megyei szinten így a megelőző évihez képest csekélyebb, 2,2-szeres volt tavaly az árkülönbség a legolcsóbb (Nógrád, 408 ezer forint hektáronként) és legdrágább (Győr-Moson-Sopron, 913 ezer forint) területi egység között. Járások esetében a lokális folyamatok hangsúlyosabbá válásával ugyan ez a szorzó 5,8-szoros (putnoki: 262 ezer forintos és dunakeszi 1,52 millió forintos átlagos hektárárral), ugyanakkor a különbségek 2012-höz képest itt is csökkentek; akkor 7,5-szer drágább volt a sorrend legelején álló járás. A tíz legolcsóbb járás között négy Borsod-Abaúj-Zemplén, három pedig Nógrád megyei, míg a tíz legdrágább között három Pest megyei található.

A KSH adatai szerint az ország területének 79%-a, 7,38 millió hektár művelt terület. Ennek közel 59%-a szántó, 26% feletti az erdő, bő 10%-a gyep, míg 4% alatti a szőlő, gyümölcsös, halastavak, stb. aránya. A tulajdonosi szerkezet a következőképpen alakul: ~73% természetes személyek, ~22% állam, ~3% társas szervezet, ~2% önkormányzat. A bérelt területek aránya 60-62%-ra tehető.

Ami az adásvételek számát illeti, a termőföld-piac 2013-ban minimálisan tovább bővült. A 2012-es 8 százalékos tranzakciószám növekedést ugyanakkor tavaly már csak 0,4 százalékos bővülés követte. Kilenc megyében esett vissza az adásvételek száma; 10 százalékot meghaladóan Békés és Pest megyékben. Ugyanakkor öt megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Heves, Vas és Veszprém) 10 százalék feletti volt a forgalomnövekedés. A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület alapján vizsgálva azonban már 7,3 százalékos visszaesés látszik 2013-ban. Tavaly 126 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során, melyet – a korábbi évek adatai alapján – 80-100 ezer hektárra becsült öröklés útján történő tranzakcióval kiegészítve éves szinten mintegy 210-230 ezer hektáros összforgalmat kapunk. Míg az adásvételek az egészséges tulajdonkoncentrációt segítik, az öröklések sok esetben a tulajdonok elaprózódását hozzák.

Vaskos meglepetés, hogy csökkent a forgalom
Meglepetésnek tűnik az a megállapítás, amely szerint tavaly alig nőtt a tranzakciók szám a földpiacon, a gazdát cserélt földterület pedig csökkent. Korábbi piaci jelzések szerint ugyanis az előző évekhez képest is jelentősen nőtt 2013-ban a termőföldek iránti kereslet, mivel sok pénzügyi befektető megpróbált földekhez jutni az „utolsó pillanatokban”. Az elmúlt év nyarán elfogadott, de idén május elsején hatályba lépett új földforgalmi törvény ugyanis az érdemi földvételeket már csak földműveseknek teszi lehetővé, más belföldi természetes személyek legfeljebb egy hektárt vásárolhatnak. Ezért tavaly vagy az idei év elején kellett földtulajdont szereznie annak, aki nem földművesként jelentősebb összegeket szeretett volna fektetni a még mindig biztonságosnak ítélt földpiacba.

 

Tavaly az eladott termőföld-terület művelési áganként az alábbiak szerint alakult: a forgalom 70 százaléka volt szántó, 14 százaléka erdő-fásított, 11 százaléka gyep-rét-legelő, valamint 3 százaléka kert-gyömölcsös, illetve 2 százaléka szőlő. Ez a forgalmi összetétel gyakorlatilag teljesen megegyezik a 2012-es arányokkal. Míg a szántóforgalom aránya jóval meghaladja a szántóföldi állomány (59 százalék) arányát, az erdőterületeknél (állomány 26 százaléka) pont az ellenkezője igaz, aminek oka az erdőknél magas állami tulajdonosi részarány miatti korlátozott értékesíthetőség. A gyep-rét-legelő, kert-gyümölcsös és szőlő kategóriák állományarányosan járulnak hozzá a forgalomhoz.

Tavaly a – nádas és halastó kivételével számolt – 7,27 millió hektár művelt terület 1,7 százaléka, mintegy 126 ezer hektár cserélt gazdát adásvétel útján. A termőföld-piac országos forgási sebessége (azaz az állomány-arányos forgalmi volumen; a mutató az adott ingatlanpiaci szegmens piaci aktivitását mutatja meg.) így csökkent valamelyest a 2012-ben mért 1,9 százalékról. Ami a művelési ágankénti forgási sebességet illeti, továbbra is a szőlőterületek piaca a legélénkebb 2,7 százalékos forgási sebesség, míg a másik végletet jelentő erdőterületek állományukhoz viszonyítva jóval kisebb arányban (0,9 százalék) vesznek részt a forgalomban.


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben