2017. április 25. kedd Márk

Hírek - Földpiac

Per lesz abból, ha valaki a földek miatt lefizeti a polgármestereket

Korrupciógyanús földügyeket akadályozhat meg az önkormányzatoknál az a törvénymódosítási javaslat, amely lehetővé tenné a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) számára, hogy perrel támadhassa meg a földadásvételekben hozott önkormányzati döntéseket. Ma ugyanis a képviselőtestületek úgy bírálhatják felül a megyei agrárkamarák földadásvételi állásfoglalásait, hogy azok ellen a Kúria álláspontja szerint a NAK a perképesség hiánya miatt nem indíthat pereket. Márpedig tapasztalatok szerint egyes földvásárlók a polgármestereket és a helyi képviselőket esetenként próbálják megkörnyékezni, ha adásvételi megállapodásaikat az agrárkamara nem hagyja jóvá.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Minden esetben pert indíthatna ezután a NAK, ha nem ért egyet a helyi önkormányzatok egyes földvásárlási ügyekben hozott döntéseivel. Ennek érdekében módosulna az agrárkamarai törvény, amely a köztestület számra úgynevezett keresetindítási jogot teremtene. A jogszabályi változtatásokhoz Győrffy Balázs, a NAK fideszes elnöke és Jakab István, a parlament fideszes alelnöke nyújtott be javaslatot az Országgyűléshez.

A törvénymódosítás lehetőséget nyújtana arra is, hogy önkormányzati szinten meg lehessen akadályozni a visszaélésgyanús, illetve a birtokpolitikainak tekintett célokkal ellentétes földügyeket. Tapasztalatok szerint ugyanis a földvásárlók egyes esetekben a polgármestereknél és a helyi képviselőtestületi tagoknál próbálják elérni, hogy az önkormányzatok akkor is engedélyezzék a földadásvételt, ha azt a NAK megyei elnökségei előzőleg elutasították. Ez pedig az önkormányzatoknál felveti a korrupció lehetőségét is annak érdekében, hogy a képviselőtestületek járuljanak hozzá az adásvételekhez.

MTI-fotó: Oláh Tibor

A 2014-től hatályos földforgalmi törvény szerint a megkötött adásvételi szerződésekről elsőként a NAK települési agrárgazdasági bizottságainak (TAB) kell véleményt mondaniuk azzal kapcsolatban, egyetértenek-e egy-egy konkrét adásvételi ügylettel, vagy sem. A végső szót a TAB-ok javaslatai alapján a NAK megyei elnökségei mondják ki, amelyek azonban szinte minden esetben a TAB-állásfoglalásokat hagyják jóvá. A NAK 2014 óta körülbelül 100 ezer földadásvételi ügyben mondott véleményt, amelynek 2 százaléka volt elutasító. Ez azt jelenti, hogy a TAB-ok, illetve a megyei elnökségek eddig nagyjából 2 ezer esetben nem javasolták, hogy a vevők az általuk kiszemelt földterületeket megvehessék, illetve a földhivatalok a megkötött adásvételi szerződéseket bejegyezzék.

A megyei elnökségek elutasító döntései ellen az érdekeltek kifogásaikkal az érintett települések önkormányzataihoz fordulhatnak, és itt kérhetik, hogy a képviselőtestületek írják felül a kamarai állásfoglalásokat. E ponton van meg annak esélye, hogy a lehetséges vevők esetenként befolyásolják, akár korrumpálják a polgármestereket és a képviselőket. A tapasztalatok szerint egyrészt itt érvényesülhetnek a helyi szintű személyes – rokoni, baráti – kapcsolatok, másrészt a potenciális vevők az önkormányzatoknál lobbizhatnak azért, hogy bizonyos tények felett hunyjanak szemet. Előfordult például, hogy a TAB-ok azért nem hagytak jóvá adásvételi szerződéseket, mert a vevők az előnyt jelentő helyben lakáshoz olyan lakcímeket igazoltak, amelyek nyilvánvalóan alkalmatlanok voltak emberi tartózkodásra. Az elutasított vevők az önkormányzatoknál mégis megpróbálták elérni, hogy engedélyezzék a földadásvételeket.

A NAK szerint a TAB-ok a helyi gazdálkodók véleménye alapján foglalnak állást abban, hogy egy-egy vevő vásárolhasson-e területeket egy adott településen, vagy sem. A kamara a megyei elnökségek állásfoglalását megváltoztató önkormányzati döntések jelentős részével eddig sem értett egyet, és már több száz polgári pert kezdeményezett. A bíróságok azonban eltérően ítélték meg, hogy a NAK indíthat-e pereket. Egy felülvizsgálati kérelemre pedig a Kúria nemrég azt állapította meg, hogy a köztestület ilyen ügyekben úgynevezett ügyféli jogállással rendelkezik, de keresetindítási joga nincs. Ezért a kamarai törvény módosítása most ahhoz teremtene jogi kereteket, hogy a NAK a földügyekben az önkormányzatokkal szemben törvényesen indíthasson pereket.

MTI-fotó: Oláh Tibor

A földforgalmi törvény eredetileg úgy rendelkezett, hogy a földadásvételi szerződések elbírálásához úgynevezett helyi földbizottságokat kellett volna létrehozni a településeken. E grémiumok azonban nem alakultak meg, ezért feladataikat 2014-ben a kamara megyei elnökségei vették át. Az akkori nyilatkozatok szerint a megyei elnökségek a földbizottságok szerepkörét átmenetileg kapták volna meg, de e teendők végül az agrárkamaránál „ragadtak". Ebben szerepet játszott az is, hogy a magyar földforgalmi törvény miatt indított uniós kötelezettségszegési, illetve Európai Bírósági eljárások még nem zárultak le. Ugyanakkor az agártárca vezetői az utóbbi időszakban több olyan értelmű nyilatkozatot tettek, hogy a földbizottsági feladatokat az uniós földügyi eljárások kimenetelétől függetlenül is a NAK-nál kívánják hagyni.

Az elmúlt években különösen nagy jelentősége lett annak, hogy egy-egy településen ki vásárolhat meg egyes földterületeket. Egyrészt a földforgalmi törvény szűkítette a földvásárlók körét, és csak földműves természetes személyeknek engedélyezte a földszerzéseket. Ezért többen például aranykalászos gazdaképzésen vettek részt, hogy a földművesség új kritériumainak megfeleljenek. Másrészt az eddigi földművesek között is küzdelem alakult ki a földekért, mert sok településen kevés az eladó terület, illetve a földek a gazdálkodás mellett továbbra is jó befektetési-vagyonképző lehetőségként szolgálnak. Ez is komoly oka lehet annak, hogy egyesek akár korrupció árán is megkísérelhetnek megvásárolni bizonyos földterületeket.

Kapcsolódó cikkek


 

A címlapról ajánljuk

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ