2017. szeptember 26. kedd Jusztina

Hírek - Földpiac

Vége a jó befektetésnek? - Durván eshet a földek ára

Harmadával is csökkenhet az európai termőföldek összértéke akár már rövid távon a felmelegedés miatt. A legrosszabbul Olaszország járhat, ahol 120 milliárd eurós értékvesztésre számíthatnak a legrosszabb esetben, de Magyarországon is érdemes lesz új szemléletet vinni a gazdálkodásba.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Nemcsak a termést, de a termőföldet is sújtani fogja a globális klímaváltozás – erre a következtetésre jutott egy közelmúltban készült uniós tanulmány. A felmelegedés még ebben az évszázadban az európai termőföldek akár 32 százalékos „leértékelődését” okozhatja.

Elsősorban a déli államok veszélyeztetettek, ahol már 1 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés is 9 százalékos értékvesztéshez vezethet. Mindez komoly kihívások elé állítja az európai közösséget, amely 2020 után amúgy is a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjára készül. Szemléletváltásra lesz szükség a víz- és földhasználatban, illetve mellette az agrárpolitikában, a támogatások elosztásában, hogy a károkat minimalizálni tudják.

A felvázolt modellek szerint a 2100-as esztendőig 5 százalékos értéknövekedéstől 32 százalékos csökkenésig bármi előfordulhat a termőföldek esetében. Kisebb az esély tehát a pozitív forgatókönyvre, ráadásul néhány országnak biztosan csak negatív következményekkel kell majd szembenéznie.

A legrosszabbul Olaszország járhat, ahol egészében 120 milliárd eurós (71 százalékos) értékvesztéssel lehet kalkulálni, vagyis az olasz földek ára a harmadára zuhanhat. A magyar gazdák sem dőlhetnek nyugodtan hátra, hiszen máris gyakoribbak nálunk az aszályok, a szélsőséges időjárási jelenségek, mai klímánk pedig a 30-40 évvel ezelőtti bolgáréhoz hasonlít leginkább, vagyis komoly kihívások várnak ránk a jövőben.

A magasabb átlaghőmérséklet, a gyakoribb aszályok stresszelik a növényeket, lerontják a termésátlagokat, kiszárítják a talajt, az enyhe telek pedig a kártevők, kórokozók elterjedésének kedveznek. A gyengébb minőségűvé vált földeken a gazdálkodók kevésbé értékes növényeket tudnak termeszteni, valamint alacsonyabb termésmennyiséget képesek produkálni. A tanulmány többféle – súlyos, átlagos, enyhe – kimenetet is végigvezet, egészen a 21. század legvégéig. Az alapul szolgáló adatsorokat 15 uniós ország 41 ezer farmjáról gyűjtötték össze.

Országonként természetesen eltérő hatásokkal kellene számolni, annyi viszont bizonyos, hogy a dél-európai térséget fogja sújtani legkomolyabban a probléma. Némi felmelegedés ugyanis északon akár jótékony hatással is lehet a termelésre, bár azon a vidéken meg az enyhüléssel járó több csapadékra nincs szükség.

A tanulmány készítői kiemelik, hogy a kormányok hatékony intézkedésekkel, megfelelő agrárpolitikával mérsékelni tudják a károkat. Új technológiák kifejlesztésére, ellenállóbb növény- és állatfajok meghonosítására, elterjesztésére van szükség. A legfontosabb „inputanyagnak” számító víz használatának ésszerűbb szabályozása is kulcsfontosságú, amiben a jelentős bázisokkal rendelkező Magyarország máris óriási lemaradásban van.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

Agrometeorológia

IDŐJÁRÁSA

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu