Elképesztő, ami a magyar földeken történik: ehhez jobb, ha minden gazda hozzászokik

Veres Virág Cintia2022. május 23. 06:00

Vasvillák, kapák, csizmák, zúgó-búgó traktorok - ha ezeket a szavakat meghallja valaki, akkor azonnal a mezőgazdaság, azon belül is egy gazda jut eszébe. Ez azonban ma már egyáltalán nem igaz, hiszen nagyon komoly szaktudást, precizitást és tapasztalatot igénylő területről van szó. Az egész világ rohamos tempóban fejlődik, és ez alól bizony az agrárium sem kivétel. Egyúttal a népesség és az igények is egyre csak növekednek, melyeket fejlődés nélkül nem lehetne kielégíteni, arról nem is beszélve, hogy a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási körülmények is folyamatos kihívások elé állítják a gazdákat. A precíziós gazdálkodás segítségével viszont át lehet lépni azokat a bizonyos akadályokat.

A mezőgazdaságot csak úgy lehet erős alapokra helyezni, ha a tudást és a technológiát folyamatosan fejlesztik. Hazánk jó irányba halad efelé, és úgy tűnik, hogy a fiatalabb generációk számára is egyre vonzóbb az agrárium, persze nem véletlenül. A régi idők elmúltak, ma egy gazda már nem kaszál fél napon keresztül a földeken, hanem a legmodernebb gépeket vezeti, kezeli. De mi kell ahhoz, hogy valaki ezzel foglalkozhasson? Mennyire nyitottak a termelők? Miért lenne fontos, hogy még jobban elterjedjen a különböző ágazatokban? Mi köze lehet a valóságshow-nak a mezőgazdasághoz? Dr. Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézetének agrárdigitalizációs szakemberének segítségével ezeknek, és sok minden másnak is utánajárt az Agrárszektor. 

E nélkül nincs jövője az agráriumnak

A modern gazdálkodás alapja az adat. Egyre több helyen halljuk, hogy adat alapú gazdálkodást kell folytatni, az adatok gyűjtése, feldolgozása és értelmezése viszont mindenképpen digitális alapon kell, hogy megtörténjen. Az emlékeken, szokásokon és megérzéseken alapuló gazdálkodás már a múlté, a jelen gazdálkodása igenis adat alapú, ahol a döntéseket az adatok felhasználásával, azokat információvá formálva tudja meghozni a gazdálkodó, illetve az agronómus

- mondta Dr. Milics Gábor.

A szakember hozzátette, hogy a magyar gazdálkodók körében lényegében már mindegyik ágazatban lehet látni jó gyakorlatokat a digitalizációra. A modernizációnak folyamatosnak kell lennie, hiszen a versenyképességet csak így lehet megőrizni, és csak így lehet folyamatosan megfelelni a folyton változó korparancsoknak.

Mi a helyzet a gazdákkal?

A statisztikai adatok sok mindent eltakarnak, ezért nehéz számszerűsíteni, de ki lehet jelenteni azt, hogy a fiatal gazdálkodók és a fiatalosan gondolkodó idősebbek egyaránt nyitottak a modernizációra. A kényelmi funkciókon túl a bonyolultabb eszközök kezelése és megoldások elsajátítása se lehetetlen küldetés, de kétségtelen, hogy sok kihívást rejt a digitalizációra történő átállás. 

Az azonban látszik, hogy aki egyszer belekóstolt az új technológiák világába, annak, ha ez megtetszik, utána folyamatosan azon töri a fejét, hogy hogyan lehet jobbá tenni a gazdálkodást.  

Hol tart ma a precíziós gazdálkodás Magyarországon?

Ebben az esetben nem igazán lehet általánosítani, hiszen nagyon változatos képet mutat a hazai agrárdigitalizációs, precíziós gazdálkodási helyzet. Vannak olyan gazdaságok, ahol a digitális megoldások alkalmazása semmilyen szinten nem jelenik meg, de vannak olyanok is, amelyek európai keretek között is megállják a helyüket. 

Talán a legjobban úgy lehetne ezt kifejezni, hogy teljesen vegyes a kép. Ami viszont örvendetes, az az, hogy az érdeklődés egyre nagyobb, mind a szolgáltatók, mind a felhasználók látják a potenciált, és egyben a szükségét annak, hogy valamilyen szinten adat-alapúvá változtassák a gazdaságokat, és információra alapozottan szülessenek meg a döntések, ne megszokás, vagy az eddigi gyakorlatok alapján.  

Fiatalok és a modernkori mezőgazdaság

A Növénytermesztési-tudományok Intézetének agrárdigitalizációs szakembere lapunknak elmondta, hogy a "fiatalok" több csoportba sorolhatók: mivel a digitális eszközök használatához ők már egyszerűbben szoktak hozzá - esetleg a legfiatalabb korosztály már mindennaposan használja a digitális megoldásokat -, a modern eszközök használata nekik nem akkora akadály. Persze az eddig nagyrészt mechanikus megoldásokon alapuló mezőgazdasági gépek átalakulása nagy kihívás, hiszen rengeteg elektronikai eszközzel kell megismerkedni, és a hibakeresés kellően nagy kihívás, de ha az eszközök hibátlanul működnek, akkor a munka nagyságrenddel kényelmesebb, ráadásul úgy, hogy folyamatos visszajelzés érkezik az elvégzett munka minőségéről is. Érdemes azonban egy fontos dolgot kiemelni: a "fiatalok" nem feltétlenül értelmezhető az agráriumban, rengeteg olyan korban idősebb gazdálkodó van, aki felfogásában bőven a fiatalok közé tartozik.

A vasvillás, gumicsizmás paraszt

A modernkori agrárium igen nagy szaktudást és tapasztalatot igényel, ám mindezek ellenére még mindig hallhatjuk, hogy a mezőgazdasági munka egyenlő a gumicsizmával, kapálással, trágyázással és a vasvillával. 

Hogy a köztudat mit gondol a mai gazdálkodókról, azt elég sok esetben a tudatlanság szüli, vagy a valóságshowba csomagolt hamis kép. Az erőgépek kezelése ma már nagyon komoly tudást és gyakorlatot igényel, sok esetben a gépek fülkéje ma már inkább hasonlít egy pilótafülkéhez, mint egy kényelmetlen, poros régi eszközhöz. Elég csak a gépek árát megnézni, és egyből kiderül, hogy a "gumicsizmás" kép mennyire hamis. Kétségtelen, hogy az agrárium fejlődése ezt a képet már rég túlhaladta, aki még mindig ilyen sztereotípiákkal él, az nagyon nem ismeri a jelenlegi vidéki életet  

- vélekedett Dr. Milics Gábor.

Nem árt a folyamatos tanulás sem

A szakembertől megtudtuk, hogy ha csak egy-egy gép kezelőjeként szeretne valaki megélni ma - és a modern gépek kezelőire óriási szükség van most az agráriumban -, akkor egy szakirányú középiskolai végzettség is elegendő. Persze, nem árt, ha van arra igénye a gépkezelőnek, hogy folyamatosan tovább képezze magát, hiszen a gépekben található monitorok, folyamatosan fejlődnek, így a gépkezelőknek is rendszeresen újra kell tanulniuk egy-egy gép használatát. Viszont, ha nemcsak a gépkezelői szinten, hanem a gazdaságot teljesen átlátó vezetőként is értelmezzük a felhasználót, akkor az egyik legösszetettebb feladatokat kell ma a gazdáknak megoldaniuk:

Egy kicsit agronómusok, egy kicsit gépészek, egy kicsit elektronikai szakemberek, térinformatikusok, kereskedők, közgazdászok, és sokáig sorolhatnánk, hogy mi mindent kell átlátni ahhoz, hogy sikeres gazdálkodók legyenek. Mindenkinek a maga szintjén kell a tudást megszereznie, erre számos lehetőség van. Ha valaki rendelkezik az alap agrárképzettséggel, akkor érdemes a tudását kiegészíteni egy precíziós szakmérnöki képesítéssel, amire jelenleg hat felsőoktatási intézményben is lehetősége van.
Címkék:
mezőgazdaság, fejlesztés, mezőgazdasági-gépek, magyarország, mezőgazdasági-gép, precíziós, precíziós-gazdálkodás, digitalizálás, digitalizáció, fejlődés, modernizáció, precíziós-technológia, precíziós-eszköz, mezőgazdasági-drón, magyar-agrár-és-élettudományi-egyetem,