Ha a Brexit miatt hazamennek az idénymunkások, robotok fognak dolgozni

agrarszektor.hu
Európai idénymunkások nélkül a brit mezőgazdaság rövidtávon halálra van ítélve. A Brexit az ottani agráriumnak sem jön jól, hiszen a gazdálkodóknak százezres nagyságrendű kieső munkaerőt kellene miatta pótolniuk. Egyesek szerint jó megoldás lenne az erőltetett ütemű robotizálás, ám a mezőgépgyártó cégek ellenérdekeltek abban, hogy újfajta eszközöket fejlesszenek, és ezzel lerontsák a saját piacukat.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Anyagi szempontból részben előnyös lesz a britek számára, ha a közös piacon maradással kapcsolatos különalkuk nélkül lépnek ki az EU-ból. Bizonyos számítások szerint például hektáronként mintegy 8 euróval csökkenhetnek emiatt a tagállami agrártámogatási keretek, ami természetesen Magyarországot is rosszul érintené. Ugyanakkor az olcsó (jelentős részben kelet-európai) idénymunkásokat sem lesz könnyű pótolniuk a brit gazdáknak. A legmerészebb tervek arra irányulnak, hogy robotokkal helyettesítsék majd a hiányzó munkaerőt.

A gépesítés térhódítását a szezonális munkások bérnövekedése is elősegítheti, illetve az a tény, hogy egyre nehezebb megfelelő alkalmazottakat találni a zöldség- és gyümölcsszüretek, valamint más betakarítási feladatok idejére. Az állattartásban a robotok ma már megszokott látványnak számítanak (gondoljunk csak a fejőgépekre), de alighanem rövidesen meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal is, hogy az alma, paradicsom, paprika és más hasonló finomságok emberi kéz érintése nélkül, gépek által felügyelt minőségben kerülnek majd az asztalunkra.

Angliában mindezt nemcsak a technikai haladás, de a szükség is kikényszerítheti. A Brexit bejelentése óta a font sokat gyengült, így a szigetországi fizetések már nem olyan vonzók a kevésbé tehetős országokból érkező munkaerő számára. Statisztikai adatok szerint a brit mezőgazdaságnak évente 85-90 ezer idénymunkásra van szüksége, és mellettük 250 ezer olyan állandó alkalmazottat foglalkoztat, akiknek bő háromnegyede jelenleg az EU-ból érkezett. Ha ezeknek csupán a 20 százaléka dönt úgy, hogy a Brexit után inkább hazatér, akkor a briteknek további 50 ezer kieső embert kell pótolniuk.

Az egyik megoldást a szenzorokkal, 3D-kamerákkal dolgozó robotok jelenthetnék, amelyek a színük alapján automatikusan felismerik, ha egy zöldség vagy gyümölcs már beérett, és óvatosan le is tudják azt szüretelni. A technológia már létezik, bár egyelőre nem túl gazdaságos, viszont gyorsan azzá válhat, ha több tízezernyi szezonális munkást kell majd kiváltani velük. Gondot jelent, hogy a gépek egyelőre harmadakkora sebességgel képesek dolgozni, mint az emberek, ugyanakkor a lemaradásukat jelentősen csökkenthetik azáltal, hogy éjjel-nappal, megállás nélkül képesek betakarítani a zöldséget és gyümölcsöt.

A precíziós gazdálkodásban használt "okos" munkagépeknél is sokkal keresettebbé válhatnak a következő években a kisebb méretű mezőgazdasági robotok - véli Simon Blackmore, a nyugat-angliai Harper Adams University professzora. Ugyanakkor azt ő is elismeri, hogy a nagy mezőgépgyártóknak nem feltétlenül éri meg ilyen hi-tech "kütyük" fejlesztésébe fektetniük, hiszen azok könnyen elvehetik a piacot a nagyobb profittal árusítható eszközeiktől. Angliában például nemrég egy eperszedő gép megalkotásához csak egy nagy gyümölcstermesztő cég támogatását sikerült elnyerniük, olyan vállalkozót viszont nem találtak, aki tömeggyártásban piacra is dobná az eszközt.

Más területeken ugyanakkor máris komoly előrelépések mutatkoznak. A Tesco beszállítójának számító, gyümölcstermesztéssel foglalkozó Adrian Scripps Ltd. például úgy hajtott végre 4 millió font értékű fejlesztést a csomagolás terén, hogy mindez nem járt pluszmunkaerő felvételével. Az almáikat ma már robotok csomagolják és teszik raklapokra, percenként 20 csomagot varázsolva szállításra késszé. A cég 100 állandó dolgozójának több mint fele EU-állampolgár, és mellettük a 220 szezonális szedőmunkás szinte mindegyike. A jelentős beruházások ellenére James Simpson ügyvezető igazgató úgy gondolja, hogy európai idénymunkások nélkül rövidtávon a brit mezőgazdaság halálra van ítélve.

Az, hogy a szigetországiak maguk végezzék el a betakarítást, lényegében szóba sem jöhet. Egyrészt azért, mert ezek alulfizetett munkák, másrészt nincs a feladatra alkalmas munkaerő sem. Ma már nem divat, hogy a gyerekek - akár a nyári iskolaszünetben - idénymunkára szegődjenek el, és a munkaképes nők többsége sem "ráérő" háztartásbeli, hanem teljes állásban dolgoznak. Ráadásul az a trend sem kedvező, hogy Angliában egyre kevesebb és egyre nagyobb méretű gazdaságok működnek, így sok esetben már az alkalmazottak szállítása is komoly logisztikát igényel.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?