Óriási változás jön a magyar földeken: nincs mese, erre jobb, ha mindenki felkészül

agrarszektor.hu - 2022. május 13., 6:00
A jövő mezőgazdaságának nemcsak erős támasza lesz az adat és az adatgyűjtés, de a döntéshozatal hatékonysága és az egész tevékenység eredményessége azon fog múlni, milyen adatokkal rendelkeznek az ágazat szereplői, azokból milyen információkat tudnak előállítani, és ezeket az információkat hogyan tudják beépíteni a hosszútávú stratégiájukba és a mindennapi rutinjukba. A 2022-es PREGA konferencián a meghívott szakemberek ismertették, milyen új adatgyűjtési, -feldolgozási és döntéstámogató rendszerek állnak a gazdálkodók részére, milyen alkalmazásokkal tehetik könnyebbé a mindennapjaikat, mely szolgáltatások közül válogathatnak már most, illetve melyek állnak majd a rendelkezésükre a jövőben ahhoz, hogy a kockázataikat mérsékeljék, a terméshozamaikat pedig optimalizálják.

Varga Péter Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszergazdasági adatközpontjának vezetője arról beszélt, hogy az, hogy sok adat van, önmagában még nem elég, mert ezekből elő is kell állítani az információt a vezetői döntésekhez, minőségi információt pedig csak sok és összekapcsolható adat segítségével lehet létrehozni. Ahogy Varga Miklós Péter fogalmazott, ebben a versenyben az fog nyerni, aki úgy tudja összekötni ezeket az adatokat, hogy reális farmmenedzsment döntéseket tudjon hozni.

Ez a fajta információ humán eszközökkel azonban nem hozható létre. Éppen ezért szükségessé vált a mesterséges intelligenciák alkalmazása. Ezeknek meg lehet adni, milyen szempontok szerint gondolkozzanak, és az adatok és (az azokból kinyert) információk feldolgozása vezet majd el ahhoz, hogy megfelelő döntési alternatívákat tudjunk kidolgozni. Ehhez viszont az kell, hogy a rendszerek képesek legyenek kommunikálni egymással

- mondta el Varga Péter Miklós.

A szakember beszélt arról is, hogy az üzemek, a közigazgatás, a kutatás, az üzleti szolgáltatók és a fogyasztók adataiból létrejövő agrár adattér, az adatok gyűjtése, tárolása, feldolgozása és hozzáférése a nemzeti agrár ágazatok versenytényezőjévé vált. Az agrár adattér működése ma már uniós és nemzeti, valamint a termékpálya és a gazdaságok szintjén is stratégiai kérdés.

Dr. Gál András Levente, a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont (NATUK) ügyvezetője kiemelte, bár ma még az a cél, hogy legyen rendes, mérhető és feldolgozható adatunk, maga az adat és az adatgyűjtés nem cél, hanem eszköz. A szakember beszélt arról is, hogy az adatgazdaság beindításához szükséges tudatos adathasználat új eszköze az adattárca, ami egy olyan természetes és jogi személy azonosításához kötött önálló alkalmazás, amely felhasználója számára lehetővé teszi, hogy a róla tárolt adatait azonos körben megossza, hiteles hozzájárulást tegyen, valamint pénzügyi és/vagy szolgáltatási és/vagy adattranzakciókat hajtson végre. Dr. Gál András Levente ismertette, hogy az agrár (precíziós) adattárca öt kiemelt területen - öntözés és vízkészlet gazdálkodás; állattartáshoz kapcsolódó állami és termelői adatok összekapcsolása és megosztása; szén-dioxid egyenérték egyenleg; növényvédelmi adatok átadása, elemzése és értékesítése; valamint kiszámítható finanszírozási háttér - támogatják a gazdasági és technológiai döntéseket, gyorsítják a folyamatokat és új forrásokat nyitnak. Ahogy a NATUK ügyvezetője kiemelte, a Digitális Jólét Program 2030 új megoldásokat nyújt a digitalizáció teremtette globális kihívások és lehetőségek hatékony értelmezéséhez, elemzéséhez.

Detre Miklós a Magyar Államkincstár (MÁK) elnökhelyettese elmondta, hogy 2021-ben több mint 800 milliárd forint támogatás kifizetésében tudtak közreműködni, ezek közül pedig kiemelkedtek az egységes kérelem keretén belül igényelt közvetlen terület- és állatalapú támogatások. A szakember emellett beszélt arról is, hogy 3 éve mind a hazai, mind az uniós jogszabály lehetőséget biztosít rá, hogy a beadás után is lehessen segíteni a gazdáknak, így lehetővé vált a beadott kérelem előzetes ellenőrzése, ahogy az is, hogy a gazdák szankciómentesen módosíthassák a beadott kérelmet. Detre Miklós a tavaly elindított mobilGAZDA alkalmazás kapcsán elmondta, hogy nemcsak ügyfélszolgálati és tájékoztatási funkciókkal rendelkezik, de a határidők megjegyzésében és kezelésében is segítséget tud nyújtani a felhasználóknak. Az applikáció ezen kívül lehetővé teszi a parcellaadatok megtekintését és geo-referált fényképek készítését, de földterületmérésre is használható, valamint egyes elektronikus bizonylatok beküldésére is. Ez utóbbiak ugyan még nem váltják ki az egységes kérelem iránti igényléseket, de nagymértékben segítik azok benyújtását. Detre Miklós elmondta, hogy remélhetőleg hamarosan döntés fog születni a 2021-es év végén beadott magyar KAP stratégiai tervét illetően, amellyel kapcsolatban az Államkincstárnál arra számítanak, hogy ebben lesznek olyan vállalások, amelyeket le lehet majd fedni a mobilapplikációval.

A Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) és kormányzat új, műholdas távérzékelési feladatokért felelős szervezete, a Földmegfigyelési Operatív Központ (FOK) működését ismertette Dr. Sik András, a Lechner Tudásközpont Kft. térbeli szolgáltatások igazgatója, aki elmondta, hogy a 2018. január 1-jén indult és 2022. május 31-ig tartó FIR projekt célja az volt, hogy egy földmegfigyelési adatinfrastruktúrát és hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat alakítsanak ki. Vagyis az Európai Űrügynökség (ESA) műhold-felvételeinek segítségével a közigazgatás, a szakemberek és a társadalom ellátása naprakész földmegfigyelési adatokkal. A szakember elmondta, hogy a hatályos jogszabályok értelmében a FIR létrehozása, fenntartása és fejlesztése állami feladat, ám a FOK működtetése közfeladatnak számít. Noha a FIR által létrehozott adatbázis nem közhiteles, aki az abban szereplő adatokat vitatja, annak kell bizonyítania, hogy tévesek. Dr. Sik András a FOK kapcsán közölte, hogy a szervezeti egység szakmai feladatai közé tartozik - egyebek mellett - a FIR operatív-szakmai irányítása, valamint üzemszerű működésének biztosítása, a felső vezetői döntéstámogatás, ad hoc elemzések és háttéranyagok készítése, valamint új elemzési eljárások kidolgozása, emellett pedig az Űrfelvétel Megrendelő és Érkeztető Rendszerhez (ÜMÉR) kapcsolódó feladatokat is ellát. A FIR a műholdas adatokat a Setinel-1 és Sentinel-2, valamint Copernicus Sentinel-3 és a Copernicus Sentinel-5P műholdaktól kapja. A műholdképek felhasználhatóak erdészeti, vízügyi és katasztrófavédelmi (tűzveszély) elemzések készítésére, de a jövőben belvíz-gyakorisági és vetésszerkezeti térképet is lehet majd készíteni ezek alapján.

Horváth Gyula, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Megfigyelési Főosztályának szakmai elnökhelyettese ismertette, hogy az elmúlt években a természeti csapások megközelítőleg 90%-a volt köthető az időjáráshoz, melyek következtében a felmerülő gazdasági károk minden addigi rekordot felülmúltak. Az időjárási, éghajlati eredetű mezőgazdasági kockázatok mérséklésének szempontjából éppen ezért kiemelkedő fontosságú a meteorológiai adatok, információk hatékony felhasználása a megfelelő döntések meghozatala érdekében. A szakember beszélt arról is, hogy az OMSZ korábbi finanszírozási struktúrája hogyan akadályozta a meteorológiai információk széleskörű, hatékony felhasználását, majd beszélt azokról az uniós irányelvekről (az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK, valamint a 2019/1024) is, amelyek nagy értékű adatoknak nyilvánították a meteorológiai adatokat, és arról a 2021-es (353/2021. (VI.24.)) kormányrendeletről, amely aztán rendezte az OMSZ helyzetét. Horváth Gyula kiemelte, hogy a technika fejlődésével jelentősen megnőtt az alacsony fenntartású meteorológiai mérőeszközök száma, a speciális szenzoros, így az agrometeorológiai hálózatok száma pedig kifejezetten megugrott, jelenleg pedig több tízezer meteorológiai szenzor üzemel országszerte. A meteorológiai adatok számos forrásból származnak: ezek közé tartoznak például a professzionális meteorológiai adatok, az agrometeorológiai adatok, az okos otthonok és más okos eszközök adatai, de a lista a végtelenségig folytatható. A szakember végezetül kifejtette, hogy a big data megoldásokkal milyen kiaknázható lehetőségek rejlenek a meteorológiában, és hogy ezek milyen előnyökkel járhatnak, illetve milyen nehézségek merülhetnek fel az alkalmazásuk során.

Arra azonban nagyon oda kell figyelnünk, hogy ha rosszul tanítunk be egy okos rendszert, annak a következményei beláthatatlanok lesznek

- szögezte le Horváth Gyula.

Várszegi Gábor, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) osztályvezetője a TalajWebet ismertetve elmondta, hogy ez egy olyan tudásbázis, amelynek kialakítása a Nébih és a MATE feladata, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) pedig támogatást nyújt nekik ebben. A TalajWeb egy olyan informatikai rendszer, amely alkalmas a magyarországi talajlaboratóriumokban keletkező adatok automatikus gyűjtésére, minőségi ellenőrzésére, rendszerezésére és adatbázisba illetsztésére. A talajinformációk egy központi adatbázisban kerülnek tárolásra, amely így egy idősoros adatbázissá fejlődik. A szakember emlékeztetett, hogy a talaj feltételesen megújuló természeti erőforrásnak számít, állapotának romlása nagyon gyors lehet, kialakulási és regenerációs folyamatai azonban rendkívül lassúak, ezért a talajok megőrzése állandó és tudatos tevékenységet követel. Annak érdekében, hogy a talaj termelékenysége fenntartható legyen, elsősorban azt kell meghatározni, hogy a hazai talajtani és klimatikus viszonyok között mely intézkedések, előírások szolgálják ezt a célt. Várszegi Gábor rámutatott, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikájában a talaj az egyik leginkább veszélyeztetett természeti erőforrás, mind az unióban, mind Magyarországon.

Éppen ezért adatokra van szükség a talajok állapotáról, méghozzá olyan formában, ami összeköthető a talajt érintő beavatkozásokkal és intézkedésekkel

- mutatott rá Várszegi Gábor.

A szakember elmondta, hogy Magyarországon évente közel 200 ezer mintát nyújtanak be talajvizsgálatra, amelyeken megközelítőleg 1,5 millió vizsgálatot végeznek el, ám ez a hatalmas adatmennyiség jelenleg nincs egységesítve és felhasználva. A TalajWeb program keretén belül azonban a talajvizsgálatokat végző laboratóriumok egy központi adatbázisba töltenék fel az eredményeiket, amelyekből aztán információkat lehetne előállítani. Várszegi Gábor beszélt arról is, hogy a szolgáltatás egyik kritériuma az lenne, hogy ne rójon többlet adminisztrációs terhet a termelőkre és a szaktanácsadókra. A Nébih osztályvezetője emellett ismertette, hogy milyen adatfeltöltési lehetőségekben gondolkodnak a rendszert illetően, valamint azt is, hogy kik és milyen jogosultsággal rendelkeznének az adatok megismerését illetően. Jelenleg a rendszerhez való csatlakozással kapcsolatban megkeresett 58 laboratóriumból 26-an jeleztek vissza, a válaszadók többsége pozitívan állt a kérdéshez.

Dr. Goda Pál, az Agrárgazdasági Intézet (AKI) ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az intézet célja alapvetően kettős: szakpolitikai elemzéseket készítése és tanácsadás, valamint adatgyűjtést az agrárszektorról a termelés, a feldolgozás és az értékesítés tekintetében. Ezeken belül elemzéseket, jelentéseket és hatásvizsgálatokat készítenek, valamint döntéselőkészítő munkát is végeznek. Az AKI részét képezi - egyebek mellett - a Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat (FADN) és a Piaci Árinformációs Rendszer (PÁIR) is, a Gazdaságfenntarthatósági Információs Hálózat (FSDN) pedig még fejlesztés alatt áll. Dr. Goda Pál elmondta, hogy a FADN az EU eszköze arra, hogy a mezőgazdasági üzemek jövedelmét és a KAP hatását értékelje. Ez a rendszer elsősorban könyvelési adatokat használ, a gazdák önkéntes részvételén alapul, az adatgyűjtés pedig anonim módon történik. A FADN adatokkal lehetőség nyílik az unióban az üzemi jövedelmek alakulásának nyomon követésére, hatásvizsgálatok és szakpolitikai elemzések készítésére, a változó piaci feltételek hatásainak felmérésére, a költségvetés tervezésére, modellezésre (azaz előzetes és utólagos elemzések készítésére), valamint kutatási projektek megtervezésére. A szakember beszélt arról is, hogy az AKI még korábban egy, a bankszektor számára is hasznos eszközt fejlesztett ki, ez a Mezőgazdasági Cash flow Kalkulátor. Dr. Goda Pál végül ismertette, hogy a készülő Gazdaságfenntarthatósági Információs Hálózat (FSDN) működése során az ágazati, a környezeti és a társadalmi adatokból milyen elemzéseket lehet majd készíteni, illetve beszélt arról is, hogy az FSDN remélhetőleg 2023 decemberéig el fog készülni.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a MATE stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese arról beszélt, hogy miért szükséges egy, az innovációt és az oktatást támogató adat ökoszisztéma létrehozása a egyetemen. Az Élelmiszergazdasági Adatközpont egy olyan informatikai környezetet, adatalapú keretrendszert és szolgáltatásokat biztosít a különböző digitális és adat alapú innovációk fejlesztéséhez és integrált használatához, amelyek hozzájárulnak a MATE adat alapú működéséhez és az agrárium, valamint az élelmiszergazdálkodás hatékonyságának növeléséhez. A szakember beszélt arról is, hogy a magyar agráriumban elsődleges fontosságú az ágazat hatékonyságának növelése, 2050-re pedig egy 60%-os kibocsátás-növekedés elérése. Ehhez viszont az kell, hogy az adatalapú, innovatív és digitális megoldások beépüljenek a hazai agrárgazdaság termelési és döntéshozói folyamataiba. Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid elmondta, hogy a MATE célja képzések indítása a digitális technológiák megismerésére és kipróbálására, az innovációs környezet biztosítása az agrár 5.0 robotizált megoldások fejlesztésére és szaktanácsadói szolgáltatások nyújtása a technológiák üzemi szintű adaptációira. Ehhez a Digitális Agrárakadémia és a tanácsadói hálózat fejlesztésére, a digitális és adat alapú, valós igényekre alapozott innovációs fejlesztésekre, kutatóintézetekre és tangazdaságokra lesz szükség, valamint az agrárgazdaság georeferált, időben elhatárolt adatainak elérésére, feldolgozására és felhasználására. Az Adatközponttal kapcsolatban a MATE stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese elmondta, hogy a céljuk digitális és adat alapú innovációk fejlesztéséhez, illetve a valós környezetre alapozott képzésekhez és szaktanácsadói szolgáltatásokhoz szükséges adatigények kiszolgálásához szükséges számítási teljesítmény (szuperszámítógép), informatikai környezet és mesterséges intelligencia megoldások biztosítása, továbbá adat alapú szolgáltatások fejlesztése és működtetése. Ehhez pedig az agrártermelés és az élelmiszeripar releváns adatainak gyűjtése és egy adat tóba (data lake) rendezése lesz szükséges, valamint a MATE oktatási, kutatási, szaktanácsadási, és tanüzemi működésének adat alapú támogatása, részvétel a K+F+I projektekben és az adatok megosztása.

Elő László, az Infobex Kft. rendszermérnöke arról beszélt, hogy hogyan zajlik a kommunikáció a műholdak és a roverek között. Ez utóbbiak nemcsak a Hold- és Marsjárókat jelentik, hanem minden olyan végfelhasználó járművet, amelyek az RTK rendszerben benne vannak. A szakember emellett ismertette a 2021-ben az AXIÁL Kft.-vel közösen elindított mAXI-NET 2.0 rendszert, ami egy országos lefedettségű korrekciós jelrendszer. Az 1.0-ás változattal szemben, amely csak két műholdcsoportot, az amerikai GPS-t és az orosz GLONASS-t látta, a mAXI-NET 2.0 már négy műholdcsoport jeleit fogja, az amerikai és az orosz műholdak mellett a kínai BEIDOU és az európai GALILEO műholdakat is, bár az orosz-ukrán háború miatt az orosz műholdakat átmenetileg lekapcsolták a hálózatról. A szakember emellett ismertette azt, hogy hogyan kell egy ilyen hálózatot felépíteni, telepíteni és működtetni, valamint azt is, hogy milyen lehetőségek rejlenek ebben a technológiában.


A weboldalon cookie-kat használunk.

Cookie tájékoztató    |    Értem