Vancsura József, a GOSZ elnöke felvezető beszédében elégedetten ismertette, hogy a növényvédőszer hamisítás elleni küzdelmük sikeressége kapcsán már a gazdálkodók oldaláról is pozitív visszajelzések érkeznek.

Hosszú idő után idén újra felütötte fejét Magyarországon a sárgarozsda, és hatalmas pusztításokat okoz. Habár vegyszerrel könnyen kezelhető és visszaszorítható, az optimálisan alakuló külső körülmények mellett a problémát elsősorban az jelentette, hogy a 2001 óta nem látott gombabetegség sokak számára még ismeretlen, vagy már elfeledett volt. A gazdák figyelme általában és elsősorban csak a lomb és kalászvédelemre irányul, így elburjánzása sokáig rejtve maradhatott.

Jordán László, a NÉBIH elnökhelyettese a növényvédelmi szakember létjogosultságát és szükségességét hangsúlyozta a mind a sárgarozsda, mind általánosságban a növénytermesztés kapcsán, és elmondta, hogy a hazai növényvédelmi előrejelzés rendszere jelenleg újraépítés alatt áll, jelentősége a mind gyakoribb előfordulású időjárási szélsőségeknek köszönhetően az integrált növényvédelmi programmal egyetemben a jövőben megsokszorozódik majd. A gazdálkodók szakmai és technológiai felkészültsége mellett a sárgarozsda elleni leghatásosabb védekezés ugyanakkor a betegségnek ellenálló, genetikailag rezisztens fajták választásával érhető el.

A másik, a szántóföldeken idén előtérbe kerülő probléma a pocok populációinak megugrása, gradációja. Az ellenük való védekezés érdemben csak összehangoltan, nagyobb területekre kiterjedően lehetséges, az egyéni próbálkozások csak ideiglenesen jelenthetnek megoldást. Állományuk a redentin májusi engedélyezésének kiadását követően sem omlott össze, de azt követően már nem ért fel a csúcsra, stabilizálódott. Létszámuk még mindig igen magas, de a sok csapadék és a mindenkori táplálékkínálatot követő ragadozó fajok populációi a közeljövőben várhatóan megtizedelik majd a pockokat. Örömteli, hogy az irtószer kijuttatás során a gazdák betartották a vonatkozó technológiai előírásokat, így a NÉBIH nem értesült ezzel összefüggésbe hozható természetvédelmi problémákról. A rágcsálók elleni védekezés egyik legkézenfekvőbb, ámde sokszor elfeledett formája lehet a megfelelő technológiájú, forgatásos talajművelés.

A hazai vetőmag előállítás minőségileg és mennyiségileg is a világ élvonalába tartozik, ezért kiváltképp szégyen, hogy a fémzárolt vetőmag felhasználás számos kultúrnövényfajunk esetében alig éri el a 25 százalékot, mely érték még régiós szinten is nagyon alacsonynak számít. A szakemberek mindenkit óvva intenek ettől az általánosnak mondható, rövidtávon talán pénzmegtakarítást jelentő gyakorlattól, hiszen az ellenőrizetlen eredetű vetőmagok használatával nemcsak az elérhető hozam csökken, hanem a termésbiztonság kockázata is ugrásszerűen megnő. Talán nem véletlen, hogy az idei év egyik sikernövénye éppen a repce, ahol az egyeduralkodó hibrid fajták esetében a fémzárolt vetőmag használat 97 százalékra tehető.