A sajtóban röpködnek az élelmiszerbotrányokról, lefoglalt szállítmányokról, egészségre káros összetevőkről és emberi fogyasztásra alkalmatlan élelmiszeripari alapanyagokról szóló híradások. Nem véletlen hát, hogy sokunk bizonytalan, de leginkább gyanakvó a témát illetően. De vajon jogos-e az aggodalmunk?

Az állam egyik kétségtelenül egyik legfontosabb feladata, hogy a lakosság élelmiszerellátásának biztosítását úgy oldja meg, hogy az élelmiszerek minden szempontból egészségesek legyenek, és semmilyen vonatkozásban ne veszélyeztessék az emberi egészséget. Bár a sajtóban számos élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos probléma kap nyilvánosságot, ezek a releváns tájékoztatás helyett némileg inkább egy közkeletű tévhitet táplálnak: nevesül, hogy Magyarországon gondok vannak az élelmiszerbiztonsággal.

Egy általunk megkérdezett szakértő véleménye szerint az igazság az, hogy ezen a területen Magyarország évtizedek óta a világ abszolút élvonalát képviseli. A magyar élelmiszerbiztonság már a 60-as években kiemelkedő volt, például a világon először hazánkban került betiltásra a DDT hatóanyagú rovarölőszerek felhasználása, miután kiderült, hogy ez az amúgy kiváló rovarölő anyag felhalmozódik az emberi szervezetben, és súlyos egészségkárosító hatást okozhat. Az élet furcsa fintora, hogy a DDT hatóanyag felfedezéséért korábban a svájci feltaláló Nobel díjat kapott, és csak nálunk évente tízezer tonna számra használtak ilyen rovarölőszereket.

Vegyszert eszünk?

Napjainkban már a növényvédőszerek - megfelelő használat esetén - nem jelentenek veszélyt sem a felhasználóra, sem a fogyasztóra, ennek ellenére egyes hatóanyagok illetve hatóanyagcsoportok betiltása az Európai Unió területén ismét napirenden vannak. A sajtóban a közelmúltban többször felreppent például a neonikotinoid rovarölőszerek betiltása, amely egy laikus számára ugyancsak a vegyszerek elrettentő képét erősíti. Eközben érdemes megjegyezni, hogy a kérdés nem azért vetődött fel, mert ezek a szerek az emberre veszélyesek, hanem azért, mert a méhek élettevékenységére hathatnak kedvezőtlenül - mondja Sárospataki György, az AGRO.bio Hungary Kft. szakértője.

A megfelelő minőségű és biztonságos élelmiszerek előállításában az államnak szabályozó-ellenőrző szerepe van, ám a szakmabeliek álláspontja szerint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar feladata a megfelelő élelmiszerbiztonság alapjainak megteremtése és a fenntartható mezőgazdaság kialakítása. Hiszen hosszú távon csak a fenntartható mezőgazdasági gyakorlattól - a termelőktől és az élelmiszergyártóktól - várható el, hogy biztonságosan fogyasztható termékeket és megfelelő élelmiszeripari alapanyagokat produkáljon.

A téma kutatása évtizedekre nyúlik vissza Magyarországon, és a szakma a közelmúltban díjat is alapított az eredmények elismerésére. A díjat az AGRO.bio Hungary Kft. alapította, a cég 12 éve forgalmaz innovatív mezőgazdasági mikrobiológiai termékeket. A díjat minden évben egy olyan kiváló ember fogja megkapni, aki a felkért szakértői zsűri véleménye szerint a legtöbbet tette a fenntartható magyar mezőgazdaság szolgálatáért. A díj elnevezése az AGRO.bio Hungary Kft. megalapítójának és első ügyvezető igazgatójának az emlékére: Márton József Díj a Fenntartható Magyar Mezőgazdaság Szolgálatáért. Annak odaítéléséről a mezőgazdaságot jól ismerő, kiváló szakemberekből álló kör dönt, akik reprezentálják az agrárigazgatás, a mezőgazdasági felsőoktatás, a kutatás és a mezőgazdasági szakújságírás területeit.

Az első díjazott Dr. Nagy Bálint

Az első díjazott, prof. Dr. Nagy Bálint, nyugalmazott egyetemi tanár volt (a képen jobbra). A most 83 éves szakember 25 éven át vezette a Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztályát és a világon elsőként betiltotta hazánkban az erősen mérgező és az emberre különösen veszélyes DDT hatóanyagú rovarölőszerek használatát. Ez minden bizonnyal a magyar élelmiszerbiztonsági intézkedések egyik legnagyobbika lesz. Ő volt a világ abszolút élvonalát képviselő, más országok számára példamutató növényvédelmi és talajtani állomási hálózat kiépítője. Az ő kezdeményezésére és vezetésével indult el a hazai szántóföldi permetezőgép gyártás. Határozottan kiállt a nagyadagú, értelmetlen és a talajt romboló műtrágyahasználat ellen. Minden megszólalásában felhívta a figyelmet a talaj egészsége, termőképessége megőrzésének fontosságára.