MTI • 2025. október 17. 13:59
Az innovatív mezőgazdaság és élelmiszeripar működtetéséhez és fenntartásához jól képzett szakemberekre van szükség.
Az Agrárminisztérium kiemelt szempontként tekint arra, hogy az innovatív mezőgazdaság és élelmiszeripar működtetéséhez és fenntartásához jól képzett szakemberekre van szükség - közölte ki Nagy István agrárminiszter Mosonmagyaróváron, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar két fejlesztésének projektzáró ünnepségén.
A tárcavezető, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, elmondta, hogy e szemponttal összefüggésben újult meg 2020-ban a szakképzés, benne az agrárszakképzés is, amiből egyszerűbbé vált az út az agrárfelsőoktatásba. Hozzátette, hogy idén több mint 3200 hallgatót vettek fel államilag támogatott agrárfelsőoktatási intézménybe, ebből több mint 500-at Mosonmagyaróvárra. Kiemelte, hogy a digitális technológia, a precíziós gazdálkodás, az automatizálás, a robotika és a mesterséges intelligencia ma már a mindennapok része az agrárgazdaságban, a korszerű, 21. századi ismeretek elsajátításához pedig megfelelő oktatási környezetre van szükség.
Ennek jegyében hirdette meg az agrártárca 2023-ban a Vidékfejlesztési program részeként a bemutatóüzemek támogatását célzó felhívást, hogy olyan, a lehető legjobb technológiával felszerelt gyakorlati képzőhelyek jöhessenek létre, amelyek révén az intézmények 21. századi körülmények között tudnak átadni ismerteket
- mondta.
A felhívásban 19 intézmény részesült 15,6 milliárd forint támogatásban, köztük a Széchenyi István Egyetem két projektje. Kérelmet nyújtottak be agrárszakképzési centrumok, tangazdasággal rendelkező felsőoktatási intézmények, továbbá a száz százalékos állami tulajdonban lévő fajtakísérletet végző kutatóintézetek - fűzte hozzá. Nagy István hangsúlyozta, hogy a projektek megvalósításával hozzájárulnak a tudásbázis gyarapításához, a tudásátadás előmozdításához a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, emellett segítik az eredményes gazdálkodáshoz szükséges ismeretek hatékony átadását.
A támogatás felhasználásával egyebek mellett munkagépeket, élelmiszeripari gépeket, precíziós és informatikai eszközöket lehetett vásárolni, de volt, ahol infrastrukturális fejlesztések valósultak meg, műhelyek újultak meg
- mondta.
A miniszter beszélt arról is, hogy a gazdálkodóknak olyan innovatív technológiákat kell alkalmazniuk a növénykultúrákban, a környezetvédelmi, erdőgazdálkodási, állatjóléti, állategészségügyi, gazdaságirányítási, szervezési és marketing megoldásokban, amelyek révén optimalizálhatják a termelést, csökkenthetik a szennyezőanyag kibocsátást és eredményesen alkalmazkodhatnak a klímaváltozás hatásaihoz. Friedler Ferenc, az egyetem rektora arról beszélt, hogy a két projekt nemcsak infrastrukturális fejlesztést jelent, hanem kifejezi azt a szemléletet is, hogy prioritásként kell kezelni a fenntarthatóságot és a korszerű élelmiszertermelés ügyét.
Tóth Tamás, az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja elmondta, hogy két új bemutatóüzemmel bővült az intézmény oktatási és kutatási bázisa: elkészült a sertés- és baromfi-bemutatóüzem, valamint a tejfeldolgozó bemutató üzemé okoskertje. Mindkét fejlesztés célja, hogy a középiskolások és az egyetemi hallgatók, valamint a vállalati partnerek a gyakorlatban is megismerjék a modern, digitálisan támogatott agrármegoldásokat és az élelmiszerelőállítás folyamatait. Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár polgármestere (MPKE) azt mondta, hogy a város és az egyetem szimbiózisban él egymással, így ez a két fejlesztés is a város gazdaságát erősíti.