agrarszektor.hu • 2026. május 20. 11:35
Komoly potenciál van a mesterséges intelligenciában a mezőgazdaság területén is, de az emberi tényezőt soha nem lehet teljesen kizárni az ágazatból - hangzott el a Portfolio AgroFuture 2026 Konferencián, Kecskeméten. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői szerint elengedhetetlen az, hogy a termelők digitális érettséget, kompetenciát szerezzenek, illetve gyakorlatot a mesterséges intelligencia használatában. A magyar mezőgazdaság nem tud csak a költségek csökkentésével versenyképesebbé válni, hatékonyabbá is kell lennie, ehhez viszont kellenek a szakértői modellek.
Salga Péter, a Dyntell Magyarország Kft. ügyvezetője szerint a következő 5 évben nem várható, hogy a konyhában olyan robotok jelenjek meg, amik megfőzik a levest, de a vállalati rendszerekben a digitalizáció terén teljes átalakulást várnak, az adatfeldolgozás teljesen automatizálódni fog, és olyan mesterséges intelligenciák fognak megjelenni, amivel a vezetők, döntéshozók már beszélgetéseket folytathatnak. A szakember szerint egyelőre még nem kell attól tartani, hogy a mezőgazdaságban teljesen kiváltaná az embert a mesterséges intelligencia, mert ennek a tanításához még nagyon sok minta kell. Az ágazatban mindig lesznek olyan területek, ahol az emberek fognak dolgozni. Salga Péter példának hozta, hogy náluk a programozásnál a kódok 60-80%-át már a mesterséges intelligencia csinálja, de mindig kell hozzá és fölé az emberi kontroll.
A Dyntell Magyarország Kft. ügyvezetője a valós adatgyűjtés alapú rendszerek és a szakértői rendszerek különbsége kapcsán kifejtette, hogy a szakértői rendszer tanítása nyers adatokkal kezdődik, de ekkor még sok hibás eredményt adott. Ám amikor a szakértők kezdtek el adatokat szolgáltatni, jelentős mértékben megnőtt a hatékonyság.
A mesterséges intelligencia az önköltségek csökkentésével hozhat tényleges hasznot a mezőgazdasági ágazatban. Ehhez viszont az kell, hogy az adatokat tegye rendbe mindenki. Ezen a téren még a nagy cégeknél is rengeteg a tennivaló
- emelte ki Salga Péter.
Nagy János, a Debreceni Egyetem professor emeritusa szerint az utóbbi években az adatok feldolgozása, ezek alkalmazása már nemcsak a tudományos kutatás-fejlesztés, hanem a tényleges megvalósulás fázisába lépett. Azonban miközben a gyakorlatban milliószámra vannak adatok, ezek validálása nem egyszerű, ugyanis több folyamatosan változó tényezőtől függ. A Debreceni Egyetem professor emeritusa beszélt arról is, hogy a szántóföldi növénytermesztésnél, állattenyésztésnél egymást követő, egymásra ható fázisok, folyamatok vannak, amelyeknél minimum 3, de inkább 4-5 év minden mozzanata fontos. A mostani modern rendszerek már képesek arra, hogy óránként legyűjtse az adatokat, és működése során napi adatokkal dolgozik. Nagy János beszélt arról is, hogy
a magyar növénytermesztés eredményessége közepes, és a francia vagy a lengyel ágazattal összehasonlítva látható, hogy mi nem tudjuk csak a költségek csökkentésével versenyképesebbé tenni a termelést. Nekünk hatékonyabbá kell válnunk, ehhez kellenek a szakértői modellek.
Nagy János szerint a jövő alapja az, hogy a helyi körülményekről minden tudnunk kell. A tudományos eredményeket a gyakorlatban kell hasznosítani, de a jövőben is táblán fog eldőlni a jövedelmezőség.
Maróti Miklós, az AgroVIR ügyvezetője arról beszélt, hogy már több éve robottraktorok mennek Magyarországon nagyüzemi körülmények között, de vannak az ágazatban felokosított régi traktorok is. A táblákon már jelen vannak az autonóm gépek, de a tejágazatban a fejőrobotok is gyakran elterjedtek. Maróti Miklós beszélt arról is, hogy nekik 980 ezer hektárról van tisztított, validált adataik, ami alapján már modellek, predikciók készíthetők. A szakember szerint már ott tart a mesterséges intelligencia, hogy meg lehet kérdezni, hogy mit csináljon az ember a tábláján. És a rendszer már most képes arra, hogy agronómiai szempontból megkérdőjelezhetetlen, megbízható válaszokat adjon. Maróti Miklós beszélt arról is, hogy az év elején, valamikor február és március között a modell rendkívüli mértékben felokosodott, így arra számítanak, hogy a következő öt évben a fejlesztői kapacitás a jelenlegi 20%-ról fel fog menni 90% fölé. Maróti Miklós beszélt arról is, hogy
a történelem során a gépek és megoldások mindig fejlődtek, és bár elvették a mezőgazdaságban, illetve más iparágban levők munkáját, Európa népessége növekedett és az emberek találtak maguknak munkát.
Az AgroVIR ügyvezetője azon az állásponton volt, hogy a mesterséges intelligencia mögé kell a szakértő, a szaktudás, mert különben a rendszer tévedni fog, rossz eredményeket ad. Az agráriumban az előrejelzések és múltbéli adatok feldolgozása óriási fegyvertény. Maróti Miklós szerint ugyanakkor Magyarországon nincs olyan szaktanácsadói kapacitás, ami az agrárium valamennyi szereplője számára elérhető lenne, de a termelők egy része nem is tudná megfizetni ezt. A szakember a következő időszak kapcsán a piaci alapon történő hatékonyságnövelés fontosságát hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ha nem kapnak segítséget a termelők, nagyon nagy lesz az egyenlőtlenség a cégek között.
Erdei Zoltán, az Agrosentinels műszaki igazgatója szerint régebben a problémától a kész megoldás kifejlesztéséig 5 évre volt szükség, majd lement 2 évre és most exponenciális gyorsulás várható. A szakember szerint ha rengeteg adatot fel tudunk dolgozni, és azt valós időben tudjuk alkalmazni, az a rendkívüli mértékben meg tudja növelni a hatékonyságot. Az Agrosentinels műszaki igazgatója beszélt arról is, hogy a gép nem tud kérdezni, csak válaszolni tud, az ember szerepe a jövőben is a kritikus gondolkodás és a kérdezés lesz. A gép adatokat dolgoz fel, segíti a döntéshozást, de a döntést az ember hozza.
Használjuk a mesterséges intelligenciát, tanuljuk meg, de figyeljünk rá oda, hogy mit csinál
- tette hozzá Erdei Zoltán.
A szakember szerint a mezőgazdaság számára óriási lehetőségek vannak a mesterséges intelligenciában, de csak akkor lehet fejlődés, ha az folyamat összes szereplője között megvan a párbeszéd.
Bene Dániel, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) vezető tanácsadója elmondta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a magyar termelők 5%-a használ AI alapú technológiát, és 12%-uk precíziós technológiát. A szakember szerint a jövőben várhatóan az lesz, hogy a termelők akkor kaphatnak majd támogatást, ha rendelkeznek egyfajta digitális érettséggel. Bene Dániel beszélt arról, hogy a következő öt évben az adat is érték lesz. Az MFOI vezető tanácsadója szerint az Európai Unió létre fog hozni egy digitális agrár adatteret, hogy minden adat, ami az ágazatban keletkezik, oda kerüljön. Ennek az a célja, hogy ne a gyártóké legyenek az adatok, hanem végső soron a gazdák bevételét növeljék. Bene Dániel beszélt arról is, hogy sok olyan lehetőség van a mesterséges intelligenciánál is, mint a szoftvereknél a 30 napos ingyenes próbaidő. Erről viszont nem tudnak a gazdák, pedig ha kipróbálnák, lehet, nagyobb arányban vennék igénybe később is.
A jövőben a kormányzati oldal feladata az lesz, hogy segítsen a gazdáknak, gyártóknak abban, hogy felkészüljenek az új uniós versenyképességi alapra. A termelőknek ki kell próbálniuk a mesterséges intelligencia alapú megoldásokat, hogy digitális érettséget, kompetenciát szerezzenek. A tudomány pedig a szaktanácsadásban tud segíteni, illetve mindazon feladatokban, amiket csak az ember tud elvégezni
- mondta Bene Dániel.
