2019. szeptember 18. szerda Diána

Hírek - Karrier

Hogyan folytatódik a magyar agrár-startup sikersorozata?

Az utóbbi években komoly hazai és nemzetközi technológiai sikereket elérő SmartVineyard/Szőlőőr rendszert választotta a Magyar Innovációs Szövetség a 2014 legjobb agrárinnovációjának. A szőlőfertőzések előrejelzését lehetővé tevő precíziós szenzorhálózat számos rangos nemzetközi kitüntetést is elnyert már, tavaly harmadik helyezett lett a szoftveróriásról elnevezett Intel Business Challenge-n, a kaliforniai Intel Global Challenge döntőn pedig húszezer technológiai projekt közül a legjobb tíz közé sorolták. A high tech növényvédelmi technológiáról Árendás Csaba, a QuantisLabs alapítója első kérdésünkre csak ennyit mond: „ A dolgunk az, hogy egészségesebbé tegyük a bort, és ennél nemesebb faladat nincs”. A cég nemrégiben több mint egymillió eurós forráshoz jutott, amelyből továbbfejleszti rendszert - lehetőleg olyan „szakemberekkel, akik meg akarják váltani a világot”.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.
Mit tud a SmartVineyard?
Maga a SmartVineyard technológia nem csak Magyarországon, de világszerte is egyedülálló. A technológia lényege, hogy a szőlőföldekre telepített készülékekkel precíziós szenzorok segítségével mérik azokat az időjárási, mikroklimatikus paramétereket, melyek szerepet játszanak az egyes szőlőbetegségek kialakulásában és terjedésében. A készülékben lévő GSM kártya feltölti a mért adatokat a szerverre, ahol algoritmusok és matematikai modellek segítségével a rendszer kiszámolja a fertőzés adott területen való kialakulásának valószínűségét. A szőlész szakember pedig a saját webes felületén keresztül tudja figyelemmel kísérni a szőlőjében lévő fertőzéseket.

„A dolgunk az, hogy egészségesebbé tegyük a bort, és ennél nemesebb faladat nincs" - mondja Árendás Csaba, a QuantisLabs alapítója és ügyvezetője. „A jó borhoz jó minőségű szőlő kell, és mint ismeretes, a szőlőt sokat kell permetezni. Ennek egyik oka, hogy a szőlőültetvényeken az egyes dűlőkben különböző mikroklímák alakulnak ki, ami azt eredményezi, hogy pár száz méterenként a növénybetegségek kialakulása teljesen eltérő lehet. Ráadásul a körülmények nagyon gyorsan változnak - lehet, hogy reggel még nem észlelhető a fertőzés, délutánra viszont már megjelennek a növénybetegség jelei. Egy nagyon gyorsan mozgó világban élünk, amelyben ezek a jól alkalmazkodó biológiai élőlények életben akarnak maradni - velük kell felvennünk a versenyt, és ehhez szerencsére már high tech eszközök állnak rendelkezésünkre" - beszél a technológiáról Árendás.

Gyakorlatilag egy laptop méretű napelemes berendezésről van szó, amelyeket a szőlőoszlopokhoz rögzítenek. Ezek a berendezések, az egészen egyszerű adatoktól (pl. hőmérséklet, páratartalom) az egészen komplex és szofisztikált paraméterekig számos adatot rögzítenek (pl. csapadékintenzitás, levélborítottság, GPS koordináták). A berendezéseket kb. 10 hektáronként helyezik el, majd az adatokat egy döntéstámogató rendszerben kiértékelve arra adnak választ, hogy mikor, hol, mivel és mennyit kell permetezni.


Lisztharmatfertőzés a szőlőn

„A számadatok azt mutatják, hogy évente a termés jelentős része esik áldozatul a gombás fertőzéseknek. Ha egy 200 hektáros területet veszünk alapul, ahol a terményérték 200 millió forint körül alakul, az elkönyvelhető veszteség elérheti a 30 millió forintot. Az egyes évek terméseredményei ráadásul nagyon változóak: tavaly rendkívül magas volt a termésveszteség, egyes helyeken a 60-80%-ot is elérte. Nagyon emberpróbáló feladat ez tehát, az időjárás pedig egyre változékonyabb, nehezen előrejósolható, a trendeket nehéz követni, és a szokásos növényvédelmi technológiák alkalmazása már nem feltétlenül működik” – fejti ki a szakember.

A kockázat és a potenciális veszteség mértéke tehát óriási. Nem véletlen, hogy ezt a döntéstámogatási-rendszert olyan borászatok használják, mint Bock Pincészet, Pannonhalmi Apátság Pincészete, Sausksa vagy a Royal Tokaji Borászat. A technológia költsége rengeteg faktortól függ, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszer telepítése akár már egy hektár esetén is megéri. Árendás szerint azonban a beruházás megtérülésére nem kell éveket várni, a költsége már akár egy év alatt is megtérülhet.

QuantisLabs Kft. az Uniós Horizon 2020 alapjából több mint egymillió eurós befektetéshez jutott, melyet a rendszer további növénykultúrákra való adaptálására használhat. „Jelenleg a masszív csapatépítés fázisában vagyunk. Magyarországon az a ritka helyzet áll elő, hogy mivel az agrárium szerepe jelentős, jó agrárszakember gárda áll rendelkezésre, és ezzel egy időben vannak jó mérnökeink, IT szakembereink is. Az elsődleges feladatunk jelenleg egy nagyon jó csapat felállítása, lehetőleg olyan szakemberekből, akik meg akarják váltani a világot” – beszél a fejlesztési tervekről Árendás.

A cég külföldön is nagy erőkkel terjeszkedik. „Nekünk gyakorlatilag minden ország, ahol van szőlő és borászat, célpiac. Pillanatnyilag sokkal inkább vevőközpontúan, mint piac-specifikusan terjeszkedünk, azokra az országokra fektetünk nagyobb hangsúlyt, ahonnan vevői megkeresés érkezik.”

A Magyar Innovációs Nagydíj
A Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívására számos jelentős pályaművet nyújtottak be különböző magyar cégek. A bírálóbizottság a gazdasági mutatók, a műszaki, gazdasági előnyök alapján választotta ki a legnagyobb jelentőségű és már az üzleti életben is sikeres innovációkat. A pályázatra a gazdaság különböző ágazataiból - mezőgazdaság, élelmiszeripar, informatika, vegyipar, egészségipar - érkeztek kreatív és kiemelkedő gazdasági eredményt bemutató pályamunkák.

További díjazottak voltak
  • A 2014. ÉVI INNOVÁCIÓS NAGYDÍJBAN ÉS A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA 2014. ÉVI INNOVÁCIÓS DÍJ:
  • SANATMETAL KFT. a VORTEX poliaxális csontlemez rendszerért
  • A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM 2014. ÉVI IPARI INNOVÁCIÓS DÍJ:
  • EGIS GYÓGYSZERGYÁR ZRT. a Bisoprolol-Amlodipin fix kombinációs tabletta kifejlesztéséért
  • A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 2014. ÉVI KÖRNYEZETVÉDELMI INNOVÁCIÓS DÍJ: a MOL NYRT. ÉS A STRABAG ÁLTALÁNOS ÉPÍTŐ KFT. a gumibitumen technológia és gumibitumennel épített aszfaltút fejlesztésért
  • A NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 2014. ÉVI INNOVÁCIÓS DÍJ: MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. az univerzális forgóvázas darus jármű kifejlesztéséért
  • MAGYAR INNOVÁCIÓS SZÖVETSÉG 2014. ÉVI STARTUP INNOVÁCIÓS DÍJ: Synetiq Kft. a neuromarketing média kutatási technológia kifejlesztéséért

 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu