2020. július 12. vasárnap Izabella, Dalma

Hírek - Karrier

Óriási bajban vannak a magyar gyümölcstermesztők: menthető még az idei szezon?

A mezőgazdaságban az elmúlt években tapasztalt idénymunkaerő-hiányt a koronavírus-járvány tovább súlyosbította, a helyzet pedig a külföldi vendégmunkások elmaradásával csak még kiszámíthatatlanabbá vált - ez volt a helyzet alig több, mint egy hónappal ezelőtt Magyarországon. Nem kérdés, hogy a szezonmunkásokra hatalmas szükség van, ugyanis nyár elejétől október végéig, az alma- és szőlőszüretig folyamatosan érő zöldségek és gyümölcsök betakarítása havonta átlagosan mintegy 60-70 ezer fő foglalkoztatását igényli. A HelloVidék utánajárt, hogyan befolyásolta mindezt a világjárvány.
 
 

A Központi Statisztikai Hivatal egy korábbi, május végén publikált tanulmánya azt prognosztizálta, hogy az időszaki mezőgazdasági munkaerő-felhasználás a koronavírus-járvány következtében világszerte nehézségekbe ütközhet, hiszen a mezőgazdasági idénymunkákra nehezebb időszaki alkalmazottakat találni a bevezetett utazási korlátozások, határlezárások miatt. Mint írták, Magyarországon is gondot jelenthet az ilyen jellegű munka elvégzése, a leginkább kitettek az ültetvénytermesztő (gyümölcs, szőlő), valamint a kertészetre szakosodott gazdaságok. Az idénymunka éven belüli felhasználásának üteme eltérő (tavaszi, őszi munkacsúcsok), így a járvány okozta intézkedések időbeni alakulása természetesen nagyban befolyásolhatja, hogy melyik ágazatokban mutatkozhat hiány, írta meg a HelloVidék.

A 2016-os Gazdaságszerkezeti Összeírás adatai alapján a legnagyobb munkaerőigénye a szakosodott szőlészeteknek, a vegyes ültetvény-, szőlő és kertészeti termékeket termesztőknek és a növényházi kertészeteknek volt abban az évben. Egységnyi standard termelési érték előállításához egy szőlészetnek átlagosan 13-szor több munkaerő-ráfordításra van szüksége, mint egy szakosodott baromfitartónak, a gabonatermesztőkkel összehasonlítva pedig átlagosan ötszörös a különbség.

Általánosságban megállapítható, hogy a legnagyobb munkaintenzitás az ültetvénytermesztőkre, a kertészetekre, a szántóföldi zöldségtermesztőkre jellemző, míg a legalacsonyabb érték a szakosodott állattartóknál és a gabonatermesztőknél figyelhető meg. A tanulmány rámutat arra is, hogy a szakosodott ültetvénytermesztők támaszkodnak a legnagyobb mértékben idénymunkásokra. Az éves ráfordítás nagyjából 40%-át időszaki alkalmazottak végzik a gyümölcsültetvényeken, szőlészetekben, vegyes ültetvénygazdaságokban, emellett a szántóföldi zöldség, dohány, gyökgumós növények termesztői és a kertészetek emelkednek ki a mutató tekintetében. A legnagyobb mértékben ezek a gazdaságok lehetnek érintettek a szezonális munkaerő hiányában.

Az egyes szakágazatokban a munkacsúcs más-más időszakban jelentkezik, így eltérő lehet a gazdaságok kitettsége a munkaerőhiánynak attól függően, hogy a korlátozó intézkedések hatása, az esetleges munkaerőhiány meddig tart. A mezőgazdasági idénymunka éven belüli csúcsa júliusban van, 2019-ben mintegy 10 ezer fő volt az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott idénymunkások átlagos állományi létszáma, de az egyes szakágazatokban máskor tetőzik a szezonális munkaerőigény.

A gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termesztése szakágazatban júliusban, a dohánytermesztésben augusztusban van a legtöbb munka. A zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumósnövény termesztése szakágazatban májustól júliusig tart a munkacsúcs. Az almatermésű, csonthéjas termesztése ágban a június–július mellett egy szeptember–októberi betakarítási csúcs figyelhető meg, a szőlőtermesztésben pedig három, a különböző munkákhoz igazodó csúcs rajzolódik ki.

A KSH nem túl optimista előrejelzéshez képest június közepére, úgy tűnik, konszolidálódott a helyzet. A járvány lecsengőben van Európában, számos országban hozzák sorra az enyhítő intézkedéseket, így többek között a beutazással kapcsolatosakat is, ami kedvez például a külföldön idénymunkát vállalóknak. Szerdától megszűnt a karanténba vonulási kötelezettség a Magyarország és Románia közötti határátlépés esetén a két ország állampolgárainak, Horvátországgal, Németországgal, Ausztriával, Csehországgal, Szlovéniával, Szerbiával és Szlovákiával kapcsolatban már korábban meghozták ezt a döntést.

Azon országok idénymunkásaira, ahonnan továbbra is csak kéthetes karanténkötelezettséget vállalva lehet belépni (Ukrajna egyelőre ilyen), még mindig érvényesek az országos rendőrfőkapitány határozatában rögzített szabályok. A kéthetes karanténkötelezettség munkahelyi karanténban is teljesíthető, ebben az esetben csak a bejelentett szálláshely és a munkavégzés helye között mozoghat az illető személy, jelezte a HelloVidéknek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A NAK kezdeményezésére ugyanakkor már május elején megszületett egy kormányrendelet-módosítás, ami lehetőséget biztosított arra, hogy nemcsak a határ menti, hanem a szomszédos országok teljes területéről érkező idénymunkások is részt vehessenek az esedékes betakarítási munkákban. Ez főként a kertészeti ágazatnak jelentett komoly segítséget. Mint írták, a mezőgazdaságban az elmúlt években tapasztalt idénymunkaerő-hiányt a koronavírus-járvány tovább súlyosbította, a helyzet pedig a külföldi vendégmunkások elmaradásával csak még kiszámíthatatlanabbá vált.

A szükséges munkaerő hiánya miatt értékes kertészeti termékek betakarítása maradt el, ami konkrétan a spárgát és a szamócát érintette. E két ágazat visszajelzései alapján is a soron következő munkák miatt megnövekedett az idénymunkások iránti igény, emiatt kérte a NAK a döntéshozókat, hogy tegyék lehetővé a szükséges munkaerő belépését az országba (természetesen komoly ellenőrzés mellett, amihez számos kritériumnak kellett teljesülnie). A kamara úgy kalkulált, hogy a spárga szedése országosan 4500 felkészült és gyakorlott idénymunkást igényel, míg a szamóca esetében 13 ezer mezőgazdasági idénymunkásra van szükség.

A nyár elejétől október végéig, az alma- és szőlőszüretig folyamatosan érő zöldségek és gyümölcsök betakarítása Magyarországon havonta átlagosan mintegy 60-70 ezer fő idényjellegű mezőgazdasági foglalkoztatását igényli. A HelloVidék kérdésére a NAK azt is közölte, nem számítanak gyökeres változásra ebben a szezonban idénymunka szempontjából, arról pedig, hogy a bérekre gyakorolt-e hatást a járvány és annak munkaerőpiaci következményei, azt mondták, a bérek a korábbi évekhez hasonlóan régiónként és ágazatonként változnak, pontos mértékükről nincs információjuk.

A portál a témával kapcsolatban az érintett ágazatok három szereplőjét kereste meg: a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt.-t, valamint Gál Ferenc és Joó István gyümölcstermelőket, és az idei évre vonatkozó személyes tapasztalataikról kérdezte őket. A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. megközelítőleg 3000 hektáron gazdálkodik Győr-Moson-Sopron megye északkeleti csücskében, Nagyszentjánoson. Biotermesztésben 2000 hektáron termesztenek növényeket, de fő profiljuk a tejtermelés: 2700 példányból álló, tejhasznú holstein fríz fajtájú tehénállománnyal rendelkeznek.

Sáhó András, a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. biokertészeti üzemvezetője elmondta, hogy a vállalkozás biokertészete a legnagyobb munkaadója az egyszerűsített munkavállalóiknak. 20 hektáron bio sárgarépát, 20 hektáron bio kápia- és bio fűszerpaprikát, 5 hektáron bio burgonyát, 15 hektáron bio káposztaféléket, 8 hektáron pedig bio gyógynövényeket termesztenek. Évente átlagosan 1100-1700 munkaórát dolgoztatnak hektáronként az említett növényeknél, a gyomlálási, a palántázási, a növényápolási és a betakarítási munkafolyamatokban. Emellett 140 hektáron foglalkoznak bio és konvencionális hibridkukorica-vetőmag előállítással, itt a címerezési időszakban van szükség kézi munkaerőre. Az átlag létszám 70 fő, ez a kukorica címerezési időszakban emelkedik a duplájára. Az idénymunka átlagosan márciustól novemberig tart, mondta Sáhó András, aki beszélt arról is, hogy idén a gazdaságban a határok átjárhatóságának megszűnése okozta a kezdeti időszakban a munkaerő hiányát.

A nálunk végzendő munkákat jól elvégző külföldi alkalmazottaink nem tudták a munkát felvenni, és az áprilisi időszakban a magyarországi más iparágakból érkező dolgozók még nem jelentkeztek. A koronavírus hatása érezhető, de leginkább a munkaerő-kölcsönző cégek és vállalkozások jelentkeznek, mivel az embereiket nem tudják a megszokott munkahelyekre közvetíteni

– fejtette ki Sáhó András.

A fizetéssel kapcsolatban a szakember azt mondta, a bérek átlagosan, évről évre 15%-ban emelkedtek, ez a tendencia idén is így történt. A munkaerő-kölcsönző vállalkozások azonban olcsóbban ajánlanak munkaerőt az elmúlt évektől eltérően. A munkaerő nagy részét, 70-80%-át egyébként már 6 éve romániai állampolgárok teszik ki náluk. Április végén az Országos Rendőr-főkapitányság részére különleges méltányossági indítványt nyújtottak be, aminek elfogadása után jöhetett egy nagyobb csapat dolgozni a gazdaságba, ezután három alkalommal kérvényeztek és szerveztek felutazást Romániából. A Magyarországról jelentkező és a Sáhó András által felvett nagyjából 100 főből 6-an dolgoznak most náluk, vállalkozó révén 15 fő végzi a napi munkálatokat jelenleg. Az üzemvezető szerint összességében idén is megmaradnak a korábbi évekre jellemző tendenciák.

Sajnos az ilyen jellegű fizikai munkát nagyon szűk réteg tudja úgy elvégezni, hogy az ő számukra is kielégítőek legyenek a munkahely által nyújtott lehetőségek, és számunkra is megfelelő minőségben, mennyiségben történjen a különböző munkafolyamatok elvégzése, sokszor harcolva az időjárási körülményekkel

– tette még hozzá Sáhó András.

Az Oszkón málnatermesztéssel foglalkozó Joó Istvánnak gyümölcsbetakarításkor van szüksége szezonmunkásokra, 15-35 főre az érés előre haladtával, metszési munkálatoknál esetleg minimális létszámra, de azt inkább ők maguk szokták megoldani. Tapasztalatai szerint az elmúlt időszakban érezhetően megugrott a hozzájuk jelentkező idénymunkások száma, amiből az látszik, hogy most nem feszes a munkaerőpiac.

Külföldről érkező munkavállalókat is foglalkoztatnak, olyan ukrajnai magyarokat, akikre egyelőre a 14 napos karantén vonatkozik, de ez alatt az idő alatt dolgozhatnak a korábban már említett szabályok szerint. Joó István azt is említette, hogy a jelentős fagykár és az ebből következő terménykiesés is hatással van az idénymunkás brigádokra (hiszen ha kevesebb a gyümölcs, kevesebb a munka is), emellett többen jelentkeznek egyedileg szezonális munkára. Szerinte most nagyobb a kereslet erre a lehetőségre, mint korábban.

A Gál Ferenc nevével fémjelzett Gál Málna kertjében nemcsak málna, de ribizli is terem Drégelypalánkon. Az egy holdnyi területen termesztett fertődi zamatos málna szüreteléséhez körülbelül 10 idénymunkásra van szükségük a júniusi-júliusi időszak alatt, külföldi munkaerőt nem foglalkoztatnak. Gál Ferenc elmondta, hogy érzik a koronavírus hatását. Egyfelől kevesebben jelentkeztek málnát szedni, mint a korábbi években, másfelől pedig azok közül, akik jelentkeztek, sokan ezelőtt irodai pozíciókat töltöttek be. Ami a családot illeti, az is nehézséget okoz, hogy korábban kötelezően ki kellett venni a szabadságokat, így jóval kevesebb maradt a málnaszezonra. A szezon később kezdődött idén az időjárás miatt, hiszen először szárazság volt, majd a virágzás alatt hűvös idő, ami lelassította a virágzást és most az érést is, mondta a termelő a HelloVidéknek.

Idén összességében azt érezzük, hogy az országon belüli idénymunka-ingázás fellendült. Sok megkeresést kaptunk az ország különböző pontjairól, hogy idénymunkás-csoportok jelentkeznének a szezon idejére. Ezt korábban nem tapasztaltuk

– jegyezte meg Gál Ferenc.

A termelő szerint ehhez valószínűleg az is hozzájárul, hogy idén először regisztráltak egy mezőgazdasági idénymunka-kereső portálra. A Munkaszüret nevű oldalt az Agrárminisztérium indította el még április elején azzal a céllal, hogy a nehéz helyzetben az élelmiszerlánc érintett vállalkozásait támogassák a szükséges munkavállalók gyors megtalálásával.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu