Csúnyán átverhetnek, ha nem vagy résen: erre figyelj, amikor vetőburgonyát vásárolsz

Minden évben számtalan helyi és internetes hirdetésben megjelennek a „vetésre alkalmas”, a „vető méretű” és a „kisméretű burgonya” vagy a „malackrumpli” megnevezések. A hirdetők burkoltan vetőburgonyát kínálnak eladásra, viszont az ilyen tételek – mint nem ellenőrzött növényanyagok – potenciálisan fertőzöttek lehetnek karantén és egyéb károsítókkal is. A növényegészségügyi kockázatok csökkentése érdekében a Nébih és a megyei kormányhivatalok kiemelten ellenőrzik idén a vetőburgonya-árusítókat.

A burgonya baktériumos hervadását és barna gumórothadását okozó Ralstonia solanacearum zárlati baktérium 2019-ben – az előző évekhez képest – jóval több helyszínen fordult elő hazánkban - írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Ennek egyik fő oka a fémzárolt, ellenőrzött vetőburgonya használatának visszaesése. 

A fémzárolt vetőburgonya ültetésének számos előnye van. Vetőburgonyának ugyanis kizárólag a származási bizonylattal ellátott, többlépcsős minősítési folyamaton és hatósági ellenőrzésen átesett, fémzárolt burgonya nevezhető és árusítható. Annak érdekében, hogy a legjobb minőségű vetőburgonya kerüljön forgalomba, a teljes hazai vetőburgonya-előállító területen hatósági szemlét és laboratóriumi vizsgálatot végeznek a szakemberek. Ezzel minimálisra csökkentve a zárlati és vizsgálatköteles nemzárlati károsítók előfordulásának lehetőségét. A fémzárolt vetőburgonyának biztosított a nyomonkövethetősége és a fajtaazonossága, valamint a megfelelő termesztési gyakorlat mellett az elvárható termésmennyiség is elérhető. 

A fémzárolt burgonyából következő évben visszavetett (utántermesztett – UT) burgonya már nem minősül vetőburgonyának, ugyanakkor növényegészségügyi követelmények vonatkoznak rá. Az ilyen szempontból nem vizsgált burgonya ültetése veszélyezteti a felelős gazdák következő évi termését. Az utántermesztés ugyanis kockázattal jár, előfordulhat többek között különböző vírusok okozta leromlás, mely egyik évről a másikra akár 60-70%-os terméskiesést is jelenthet, vagy megjelenhetnek uniós zárlati károsítók is (pl. Ralstonia solanacearum, Clavibacter sepedonicus stb.), mely esetben az illetékes megyei kormányhivatalok a tétel megsemmisítését rendelhetik el. 

A hatóság fokozottan ellenőrzi a nem regisztrált, kis területen burgonyát előállító termőhelyeket, valamint intenzívebben vizsgálja és mintázza a többi tagállamból származó vetőburgonya-szállítmányokat. Továbbá célzottan ellenőrzi a vetőként árult vagy reklámozott (vető méretű, apró burgonya), de nem fémzárolt burgonyatételeket, és nem megfelelőség esetén bírságot szab ki.

Mindemellett felhívjuk a figyelmet arra, hogy az olyan zárlati károsítóval történő fertőzés esetén, amely nem ellenőrzött vetőburgonyából előállított étkezési burgonyánál jelenik meg, nem jár kártalanítás a termelőnek.
Nem érdemes takarékoskodni az ültetési anyag költségeivel, sokkal többet veszíthet egy bekövetkező fertőzéssel vagy terméskieséssel. Ne vásároljon bizonytalan eredetű vetőburgonyát!


 
 
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Nem kell lemondani a saját termesztésű zöldségekről ősszel sem.
Ezeket a zöldségeket augusztusban is elvetheted: mutatjuk, mi kerülhet most a földekbe


Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu