MTI • 2020. május 2. 13:00
Az öntözésfejlesztés egyrészt gazdasági kérdés, másrészt élelmiszer-önrendelkezésünk okán nemzetstratégiai kérdés is - hívta fel a figyelmet Nagy János, az Agrárminisztérium (AM) Földügyekért felelős helyettes államtitkára és Gyüre Anita, a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Osztály vezetője az OrientPress Hírügynökség által szervezett április 23-i szakmai beszélgetésen.
A szakemberek egyebek mellett arra emlékeztettek, hogy a Kormány kiemelt gazdaságpolitikai célkitűzése a magyar mezőgazdaság versenyképességének, hozzáadott értékének és jövedelemtermelő képességének növelése, valamint a klímaváltozás mezőgazdasági termelésre gyakorolt egyre erősödő negatív hatásainak csökkentése. Az agrárpolitika egyik alapvető célja az öntözéses gazdálkodás minél szélesebb körben történő alkalmazásának elterjesztése annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, és javítani tudják mezőgazdasági termelésük hatékonyságát. A szakemberek részletesen beszéltek a többi között az öntözéses gazdálkodásról szóló, múlt év végén elfogadott törvényről, a Nemzeti Földügyi Központban (NFK) működő Öntözésfejlesztési Főosztály feladatairól, a Szarvason kialakításra kerülő öntözésfejlesztési bemutató gazdasági és képzési központ szerepéről, az öntözési közösségek és az öntözési szolgalom jelentőségéről.
Ma kevesebb, mint 100 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás, körülbelül 200 ezer hektárnyi terület rendelkezik öntözésre vonatkozó vízjogi engedéllyel, viszont 400-500 ezer hektár közé tehető ez az igény a magyar gazdatársadalomban. A kormány évi 17 milliárd forint pluszforrást biztosít az öntözéses gazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztésekhez 10 éven keresztül.